Az S+R (SZ+R) ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

2018. okt. 27. 07:31, Nincsenek hozzászólások

Varga Csaba idézte a Mire lehet büszke a magyar című cikkében a következő gondolatot Ove Berglund svéd orvos és műfordítótól: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Ebből a megállapításból az következik, hogy a magyar nyelv kitalált nyelv, azaz nem makogásból és mekegésből fejlődött ki, illetve nem más nyelvektől kölcsönözte szókészletét, ahogyan azt az áltudományos "szak" emberek bizonygatják.

Ebben az írásban a sok közül csak egy szógyököt vizsgálunk, de a figyelmes olvasó ezen keresztül is megbizonyosodhat a magyar nyelv ősiségéről.

Az S+R és az SZ+R ősgyök jelentése: sokszorozás, többszörözés.

SOR, SZOR, SZORzás, SORozat

SZORzás, SZORozás - a Czuczor-szótár szép megfogalmazása szerint: "Bizonyos mennyiséget több-több azonnemüek hozzá adásával szaporít, nagyobbít." Szorzandó szorozva a szorzóval egyenlő a szorzattal.

SOR, SORozat - egy láncolat, ami sokszorozással jön létre. Tornasor, libasor, fasor, gyöngysor, pincesor, stb. Sorban állni, ülni, menni, repülni. Sorba rakni a könyveket, sorba állítani a katonákat. Elmondani sorjában, mi történt. A sort megszakítani. Rajtad a sor. Ez a világ sora. Ki-ki tudja a maga sorát.

"Jobbára egy jelentésü vele azon szěr, mely mint mennyiségképző ször szor alakban is használtatik, s am. íz, ízben, pl. háromszor, négyszěr, ötször, három, négy, öt ízben, mintegy sorban. Sőt ez önállólag is sort, rendet, ízt jelent, pl. "Tetett (tetszett) énnekem kezdettől fogva szerével megirnom" (visum est mihi a principio ex ordine scribere. Müncheni cod. Luk. I.). Dunaszer am. Dunasor; töltésszer, töltéssor pajtaszer, a pajták sora, kertszer, a kertek sora. Ugyanezen értelmü a latin series, csagataj szora, török szďra, persa zara, finn sarja, mongol dzerge, mandsu dsergi, szláv csara, héber tur stb (...)" - idézet Czuczor-szótárból.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy SOR = SZOR = SZER = SZÖR.

Milyen érdekes, hogy sok más nyelvben is szerepel a sor és sorozat szavaikban az S+R (SZ+R) gyökszó ! Vajon mire lehet követeztetni ebből az azonosságból ?

SOR (hun) = Row, SERies (en) = rRESht (al) = SIRa (azeri, tur) = সারি (SāRi, bengáli) = σειρά (SEiRá, gre) = строка (SZtROka, ru) = vRStica (slo) = వరుసగా (vaRUSagā, telugu)

SORozat (hun) = SERies (en) = SERiya (azeri) = SéRie (cz) = SERie (den, ned) = SEeRia (est) = SARja (fin) = શ્રેણી (SRēṇī, gudzsaráti) = शृंखला (ShRnkhala, hindi) = SERi (indonéz) = SRAith (irl) = シリーズ (ShiRīzu, jap) = SARani (kannada) = катар (katar, kir) = SIRi (maláj) = श्रृंखला (ŚRr̥ṅkhalā, nepáli) = շարք (ShARk, arm) = தொடர் (totar) = సిరీస్ (SIRīs, telugu)

Ebből az következik, hogy a SZOR(o)zásnak az SZ+R hangok kapcsolatával való elnevezése egy nyelvből ered, s az összes többi abból vette át.

Külön érdekesség néhány nyelvnek a nagy szava:

nagy (hun) = SUUR (est) = SUURi (fin) = beSAR (indonéz) = gROß (gROSZ, ger) = StOR (nor) - Ha hozzáadunk valamihez bizonyos mennyiséget, akkor nagyobb lesz. Ha SZORozzuk, akkor még nagyobb. Amihez képest a nagy is kicsiny: óRiÁS.

SORs - A sors is egy sorozat, valamilyen nézőpontból szemlélve jó és rossz történések láncolata.

Ezt írja a sorsról a Czuczor-szótár: "(...) Nyelvünkben a sorsot, különösen mennyiben az élet, és világ eseményeire vonatkozik, sor-nak is mondjuk, pl. tudom én a világ sorát. Továbbá egyezik vele a szerencse, mely, mint a sors, majd jó majd bal lehet. Amannak gyöke sor, emezé pedig szěr, melyek egy jelentésüek, t. i. a sors és szerencse szókban őseink alapfogalmul azon egymásután következő rendet, fonalat vették, melyen az események követik egymást; ugyanezen viszonyon látszanak alapulni a latin sors (fors, fortuna) és series. Aseráh szerencse istennő volt a Syrusoknál, melyet némelyek viszonyban hoznak a héber óser szóval, mely am. szerencse, boldogság. (...)"

SORs (hun) = مصير (maSIR, arab) = SORt (fr)

SZERencse - A szerencse a sors nevű sorozat egyik kedvelt eleme.

SZERencse (hun) = ZORte (baszk) = SREća (bos, cro, slo) = გისურვებთ (giSURvebt, grúz) = ಅದೃಷ್ಟ (adrRSṭa, kannada) = SORt (kat) = SORte (por) = SuERte (es) = அதிர்ஷ்டம் (atiRSṭam, tamil)

SEReg - A sereg egynemű egyedek, pl. madarak, katonák, stb. megsokSZORozása.

SEReg (hun) = سرب (SIRb, arab) = quş SÜRüs (azeri) = зграя (ZgRaja, bel) = SvæRm (den) = SchAR (fríz) = SchARe (ned) = StORmo (it) = SväRm (se)

SERegély - "(...) Nevét onnan kapta, mert seregesen jár, s végelemzésben am. seregelő; Bodrogközben: sereglye, a székelyeknél: serege. Minden seregély három szemet visz el a szőlőből. (Km.). A persa nyelvben: szárag."SERegély (hun) = ψαρόνι (pSARóni, gre) = SZÁRag (perzsa) = StARling (en)= GARgull (al) = زرزور (ZARzur, arab) = StæR (den) = սարյակ (SARiak, örm)

A SIRály szóban is minden bizonnyal SZORzást jelent az S+R.

SZERzetes - szerzetesek serege. Ők is be vannak sorozva. Isten szolgálatába szerződnek.

SORozás - a katonák megsokSZORozása.

A temetőben a SÍRok is SORozatot alkotnak - innen az elnevezés.

SARj, SZÓRódás, SZÁRmazás, SZapORodás

SARj - a sarjak a növény tövéből, illetve a gyökérzetéből hajtanak, sarjadnak ki, attól függően, hogy milyen növényről van szó. A növény a sarjakkal szaporítja, azaz sokSZORosítja magát, tehát SARj = SZOR.

Idegen nyelvek sarj és sarjad szavában is sok helyütt fennmaradt az S+R (R+S) betűkapcsolat:

SARj (hun) = SURculus (latin) = SpRig, SpRit (en) = প্রশাখা (pRASākhā, bengáli)

SARjad (hun) = SpRout, SpRit, SpRing (en) = парастак (paRASZtak, bel) = SpiRe (den) = SpRiessen (ger) = росток (ROSZtok, ru) = SpiRa (se) = RAStnimi (slo)

SZÁRmazás - Czuczor-szótár: "Eredés neme, midőn bizonyos lény nemzés, vagy sarjadzás, vagy egyéb okforrás által létre jön. Emberek, állatok származása. " A származás megmondja, hogy ki honnét sarjazik, illetve honnan szóródik szét. A származás, szaporodás, szóródás szavak között szoros kapcsolat áll fenn. A származás más szóval: eredet.

ered (hun) = aRISe, SOuRce (en) = SORtzen (baszk) = SOuRce (fr) = kSZURdir (gal) = SORgir (kat) = RASties (lat) = SORgere (it)

eredet (hun) = સ્ત્રોત (StROta, gudzsaráti) = स्रोत (SROt, hindi) = ZROdlo (pol) = ਸਰੋਤ (SARota, pandzsábi) = сарчашма (SZÁRcsásma, tadzsik)

SZÁRmazás (hun) = произход (pROiZhod, bul)

SZÁRmazik (hun) = произхождат (pROiZhozsdat, bul) = сарчашма (SZÁRcsásma, tadzsik)

SZapORodik (hun) = RAZmnožiti (bos) = размножават (RAZnmozsavat, bul)

SZapORa (hun) = RAZīgs (lat)

SZÓRás (hun) = RASZturanje (bos) = роскід (ROSZkid, bel) = разпръсна (RAZprusna, bul) = ROZptýlit (cz)

SZÓRódik (hun) = RAZbacan (bos) = раскіданы (RASZkidany, bel) = разпръснат (RAZprusnat, bul) = SpREdt (den) = διάσπαρτα (diaSZpARta, ger) = SpARpagliato (it)

SZIRom - sok apró kis levélke a virágok nemző részei körül, mint színes koSZORú. Aztán lehullanak, mint a hó és szétSZÓRódnak a földön, akár a többi levél.

A SZapORodás sok esetben SZÓRódással, a magok szétSZÓRásával megy végbe. Az egyedek célja a szaporodással a többSZÖRözés, megSZORozás. SARjazik = SZORzódik = SZapORodik.

SZŐR, SZÁR, SZÁL

SZŐR - "Az emlős állatok testét jobbára, majd egészen majd részenként takaró, vékony, fonaldad, csöves szálu kinövések. A keményebb s vastagabb szálu szőr neve különösen sörte, pl. mely a disznók orján nő; a szintén tömörebb és hosszabb szálu szőr neve sörény (...) Alaphangra és jelentésre legközelebb áll hozzá a mongol szor és szorma; rokonai Budenz J. szerént a mordvin šäjär (szőr, szőrszál), cseremisz šar (lószőrszál), vogul sajr, säjr v. šoar, šár; továbbá rokonokul tekinthetők a latin cirrus, crinis, görög xórrh, xórsh, orosz szerst, szanszkrit szirajasz, német Haar, héber szé'ár ..."

SERtés (hun) = tXERri (baszk) = прасе (pRASZe, bul) = gRIS (den) = ღორის (ghoRIS, grúz) = सूअर (SOoaR, hindi) = CERdo (por, es) = pRASič (slo)

SÖRte (hun) = bRIStle (en) = bORSte (ger) = CERda (es)

SÖRény (hun) = কেশর (keSARa, bengáli)

haj (hun) = شعر (ShaeAR, arab)

szakáll (hun) = риш (RIS, tadzsik)

A SZŐR szóban is sokSZORozást jelent az SZ+R szógyök. A SERtés a SÖRtéről, a SZŐRzetről kapta a nevét. SZŐRdisznó. Több nyelv SERtés szavában, pl. a hindiben (!) is fellelhető az ősi szógyök. A boROSta szó magában foglalja a SÖRte szót, csak más magánhangzókkal.

A SZÁRnak, akárcsak a SZŐRnek, a sokSZORozás az alapérteménye, azaz az alapképe. A mag SZÁRba szökken. A SZÁRat SZÁLnak is nevezzük. Hajszál, szőrszál, fűszál, szalmaszál, cérnaszál, nádszál, lábszár, virágszál, szálegyenes, szálfa, szarufa, szárhegy, stb.

Egy növényen belüli SZÁLakat ROStnak is nevezzük: ROSt (hun) = रेशा (RISá, hindi) = SERat (SZERát, indonéz, szundanéz)

lábSZÁR (hun) = cRUS (latin) = kaki (indonéz, maláj) = noha (cz)

SZAR (hun) = SRAnje (slo)

SZÁL (hun) = SRIegis (lit)

fűSZÁL (hun) = gRASs (en) = ሣር (SZARi, amhara) = gRæS (den) = χόρτο (ChORto, gre) = gRESs (nor)

SZALma (hun) = салома (SZALoma, bel) = слама (SZLAma, bul) = SZLAma (bos, cz, cro) = SLOma (SZLOma, pol) = SALmu (SZALmu, lat) = сүрэл (SZÜRel, mongol)

SZÉNa (hun) = сена (SZÉNa, bel) = сено (SZÉNo, bul, cz) = SijENo (bos) = SIANo (SZIANo, pol) = siens (SZIENsz, lat)

gabona (hun) = CéRéale (SZEReál, fr) = CEReal (gal) = SEReal (indonéz) = CEReal (SZEReál, es)

ROZS (hun) = аржаны (ARZSani, bel) = ръжен (RÜZSen, bul) = RAZS (bos, cro) = RUG (den) = RUkiS (est) = RUiS (fin) = RUdZi, lat) = ROGgen (ger)

RIZS (hun) = RICe (en) = oRIZ (al) = RIZSa (bos, cro) = rýže (RIZSe, cz) = RIS (RISZ, den) = RIIS (esz) = RIISi (fin) = RIZ (fr) = ρύζι (RIZi, gre) = beRAS (indonéz, maláj) = hRISgrjón (isl) = күріш (kuRIS, kazah) = 饭 (fán) = ryż (RIZS, pol) = rīsi (RÍZi, lat) = ReIS (ger) = चामल (SZÁMÁL, nep) = RISo (it) = arROZ (por, es)

SZŐLő (hun) = rRUSh (al) = грозде (gROZde, bul) = gROZSdje (bos, cro) = hROZny (cz) = RaISin (fr)

Indonéz nyelven a SZÁR, lábSZÁR = kaki. Talán összetévesztették a SZÁRat a SZARral. Egyébként a szarás is szorzás, egy ismétlődő cselekvés.

A SZŐLő is lehetne SZŐRő, ahogyan a SZALma mongolul SZÜRel. Cseh nyelven lábSZÁR = noha. Van ilyen SZŐLőfajta is: noha.

SŰRű, SÜRög, SZORgos

SZORgalom (hun) = परिश्रम (paRIShram, hindi) = ചുറുചുറുക്ക് (cuṟucuṟukk, malajálam) = SORgfalt (ger)

A SZORgalmas vagy SERény ember rendesen, sokSZOR elvégzi a rá bízott feladatot. Aki SERénykedik, az SÜRög-forog, SIRül. Ha kell, SÚRol. SÚRol (hun) = ScoUR, gRAZe (en) = SchURen (ned) = beRzES (lat) = SkURa (se)

SŰRű erdő, nádas, fű - ahol a növények SZORosan rendeződnek. SŰRíteni annyit tesz, mint sokSZORozni, SZapORítani.

Aki SÜRget, az gyorsabb tevékenységre, nagyobb teljesítményre ösztönöz, SERkent. Lehet SÜRgetni pl. a lovat SARkantyúval, amit nevezhetnénk SERkentőnek is. SARkantyú (hun) = SpUR (en).

Aki fenyegetőleg ösztönöz nagyobb teljesítményre, mondjuk több adó fizetésére, arra azt mondjuk, hogy SARcol, illetve ZSARol.

Akit SZORongatnak, az SZORong, esetleg RESZket is, mint a nyárfalevél. A RESZketés folyamatos, sokSZORi REZgés, RÁZkódás.

SZORos (hun) = SERré (SZERré, fr). SZORongat (hun) = acoSAR (ákoSZÁR, es). RÁZ (hun) = RYSte (den) = RISte (nor).

RESZel, ROStál, RÁZ, REZeg, RÁCS

A RESZelő másik neve a RÁSpoly. A RESZelésnél keletkező sok apró RÉSZecske a RESZelék, forgács. A reszelés RÁSZkódás, RÁZkódás, REZgés. Reszelésnél nagy ZÖRgés hallható.

Aki a fenekét RÁZza, az RISZál.

RÁSpoly, RESZelő (hun) = RASp (RÁSZp, en) = rašple (RÁSple, cz) = RASpi (RÁSZpi, fin) = RASpa (it) = gROSa (por)

RESZelék (hun) = dROžlės (lit)

Aki ROStál, az sokSZOR RÁZza ide-oda a ROStát.

ROSta (hun) = SARingan (SZARingán, indonéz) = SERat (maláj)

ROStál (hun) = pROSívat (pROSZívát, cz)

A ROSta RÁCSos SZERkezetű, akár csak a ROStély.

ROStély (hun) = roštilj (ROStilj, bos, cro) = ROOSter (RÚSZter, ned) = žAR (slo)

RÁCS (hun) = REšetka (RESetká, bos, cro) = решетка (RESetká, bul) = mřížka (miRIZSká, cz) = RISt (RISZt, izlandi) = RUSZt (pol)

Aki ZSURmolt, másképpen mORZSolt már kukoricár kézzel, az talán emlékszik, hogy a SURlódás következtében mekkora hő keletkezett közben.

A RÉSZeges keze RESZket egy kis itókáért. RÉSZeg (hun) = शराबी (SÁRábí, hindi, pandzsábi)

SZERelem, SZERződés, SZERvezet

Nem csak az alkohol, de a SZERelem is megRÉSZegíthet. Időnként a SZERelem SZORongással vegyes. Aztán SERkentőleg hat, s ha a SZERelmesek összeSZŰRik a levet, akár SZORosabbra is fűződhet a viszony, talán még SZERződést is kötnek egymással a SZERetők. Később jönnek a SURlódások, a összeZÖRdülések, de ez már egy másik történet. SZERelem (hun) = elSkER (den) = սիրել (SZIRel, örmény)

SZERveződés esetén alkotórRÉSZek kapcsolódnak és sokSZORozódnak és rendSZERré állnak össza.

A SZERződéskötést megelőzi a SZERtartás. A SZERtartás sokSZOR ismételt RÉSZekből áll. A latin CERemónia név is innen származik.

RÓZSa, ROZSda, piROS, vöRÖS, SÁRga, SZÜRke

RÓZSa (hun) = ROSe (en, den, fr, ned, ger, nor, se) = gül (azeri, tur) = igo (bask) = ружа (RUZSa, bel) = роза (ROZa, bul, ru) = RUža (bos, cro) = ROOS (est) = RUUSu (fin) = ROSa (gal, latin, it) = ローズ (RōZu, jap) = Róża (ROZa, pol) = ROZe (lat) = ROžė (lit) = गुलाब (gulāba, maráthi) = rhosyn (wal)

Jól látható, hogy sok nyelv megőrizte a rus-ros gyököt a rúzsa-rósa esetében is. A baszk igo valószínűleg az égő szóra vezethető vissza - találkoztunk már hasonlóakkal (aga, ogi, ogo, ogu, ego) a tűz szó vizsgálatánál. Az azeri és török gül, valamint a maráthi gulāba lehet, hogy GYÚLást jelent.

Ha a rózsát kiegészítjük egy d betűvel, akkor rozsda lesz belőle, ami szintén vörös (vagy barna) - rozs és rös.

ROZSda (hun) = RUSt (en, den) = মরিচা (maRICā, bengáli) = ръжда (RŭZhda, bul) = rez (cz) = RUoSte (fin) = રસ્ટ (RASta, gudzsaráti) = ROeSt (ned) = robigo (latin) = RdZA (pol) = RūSa (lat) = ROSt (ger, nor, se) = RUGgine (it) = ржавчина (rzhavchina, ru) = రస్ట్ (RASt, telugu)

piROS, vöRÖS (hun) = أحمر (ahmar, arab) = gorria (bask) = লাল (lāla, beng) = နီသော (nesaw, burmai) = rød (den, nor) = pula (fil) = puna (fin) = rouge (ejtsd: RÚZS, fr) = લાલ (lāla, gud) = 赤 (aka, jap) = russu (korzikai) = ROSso (it) = vermello (gal) = κόκκινος (kókkinos, gre) = लाल (laal, hindi) = dearg (irl) = rauður (isl) = czerwony (pol) = SARkans (lat) = raudonas (lit) = ചുവന്ന (cuvanna, malajálam) = whero (maori) = लाल (lāla, maráthi) = улаан (ulaan, mongol) = rot (ger) = रातो (rātō, nepáli) = ROSso (it) = красный (krásznij, ru) = ਲਾਲ (lāla, pandzsábi) = vermelho (por) = rojo (es) = сурх (szurksz, tadzsik) = kırmızı (tur) = червоний (CSERvonij, ua) = qizil (üzb)

tűz (hun) = vatra (bos, cro) = حريق (hariq, arab) = እሳት (isati, amhara) = tulipalo (fin) = આગ (āga, gudzs) = आग (aag, hindi) = ogień (pol) = uguns (lat) = gaisRAS (lit) = оган (ogan, mac) = തീ (tī, malajálam) = आग (āga, maráthi) = आगो (āgō, nep) = огонь (ogon, ru) = fuego (es) = fogo (por) = தீ (tī, tamil) = bRASa (se)

SÁRga (hun) = SARı (azeri) = horia (bask) = жоўты (žoŭty, bel) = жълт (zhŭlt, bul) = žut (bos) = ဝါသော (warsaw, burmai) = žlutý (cz) = gul (den, nor) = kollane (est) = keltainen (fin) = giel (frí) = amarelo (gal, por) = κίτρινος (kítrinos, gre) = પીળા (Pīḷā, gud) = पीला (peela, hindi) = gulur (isl) = сары (SARı, kaz) = żółty (pol) = dzeltens (lat) = geltonas (lit) = മഞ്ഞ (mañña, malajálam) = kōwhai (maori) = पिवळा (Pivaḷā, maráthi) = шар (SAR, mongol) = gelb (ger) = पहेंलो (Pahēnlō, nepáli) = giallo (it) = желтый (zeltij, ru) = ਪੀਲੇ (Pīlē, pandzsábi) = amarillo (es) = зард (ZáRd, tadzsik) = SARı (tur) = жовтий (zovtij, ua) = SARiq (üzb)

A ZSÍR is SÁRga színű, talán erre utal benne az S+R (R+S). De lehet, hogy a nagyobbodást, a SZORzódást fejezi ki a szógyök.

ZSÍR (hun) = gRASo (al) = RASva (fin) = gRaISse (fr) = γράσο (gRASo, gre) = gREIX (gREISZ, kat) = gRAXa (gRÁSá, por) = gRASa (es) = கிரீஸ் (kiRIS, tamil)

Érdekes, hogy még egy színben, a SZÜRkében is megvan az SZ+R:

SZÜRke (hun) = gRIS (gRISZ, fr) = SZARy (pol) = ചാര (CSÁRa, malajálam) = саарал (SZÁRál, mongol)

Vértes Olivér jegyzete, 2018.10.27.

SORs (hun) = مصير (maSIR, arab) = SORt (fr)

SEReg (hun) = سرب (SIRb, arab) = quş SÜRüs (azeri) = зграя (ZgRaja, bel) = SvæRm (den) = SchAR (fríz) = SchARe (ned) = StORmo (it) = SväRm (se)

SERegély (hun) = ψαρόνι (pSARóni, gre) = SZÁRag (perzsa) = StARling (en)= GARgull (al) = زرزور (ZARzur, arab) = StæR (den) = սարյակ (SARiak, örm)