Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben
Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben
A „szeri gyűlés” elnevezést ismerjük, Anonymus így ír a Gesta Hungarorumban:: „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért.
Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” (Anonymus. XL. „Et locum illum, ubi haec omnia fuerunt ordinata, hungari secundum suum idioma, nominaverunt scerii, eo quod ibi ordinatum fuit totum negotium regni)
SZER a CZUCZOR-FOGARAS szótár szerint:
1) Bizonyos irányú vonalban egymás után következő tárgyak sora, menete.
2,) Elvont ért. vett sor vagy sorozat, illetőleg rend, vagyis rokonnemű cselekvények, állapotok, tünemények, ismereteknek egymás után folyó, vagy egymással bizonyos viszonyban álló egyezményes sorozata.
3) Egymást felváltva követő cselekvények, állapotok, tünemények, különösen tiszti eljárások, kötelességek sora, s megfelel neki a latin vix, vicis.
4) Atv. azon mód vagy mérték, vagy szabály, vagy szokás, melyhez képest végrehajtatik, vagy történik valami. Szép szerrel, jó szerrel eszközleni valamit. Könnyű szerrel átesni a dolgon. Jobb szép szerrel elmenni, mint kénytelenségből. (Km.). Szert tenni valamire. Szerét tenni v. ejteni valaminek.
Etimológiai szótár: „szer [1372 u.] Ősi, uráli kori szó, vö. vogul sir ’mód, állapot, minőség; faj, fajta, nem; szokás, népszokás’, osztják sir ’nemzetség’, zürjén ser ’szokás, mód’, cseremisz sǝr ’természet, jellem; mód, szer, szokás; minőség; felépítés, szerkezet’, tavdi sier ’dolog’. Az uráli alapalak *ser ’sor, rend’ lehetett. Alapjelentésében a ’kapcsolódás, társulás’ képzete játszott fő szerepet, melyből a szó későbbi jelentései kifejlődhettek.”
Az Etimológiai szótár készítői a szer szó jelentését mint ősi urál kori szót, a vogul, osztják, zürjén, cseremisz szavakból vezették le, ami nagy hiba, mert az ősi szer szó jelentésének nem sok köze van ezekhez a „finnugor” jelentésekhez, bár megemlítik, hogy a szer szó alapjelentésében a ’kapcsolódás, társulás’ képzete játszott fő szerepet, melyből a szó későbbi jelentései kifejlődhettek, ami már elfogadható.
Mi magyarok nem éltünk együtt a finnugor népekkel, nem mi vettünk át vogul, osztják, zürjén vagy cseremisz szavakat! Csak annyi igaz, hogy egy közös ősi nyelvből származik szavaink egy része, de nem ugyanakkor és nem ugyanott vettük át őket! Nem is értjük egymás nyelvét! Az itt ismertetett finnugor szavak alakja (részben) és jelentése is megváltozott, amint azt a szer szónál is láthatjuk! A szer egy ősgyök, vagyis nem egy szó, jelentését nem is lehet egy szóval kifejezni. A magyar szer szó etimológiáját a dravida cēr jelentéséből kapjuk meg, így válik érthetővé a szeri gyűlés igazi jelentése, értelme.
SZER a tamil (dravida) szavakban:
Tamil cēr [சேர (Cēra) olvasd: széra] ’csatlakozik, egyesül, egyesít, összeilleszt, összekapcsol, érintkezik’
Tamil cēr ’lesz egységes, eggyé vált, egyesült, egyesül, keverednek, összekevert, szoros barátság vagy egyesülés’
Tamil cērkkai 'gyűjtés, összejövetel, keverés, csoportosulás, közösség'
A szer eredeti jelentése: „eggyé válik, egyesült, keveredik, összekeveredik, egységes lesz, szoros barátság vagy egyesülés, összejövetel, csoportosulás, közösség.”
A szer ősgyök megtalálható a szeretet, szerelem, szerszám, szerkezet, szervezet, szerte, szertelen szavak mellett számos összetett szóban is, mint a gyógyszer, tápszer, tornaszer, stb. szavakban.
SZERI GYŰLÉS: A szeri gyűlésen a törzsi vezetők összegyűltek és megállapodtak, hogy egyesítsék erejüket az egyesülésben, összekeveredtek, eggyé váltak (mint a vérszerződésnél). A szeri gyűléshez, mint ünnepi eseményhez kapcsolható a szertartás szó is!
SZERELEM: A szerelem szó két részből áll, a szer ősi gyökből és az -elem névszóképzőből. A szerelem szó etimológiája hasonló, mint a szer szóé, vagy a szeri gyűlésé. Míg a szeri gyűlésen különböző törzsek egyesültek, váltak eggyé, alkottak egy közösséget, valami hasonló mondható el két szerelmes emberről is, akik a szerelemben egyesülnek, eggyé válnak, szorosan kötődnek egymáshoz. Ehhez hasonlók mondhatók el a szeretet, szeretkezik, szerelmeskedik, vagy további származékszavakról is.
SZERETET: A szeretetben egyesülnek, eggyé válnak, szorosan kötődnek egymáshoz! A szeretet az, ami összefűz, ami összekapcsol, egy szoros kötelék két ember között.
SZERKEZET, SZERSZÁM: A szerkezetben több különböző részegység ’eggyé válik, egységes lesz, összekötődik, összekapcsolódik’ jelentésén alapulva értelmezhető a szer (vagy szerk) szóból, ahogy a szerszám szónál is. Ezek az ősi szavak abból az időkből valók, amikor még ismerték az emberek az ősi gyökök igazi jelentését. Jellemző, hogy az ősi gyökök néha nem egy szóval, hanem egy egész mondattal fejezhetők ki!
SZERTELEN: A szertelen fosztóképzős szó, aki szertelen, abból hiányzik mindaz, amit a szer jelent, a szertelen ember szétszórt, nem együttműködő, stb.
EGYSZERŰ: Nem bonyolult, kevés részből áll, felesleges dolog nincs benne, de a célnak megfelel.
SZERÉNY: Aki nem kérkedik a képességeivel és az elért eredményeivel, akiben több van, mint amit mutat.
RENDSZER: Egy célt megvalósító rendezett egység, amely egymással ésszerűen együttműködő részekből áll. Szabályokhoz igazodó megegyezések, a tevékenységnek, munkamenetnek ad megszokott sorrendet vagy formát.
SZERÉT EJTI: megszerez, beszerez, hozzájut valamihez (valamilyen, a szokásostól eltérő módon).
Az SZ-R mássalhangzós gyököt a -szor/-szer/-ször képzőben is megtaláljuk, a SZER ősi gyökből származik, leggyakrabban szorzásnál, sokszorozásnál használjuk. Mondhatjuk, hogy két szám összeszorzásával a két szám „egységes lesz, eggyé válik, egyesül, keveredik”, vagyis hasonló, amit a szer meghatározásánál írtam.
SZERENCSE. Szerintem a szerencse egymást követő kedvező események összekapcsolódása.
Czuczor-Fogarasi szerint a szerencse: „Széles ért. véletlen, váratlan, előre nem látott, akaratunktól független esemény, mennyiben állapotunkat akár kedvezőleg, akár kedvezőtlenül érdekli, s akár haszonnal, akár kárral jár. Jó szerencse, bal szerencse.”
Etimológiai szótár szerint: „szerencse [1372 u.] Jövevényszó egy déli szláv nyelvből, vö. bolgár cpeщa [szresa] ’találkozás’, horvát-szerb sreća ’szerencse, boldogság’, szlovén sreča ’ugyanaz; sors’; vö. még: óegyházi szláv sьręšta ’találkozás; sors’, ócseh střiece ’találkozás, összejövetel’, orosz вcmpeчa [vsztrecsa] ’ugyanaz’. A szláv szavak egy *sьręt- ’találkozik’ alakra vezethetők vissza. Az eredetibb ’találkozás’ jelentésből már a déli szlávban kifejlődött a ’véletlen, sors, szerencse’ értelmű használat. A magyarba egy *sręča vagy esetleg *sręšta alak kerülhetett át, a hangtani megfelelésre vö. lencse. A szerencse forma magánhangzó-illeszkedéssel alakult. Szavunk fosztóképzős származéka a szerencsétlen [1456 k.].” (SZERENCSÉTLEN MEGFEJTÉS!)
Dravida nyelvben:
Malayalam cīṟu (good condition, luck) ’jó állapot, szerencse, véletlen’. A dravida cīṟu angol betűs „transzliterációval” van írva, olvasata „sziru”!
A szer gyök a magyar, a dravida és a finnugor nyelveken kívül más nyelvekben is megtalálható, mint a latin, portugál, angol és a kurd nyelvben is:
latin cer (contest) ’küzdelem, verseny’
latin certamen (struggle) ’küzdelem’
portugál cer (to be) ’legyen’
kurd ser (the head) ’felett, a fej, fő’
Angol nyelvben:
cerebral ’agyi, agy’
cerebrum ’agyvelő, nagyagy’
ceremonial ’ünnepélyes’
ceremony ’ünnepség’
servant ’szolga’
serve ’kiszolgálni’
server ’felszolgáló’
service ’szolgálat
SZÉRIA: a sorozat jelentésű szó Európa számos nyelvében megtalálható, mint series (en), Serie (német), serie (spanyol, olasz, portugál), série (cseh), séria (szlovák), stb. Lásd feljebb: „az uráli alapalak *ser ’sor, rend’ lehetett.” (a széria szóban is a ser ősgyök található!)
Testünk (szervezetünk) keringési rendszerének legfontosabb szerve, a szív néhány európai nyelvben SZ-R kezdetű:
SERCE: a szív jelentésű szó a szláv nyelvekben: srce (horvát, bosnyák, szlovén), serce (lengyel), срце (szerb), сердце, szerdce (orosz), сeрце (ukrán)
Az itt bemutatott idegen nyelvű szavakból láthatjuk, hogy a szer ősgyök alakja több nyelvben is megmaradt (írástól függetlenül azonos a kiejtése), csak a jelentése változott évezredek alatt a különböző nyelvek szavaiban. Azt is láthatjuk, hogy az átvevő nyelvekben szer jelentése jelentősen beszűkült, csak egy jelentésre koncentrál, míg az eredeti jelentést egy egész mondattal lehetett csak kifejezni, csak a magyar szavak (szerelem, szerkezet, stb.) felelnek meg az eredeti jelentésnek, mert a magyar nyelv közvetlenül az ősnyelvből származik!