Varga Csaba idézte a Mire lehet büszke a magyar című cikkében a következő gondolatot N. Erbersberg bécsi tudóstól:
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
A K+L, L+K, G+L, L+G, GY+L, L+GY ősgyök jelentése: elkülönülés és/vagy összegyűlés.
Kezdjük néhány szóval, ahol egyértelműen látszik az elkülönülés (elkülönítés), illetve az összegyűlés képe:
LAKban LAKik a család, a LAKásban GYŰLnek össze az emberek. A LAKot hívhatjuk hajLÉK-nak is. Ha kicsi és rozoga, akkor KALiba a neve. A LAKtanyában LAKik a LEGénység. A KOLostorban vagy KLAstromban GYŰLnek össze az apácák. A KOLlégium is hasonló célra épül: összeGYŰJteni a diákokat. A GULya a marhák GYŰLése. A KELence nem egyéb, mint méhkas - ide GYŰLnek és GYŰJtenek a méhek.
Látható, hogy K+L és a G+L gyök végső soron megegyezik. KÜLön = GÜLön = GYŰL. Ezt támasztják alá a következő azonosságok is: GYŰLtemény (GYŰJtemény) latinul COLLectio (KOLLekció), angolul COLLection (KOLLeksön), a gyűjtő COLLector (KOLLektor). A GYÜLekezet latinul eCLEsia vagy eKLÉzsia.
A KOLostor, KLAstrom másik neve zárda. Latinul a zár CLAuditis (KLAuditisz), angolul LOCK (LOK). Angolul a zárva CLOsed (KLOzd). Magyarul a zár másik elnevezései: LAKat, KALlantyú, KILincs, KULcsoló eszköz.
Idézet a Czuczor-szótárból: "Általán, különféle szilárd anyagú, rugótollas, csavaros, peczkes, kajmós, csappantyús, kulcsoló, toló stb. eszköz, vagy készület, melylyel valamit becsukunk, s a kinyilás ellen megerősítünk, péld. csatok, csiptetők, kapcsok az erszényeken, karpereczeken, nyaklánczokon, könyveken, vagy kallantyú, kilincs, tolóka, retesz az ajtókon, kapukon."
A LAKat, KULcs, KILincs, zár, zárás szavak más nyelvekben:
Az ír nyelv zár szavához érve szembeötlik, hogy az megegyezik az angol GLAss (üveg) szóval. Az üveg fő rendeltetése is az elKÜLönítés, zárás, ezért szerepel más nyelvekben a K+L (G+L) gyök az elnevezésében:
A kannada és a mongol nyelv ajtó szavában is szerepel a G+L (K+L) gyök: ಬಾಗಿಲು (baGILu, kannada) és хаалганы (KALgani, mongol).
Elkülönítést jelent az L+K (K+L) gyök a következő szavakban is: KALitka, KELepce, KALoda, GÁLya. Ezeken is kattan a LAKat.
A KELepce a Czuczor-szótár szerint lehet pl. csapó KALitka. A szótár rokonítja a KELepce szót a görög KALuptw, a latin CLAudo, CLUdo, a német KLEmme szókkal.
A KELengye a férjhez menő lány számára elKÜLönített vagyon.
A KELetkezés megfogalmazása a Czuczor-szótárban: "Valamely dolog lételének eredése, támadása; létrejövés."
A KELetkezés során az új dolog is elKÜLönül a szülőjétől. Pl. ha felKEL a Nap, a viLÁGos elválik a sötéttől, összeGYŰLnek, kiGYÚLnak a napsugarak. A viLÁG, viLÁGosság, fény szavaink más nyelvekben található párjaiban is gyönyörűen látszik az L+K ősgyök:
fény, viLÁGosság (hun) = LIGht, CLArity, GLAze (en) = vALGus (est) = LjOCht (fríz) = ಬೆಳಕಿನ (beLAKina, kannada) = LUX, CLAra (latin) = വെളിച്ചം (veLICcaṁ, malajálam) = LICht (ger) = LUCe (it) = ආලෝකය (áLOKaj, szinhala) = parLAK (tur) = LAChar (wal)
A LUK, LÉK is elKÜLönül a környezetétől. A csilLAGokra is mondták régen, hogy LYUKak az égen.
Ez áll a Czuczor-szótárban a LÉKről: "Általán am. lik v. lyuk módosított alakban, s megegyezik velök a német Loch és Lücke, a finn és lapp luko, wend lukna, az üreget jelentő lengyel loch. (...) rokonai a magyar liget, lug, lugas, a latin lucus, lacus, a német Lücke, Lacke ..."
tó (hun) = LAKe (en) = GÖL (azeri) = LAC (fr) = LLAC (kat) = көл (KOL, kazah) = LACus (latin) = लेक (LEKa, maráthi) = LAGo (it) = լիճ (LICh, örmény) = кул (KUL)
KELés a testen: összeGYŰLik a genny, beGYÚLad a szövet.
A KALáka szó magyarázata a Czuczor-szótárban: "(kal-ó-ka, mintegy gyül-ő-ke, vagy kal-am-ka; V. ö. KALAM); fn. tt. kalákát. Igy nevezik a székelyek azon munkát, melyet többen összeállva gyorsabb munkával, nagyobb erővel végeznek (...) Rokonnak látszik vele a héber khalák (=divisit, sortitus eat) vagy török kalaba (multitudo)."
KALáka = KAL-ó-ka = GYŰL-ő-ke. A méhek is kalákába GYŰLnek, GYŰJtenek. Koreai nyelven a méh = 꿀벌 (KUL-beol).
A LAK-o-dal-om és a LAK-oma is GYŰL-őke. EgybeGYŰLnek a rokonok, a komák. Így is mondjuk: LAGzi.
GALamb = "fn. tt, galamb-ot. Egy a latin columba, olasz colombo, illir golub, tót holub szókkal." GALamb (hun) = гълъб (GULub, bul) = GOLub (bos, cro) = COLom (kat) = GOLab (pol) = GOLob (slo) = COLumba (latin) = COLombo (it). Kolombusz = Galambos
GÓLYa szavunk is illik a sorba. KELepel, KÖLtözik. "Tájszólással: eszterag, czakó. Rokonokul tekinthetők a latin gula, collum, glutio, spanyol gola, franczia gueule, persa gelu, német Kehle stb." GÓLYa (hun) = GOLa (es) = GELu (perzsa) = KEhLe (ger) = GULa, GLUtio, COLLum (latin)
GALLY = "(gal gyök az l meglágyulásával, eredetileg am. meghajló; rokonságai a hellen kalamh, kauloV, izland cagl [ág, galy], latin caulis, calamus, szanszkrit çalasz, kalamasz, persa kalem, arab kalam, német Halm; idetartozóknak tekinthetők a hellen kalon, xulon, [ta] xula, német Holz szók is) fn. tt. galy-t, tb. ~ak. Fa- és bokornövények vékonyabb hajtása, ága, sarja, vesszeje, mely a szoros ért. vett ágtól különbözik, mely t. i. derékból kinövő fősarjat jelent, mely ismét több sarjakra, azaz saját ért. vett galyakra oszlik." GALLY (hun) = KALamh (hellén) = CALamus, CAuLis (latin) = KALamasz, CALasz (szanszkrit) = KALem (perzsa = KALam (arab)
GÁLYa = "egy a hellen gauloV, olasz galea, galéra, franczia galčre, német Galeere stb. szókkal". Rabokat GYŰJtenek, KÜLönítenek el a gályára. GÁLya (hun) = GALley (en) = GALerë (al) = галера (GALera, bul) = GALija (bos, cro) = KALeeri (fin) = GALère (fr)