Magyar nyelv
  • Kezdőlap
  • Cikkek
  • Jó tudni

A K+T (T+K) ősgyök eredete, jelentése és előfordulása idegen nyelvekben

2019. máj. 23., Nincsenek hozzászólások


Mottó: "A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet."  (Jakob Grimm)

Vértes Olivér: A K+T (T+K) ősgyök eredete, jelentése és előfordulása idegen nyelvekben

Van-e általános jelentése a K+T (T+K) ősgyöknek ?

Induljunk el a KÖT szótól. Mi a KÖTés ? KETtő (KÉT) vagy több dolog egymáshoz rögzítése, összefonása, egybeillesztése.
Nagyon sok esetben használjuk ezt az ősi szavunkat: ruhát KÖT - kiKÖTi a lovat, a hajót - feKÖTi a gatyáját - házasságot, békét, barátságot, szerződést KÖT - KÖTi az ebet a karóhoz - nem KÖTi az orrára - KÖTve hiszem - nem áll KÖTélnek - nem KÖTelezi el magát - stb.

A magyar nyelvben ezek a szavak kezdődnek a KÖT gyökszóval (nem az összes szerepel a felsorolásban):

köt, kötanyag, kötbér, köteg, kötekedés, kötekedik, kötekedő, kötél, kötelék, kötelem, köteles, kötelesség, kötelez, kötelezett, kötelezettség, kötelező, kötelezvény, kötélfék, kötélgyártó, kötélgyeplő, kötélháló, kötélhinta, kötéljáró, kötéljártó, kötélke, kötéllétra, kötelődik, kötélrántó, kötéltáncos, kötélút, kötélverő, kötélzet, kötély, kötény, kötés, kötet, kötetlen, kötjel, kötlevél, kötmény, kötnivaló, kötő, kötődés, kötődik, kötőfék, kötőfonal, kötőgerenda, kötöget, kötőlánc, kötölék, kötőrúd, kötősás, kötőszíj, kötőtok, kötött, kötőtű, kötővas, kötöz, kötözés, kötözék, kötözget, kötözgetés, kötözködik, kötöző, kőtség, kötszél, kötsző, kötve, kötvény  (forrás: Czuczor-szótár) 

Egy-KÉT példa arra, hogy idegen nyelvekben milyen egyezések találhatók a fenti lista néhány szavával:

KÖT (hun) = TEXo (TEKszo, latin) 
KÖTél (hun) = თოკზე (TOKze, grúz) = kəndir (azeri) = corda (lat) 
KÖTeles (hun) = teriKAT (indonéz) 
KÖTelesség (hun) = TUGas (indonéz) = നികുതി (niKUTi, malajálam) = கடமை (KATamai, tamil) 
KÖTet (hun) = தொகுதி (TOKuti, tamil) 
KÖTöz (hun) = KnyTte (nor) 

Az azeri kendir a magyar kender szó miatt érdekes, mert ez a kötél alapanyaga. A latin korda pedig a "kordában tart" kifejezésünk kapcsán keltheti fel a figyelmünket.

A latin TEK, a grúz TOK, az indonéz KAT és TUG, a malajálam KUT, a tamil KAT és TOK, a norvég KIT mind-mind a magyar KÖT gyökkel azonosak !

Van, aki szerint ezek az egyezések véletlenül is előfordulhatnak. Varga Csaba viszont bebizonyította, hogy a szóegyezések terén nincsenek véletlenek.

TAKÁCS = KÖTŐ
Ezt támasztja alá a TAKács szó elemzése is. Az itt szereplő T+K szógyök megegyezik a KÖT szó K+T gyökével. A TAKács is KÖT, összeköti a szálakat - ezért szerepel az elnevezésében a K+T (T+K).

Más nyelvekben így írják ezt a szót:

TAKács (hun) = TOXucu (TOKszucu, azeri) = ткач (TKács, bel) = পটকার (paTAKara, bengáli) = тъкач (TUKács, bul) = TKAlac (bos) = TKAdlec (cz) = KUDuja (est) = KUToja (finn) = токуучу (TOKucsu, kirgiz) = TEXtor (TEKsztor, lat) = TKAcz (pol) = TECelão (por) = DOKumaci (tur) 

TAK, TEK TOK, TUK, TEC, KUT, KUD, DOK - ezek mind a KÖT gyök változatai.

Ezt az azonosságot mutatják az alábbi példák is:

kiKÖTő (hun) = DOcK (en, fr) - KÖT = DOK
KÖTővas (hun) = CATena (KATena, latin) - KÖT = KAT
KÖTőtű (hun) = TEXtoria (TEKsztoria, latin) - KÖT = TEK

KIT = KÖT
A KITa egyik jelentése a Czuczor-szótárban: "Hajból, szőrből, kenderből, s ilyféle szálas testekből egy tekercs, egy kötés. Kender-kita (Molnár Albertnél), haj-kita (Sándor Istvánnál), selyem-kita (Szabó Dávidnál). Kitában kötni a kendert. "

TAKÁCS = SZÖVŐ = FONÓ
A takács összeköti a szálakat, a szövőszéken szövi a ruhákat, takarókat.
Jól látható, hogy a sző és a szövet szavak idegen megfelelőiben is sok helyen előfordul a T+K szógyök vagy annak valamelyik változata.

sző (hun) = ткаць (TKács, bel) = тъка (TUKá, bul) = tKATi (bos) = tKÁT (cz) = KUToa (finn) = TEiXir (TEiKszir, kat) = тоқу (TOKu, kazah) = токуу (TOKuu, kirgiz) = TEXo (TEKszo, latin) = TECer (por) 
A FONás azeri nyelven TOXuculuq.

A latin TEKSZO két szónak tűnik: TEK+SZO, vagyis KÖT+SZŐ.

szövet (hun) = TOXuma (TOKszuma, azeri) = тканіна (TKanina, bel) = тъкан (TUKán, bul) = TKivo (bos, slo) = TKÁň (cz) = KUDe (est) = KUDos (finn) = ऊतक (ooTAK, hindi) = teixit (TEiKszit, kat) = ткань (TKAn, kirgiz) = textus (TEKsztusz, latin) = TKAnka (pol) = ऊतक (uTAK, nepáli) = TECido (por) = පටක (paTAKa, szinhala) = DOKu (tur) 
szőttes (hun) = KODukootud (est) = KOTikutoinen (finn)

A vetélő az az eszköz, amivel szövésnél a keresztfonalat a láncfonalak közé bevetik. Ezek szerint a szövet is szóösszetétel lehet: SZŐ+VET = SZÖVET.

Meg lehet itt említeni az angol CUT (KÁT) és CUTter (KÁTer), illetve az olasz TAGliare és TAGliatore szavakat, amiknek magyarul vág és szabász a jelentésük. Ezek is a KÖT gyök elkóborolt rokonai.

TAKARÓ = KÖTÖTT SZÖVET
A TAKaró is egy szövet, ráadásul a TAKács készíti, tehát nagyon esélyes, hogy itt is a KÖT gyök TAK változatával van dolgunk.

TAKar (hun) = KATe (est) = TAKip (filippinó) = TEGo (lat) = DEKsel (nor) 
TAKaró (hun) = TEKk (est) = TEGens (latin) = DEcKe (DEKke, ger) 

A norvégban úgy lett a TAK-ból DEK, mint ahogy az angolban a kiKÖTőből DOcK.

TAKAR = FED, TAKARÓ = FEDÉL
A latinban a TAK helyett lett TEK, illetve TEG. TAKar = TEGo. TAKaró = TEGens.
A tető is TAKar, ezért hívták TECtumnak (TEKtum). A tetőcserép TEGula, mert TAKar. A gyékényt azért nevezték TEGesnek, mert főleg tetőfedésre használták. Az égbolt latin neve TEGmen, mert fed, TAKar, mint a tető.

Németül a TAKar és a TAKaró is DEcKen (DEKken). A tető DACh. A fedél TEKtur. A pokróc (TAKaró) pedig KOTzen.

SZÖVET = SZÖVEG
Kanyarodjunk vissza egy kicsit a szövéshez !
Latinul a KÖT és a sző is TEXo (TEKszo). A fon neCTO (neKTO). A szőttes TEXtile (TEKsztile). A szövedék TEXtum. A szövés TEXtus és a SZÖVEG is TEXTUS !
Tehát a latin nyelvben a szöveg a szavak szövedéke, a nyelv által KÖTött szövet. Latinul a SZÖVET = SZÖVEG.

A bőr is egyfajta szövet. Franciául CUTané (KÜTané).
Továbbá a következő, nagyon távolinak tűnő nyelvek bőr szavaiban is rálelünk a tárgyalt gyökre:
bőr (hun) = ቆዳ (KODa, amhara) = KATad (filippinó) = KUliT (indonéz) = തുകല് (TUKal, malajálam) 
bőrszövet (hun) = ऊतक (oTAK, hindi) = TKAnka (pol) = පටක (paTAKa, szinhala) 

KÖT = KÚT = FONS, FONTAN
Külön érdekesség a párhuzam a KÖT és a FON, illetve a KÚT és a FONs, FONtan szavak között.
Ha a K+T gyök jelentése a KÖTés, akkor a KÚT szavunknak is ez a legmélyebb értelme. Vagy a kutaknál használatos KÖTélre utal a gyök, vagy pedig arra, hogy a KÚT KÖTi össze a felszínt a méllyel. A KUTató fúrás esetén is KÚT keletkezik, ha vizet vagy olajat találnak.
A FON szónak ezek szerint van/volt egy KÖT jelentése is.

KUTACS = FONTANELL
Itt is látható a KUT - KÖT - FON kapcsolat. A kutacs a csecsemő koponyájának puha alkotórésze a koponyavarratok találkozóhelyén. A csecsemő koponyáján hat kutacsot különböztetünk meg. A kutacsok idővel megkeményednek. Azt is mondhatjuk, hogy megKÖTnek, összeKÖTik a koponyacsontokat.
Csak a magyar nyelv KÖT szavának segítségével derül fény a kutacs szó értelmére.
Más nyelveken a kutacs: FONticulus (lat), FONtanelle (en).

LÁNC = összeKÖTött szemek
Következő vizsgált szó a lánc. Latinul CATéna (KATéna), németül KETte, baszkul KATean, dánul KæDe = KETt (est) = KETju (finn) = Keðja (isl) = CADena (cat) = CADeia (por) = KEDja (se) = CADwyn (wal) 
A lánc úgy készül, hogy a láncszemeket egymáshoz KÖTik, egymásba fonják.
Németül KETten = megKÖTöz. KETteln = láncol. Leláncol baszkul KATeatua.

TÉGLA - KÖTÉS - TAKARÁS
A tégla szónak is T+K gyök az alapja, csak a K G-re változott. A TÉGla latinul TEGula, olaszul TEGola, németül TEGel. Nagyon messzi vidékekre is elkerült az ősi gyök, s ezáltal a téglakészítés tudománya is:
TÉGla (hun) = тухла (TUKhla, bul) = CIGla (bos) = ഇഷ്ടിക (isTIGa, malajálam) = TEGel (se) = ගඩොල් (GADol, szinhala) = ఇటుక (iTUKa, telugu) = tuğla (TUGla, tur)  
 
A téglát fal építésére használjuk, úgy, hogy egymáshoz KÖTjük őket valamilyen KÖTőanyaggal. A téglafalat a téglaKÖTés szabályai szerint kell falazni.
Másik felhasználási módja a burkolás, pl. szobának, padlásnak, járdának a TAKarása.

A TÉGlához sorolhatjuk a TÉGely szót is.
TÉGely (hun) = TEGla (bos) = sTAKlenka (hor) = sTIKlainis (lit)   

KÁTRÁNY = KÖTŐANYAG
Őseink a nyírfakéregből előállított KÁTrányt ragasztónak használták, pl. törött cserépedény összeillesztésénél. (Kath Evans, Carl Heron: Ragasztó és rágógumi - a természetes anyagok kémiája a régészetben) 
ÖsszeKÖTöttek vele különböző dolgokat, ezért szerepel az elnevezésében a K+T gyök (illetve annak valamely változata):
KÁTrány (hun) = KATran (al, bos, slo) = আলকাতরা (alaKATara, bengáli) = 타르 (taleu, koreai) = DEGutas (lit) = catrame (KÁTráme, it) = деготь (DEGoty, ru)  

KÉT = KÖT, KETTŐ = KÖTŐ
A KÉT vagy KETtő szavunk is a KÖTést jelenti, azaz az 1 MEG 1 összeKÖTése a KÉT.

KEDD - KÉT - KETTEDIK
A KEDd jelentése második. Logikus, hiszen ez követi az elsőt. A FŐ szó kezdetet, eredőt, forrást jelent a Körösfő, Kaposfő településnevekben - ahol a folyó kezdődik, ered. Ebből következik, hogy a HÉT-FŐ a hét kezdete. KEDd pedig a második nap - KEDtedik.

DUG - DUGVÁNY - DUGÓ
A DUG egyik jelentése a Czuczor-szótár szerint "Töm, valamivel bizonyos hézagot becsinál."
"Rokonok vele a latin tego, német decken, stecken, ducken, szanszkrit sztagh, finn tukin (dugok), tuket (dugacs), tuko (dugó), magyar tok stb."
Szuahéli nyelven KUTomba a dug.  

A szótár szerint a DUGnak rokonai a TEG, DEK, TEK, DUK, TAG, TUK, TOK.
Ebből a meghatározásból is kitűnik, hogy a DUG végső soron azonos a KÖT szóval.

DUGványozás = ivartalan szaporítás. Az anyanövényről leválasztott hajtást, vesszőt, levelet gyökereztetjük. Az új növényke gyökeret ereszt, vagyis megKÖT a földben.

DUGvány (hun) = CUTtings (en) = sTIKlinger (den) = sTEKken (ned) = కోత (KOTa, telugu) 

Itt is láthatóü, hogy KÁT = TIK = TEK = KOT = KÖT.

A dugványt először le kell választani, vágni az anyanövényről:
vág (hun) = CUT (en) = কাটা (KÁTá, bengáli) = KUTt (nor) = TAGlio (it) 

DUGó (hun) = uTIKač (bos) = sTIK (den)  
A DUGó  egy GÁT, ami képletesen beKÖTi a palack/hordó nyílását.

KETtyint - KETten
Ennél a szónál is alapfogalom a KETtő összeKÖTése. Másként mondva DUG. A DUGás során is KÉT külön dolog egyé válik, egybeKÖTődik. 
A német GATten azt jelenti magyarul, hogy párosodik, párosít, összefűz, egybeKÖT.
GATtin és GATte = feleség és férj - párosodnak és összeKÖTik az életüket.

KOTLÓS - TAKAR - KÖT
DUGás után jön a KOTlás. A KOTlós ráül a tojásokra, beTAKarja őket. A tojásban a KÉT sejt megKÖT, így lesz belőle új élet.
A TYÚK szó is KOT, csak kicsit másképp.
KOTlós (hun) = թուխ (TÚKh, örmény) = కుక్క (KUKka, telugu) 

TOK - HÜVELY - TÖK
A DUGás és a TOK szavak is összefüggnek. A hüvely is egy TOK. Meg is maradt több helyen a T+K gyök:
hüvely (hun) = sKEDe (den) = θήκη (TIKi, gre) = TAKotoranga (maori) = sKjEDe (nor) = తొడుగు (toDUGu, telugu) 

A TÖK is egy TOK.
TÖK (hun) = कद्दू (KADdu, hindi) = каду (KADu, tadzsik)   

A TOKmány is egy TOK. Finn nyelven isTUKka.
A TEGez is TOK.

KUTYA - DOG - DÖG - DIG
A KUTya sem újkeletű szó - ez kitűnik az idegen nyelvekben fellelhető változataiból:
KUTya (hun) = DOG (en) = TxAKur (baszk) = કૂતરો (KUTaro, gudzsaráti) = कुत्ता (KUTtá, hindi) = nKITa (igbo) = कुत्रा (KUTrá, maráthi) = ਕੁੱਤੇ (KUTé, pandzsábi)   

A kutya folyton ketet-KUTat, talán innét az eredet.
A kutyák sokat kaparnak, ásnak is. Ás angolul DIG. A gudzsaráti KUTaro lehet KOToró is.
Ha rossz helyen ásnak GÖDröt, akkor azt mondjuk rájuk, hogy büdös DÖG.
DÖG (hun) = CADaver (KADaver, latin, se) = KÖTer (ger) 

A kutyákra jellemző még, hogy megKÖTik őket. Lehet, erre utal az elnevezés: KUT - KÖT.

A kis kutya latinul CATula (KATula), ami hasonlít a magyar KUTyuli szóra.
A latin CATulus (KATulusz) magyarul kölyök, (macska, kutya) állat kicsinye.

Ide sorolható még az angol CAT, német KATze.

KETET - KUTAT - KOTOR - KOTONOZ
A kutya szó kapcsán feltűnik, hogy a DUG és a KUT milyen közel állnak egymáshoz. A kutya elDUGja a csontot, aztán meg KUTat utána.
A KOTonoz kifejezést már kikopott nyelvünkből. Jelentése: kézzel tapogatózva keres valamit, azaz KUTat.
Thai nyelven a KOTor = ขุด (KUD).

DAGAD - KÖD - TÁGUL - GÁTOL
Angol nyelven a TŐGy DUG, mert DAGad a sok tejtől - talán.
A KÖD is DAGad. Angolul a felhő KlÁD (cloud), maráthi nyelven pedig DÁG (ढग).
KÖD (hun) = TåGe (den) = धुके (DUKé, maráthi) = TåKe (TÓKe, nor) 

Jól látható itt is a K+D, D+G, T+G, T+K gyökök azonossága.

A DAGaszt albánul GATuaj.

GÁT - GÁTOL - GÁTLÁS - KÖT
Ha GÁTat építenek a folyó mellé, akkor meggátolják a vizet, nehogy kilépjen a medréből, lényegében KÖTött pályássá alakítják. A GÁT is KÖT. MegGÁTol = megKÖT.
A GÁTlásos ember feszeng, nem KÖTetlen a viselkedése.

GÁT (hun) = ግድብ (GIDibi, amhara) = KATua (maori) = DIGa (it) = ఆనకట్ట (anaKATta, telugu) 
GÁTol (hun) = TAKistada (est) = అడ్డుకుంటుంది (adDUKuntundi, telugu) 

GATYA
A GATya latinul TEGumentum. A nadrágnak KÉT szára van, valószínűleg ez az elnevezés alapja.

TÁK
A Czuczor-szótárban TÁK egyik jelentése szíj, mellyel a bocskort a lábszárhoz KÖTik. A székelyeknél a bocskor talpához ragasztott folt. Másik jelentése: folt, toldalék, s ebből lett TÁKoz v. TÁKol, valamit összetold, máshoz fércel.
"A tulajdon értelemben vett ták rokonságban látszik állani a burkolásra, födésre vonatkozó takar és tekenő szók tak, tek gyökeivel, és dug szóval is, mennyiben a ták, részint mint szalag, részint mint folt valamit takar, beburkol. Egyébiránt Vámbéry szerént csagataj nyelven take am. folt, kiegészitésül valamihez illesztett darab."

TÁKol = összeKÖT
TÁKolmány (hun) = TAGpi (filippinó)

TAKAR - TEKER
TEKer (hun) = KThesë (al) = катуу (KATuu, kirgiz) = suKTi (lit) = TAKawiri (maori) 
TEKercs (hun) = ጥቅል (TIKili, amhara) = sviTAK (bos) 

A takarót is feltekerjük szállításhoz.

TAG
Egy egész dolog részekből áll, különböző TAGokból, amik összeKÖTtetésben állnak egymással.

TAGol
A KÖT ellentéte. Olasz nyelven a vág TAGlio.

KOTTA, KÓTA
A KÓTa jelentése hangjegy. A KOTta zenei jelrendszer, mely hangjegyekből, KÓTákból áll. A KÓTák is össze vannak KÖTve egymással.

KÖVET
A követett és a követő között is van egy láthatatlan KÖTelék.
Az üzenetet közvetítő követ KÖTi össze a távollévő feleket.

KÖveT (hun) = ተከተል (TEKeteli, amhara) = iKUTi (maláj) = дагах (DAGakh, mongol) 
KÖveTő (hun) = TAKipçi (tur) 
KÖveTség (hun) = KEDutaan (indonéz) 

KÖLDÖK
A KÖlDökzsinór KÖTi össze az anyát a babával. 

KÁD
KÁD (hun) = KADa (bos) = KAD (slo) = KADda (arab) = CADus (KADusz, latin) 
szanszkrit KUD vagy KUT (tartalmaz) 
"(magyar elemzéssel: ka-ad v. ka-ed azaz gömbölyü edény, gömbölyü eszköz vagy tartó) fn. tt. kád-at, harm. szr. ~ja. Megegyezik vele a héber kad, arab kadda, latin cadus, hellén cadoV szanszkrit kud v. kut (tartalmaz), innen; kutasz (edény), továbbá szinte a szanszkrit cshad (föd, takar) stb. Kerekded vagy hosszudad edény fából, kőből, érczből, mely folyadékok tartására, szüretelésre, fürdésre stb. szokott használtatni. Csomoszló kád a szőlőmiveseknél. Tejes kád, nagyobb fejő intézetekben. Fürdőkád. Serfőző kád. Víztartó kád a tűzoltó szertárban. Olajos kád. Csávás, cseres kád. "

TEKnő (hun) = laTAKas (lit) 

KATlan (hun) = котел (KOTel, bul) = KOTao (bos) = KOTel (cz) = देग़ (DEG, hindi) = KETel, ned) = KATilas (lit) = Тогоо (TOGoo, mongol) = KITtel (se) 

KATONA
A KATona KÖTelékben harcol, KÖTött szabályok szerint éli az életét.

KATtog (hun) = TIcKing (en) = টিক্দান (TIKdana, bengáli) = OTKucavanje (bos) = TIKání (cz) = TIKkende (den) = टिक (TIKa, nepáli) = TIKker (nor) 

laKAT (hun) = катинар (KATinar, bul) = KATanac (bos) = λουκέτο (louKETo, gre) = ताला (taala, hindi) 

KÉTség (hun) = KAhTlus (est) = TwIjfel (ned) 

TAKony (hun) = 코딱지 (KOTtagji, koreai) 
TAKnyos (hun) = कुत्सित (KUTsit, hindi)

TEGnap (hun) = গতকাল (GATakala, bengáli) 

TEKint (hun) = KATso (finn) = देखना (DEKhana, hindi) 

TŐKehal (hun) = COD (en) = ಕಾಡ್ (KÁD, kannada) 

KEDv (hun) = дух (DUKh, ru) 

KÖT
áth. m. kötött; régiesen és tájdivatosan, köttem, köttél, kötött, par. köss. 1) Valamely testet egy másikra csavarva, tekerve, szorítva megerősít. Fejre kendőt, derékra övet, süvegre szalagot kötni. 2) Bizonyos öszvetartó eszköz által valamely testet egy másikhoz fűz. A szőlővesszőt karóhoz, a lovat jászolhoz, az ebet fához kötni. A tolvaj kezeit hátra kötni. Ide tartoznak a közéletben eléforduló ilyetén képes kifejezések: Valamit másnak orrára kötni. Magát más nyakára kölni. Szerencséjét bizonyos dologhoz kötni. Nagyon köti az ebet a karóhoz, am. hetvenkedő ígéreteket tesz. 
"Igen köti ebet az karóhoz, 
Sok példát előhoz; hogy ő jól tud ahhoz, 
Ej-ej, mit vehet ki tűled: azon nyomoz." 
XVI. századbeli vers. (Thaly K. gyüjt.). 
3) Több különlevő, egymástól független testeket egy egészszé egyesít bizonyos fűző eszköz által. Gabonát kévébe, szénát, szalmát, hajat csomóba kötni. Virágokat koszorúba kötni. Könyvet, papirost, kemény, aranyos táblába kötni. 4) Egy vagy több testet valamely takaróba borít, s azt öszvehúzza, fonja. Holmi gúnyákat batyuba, macskát, malaczot zsákba kötni. A pénzt kezkenő csúcsába kötni. 5) Bizonyos szálas testeket összevissza fonva együvé fűz. Vesszőből, kákából kosarat, czérnából harisnyát kötni. A madzagot csomóra kötni. A kötelen csomót kötni. Átv. ért. szabad mozgást akadályoz. Megkötni a folyó homokot, holmi ültetvények által. Valakinek nyelvét megkötni. Meg van kötve a keze. Kereket kötni, mi tulajd. értelemmel is bir. Kötve hinni valakinek. am. bizonyos megszoritó föltételek alatt. 
Igekötőkkel párosulva: Bekötni valakinek a koszorúját, gúnyosan am. gyalázatát nyilvánosságra hozni, kiczégérezni. Belekötni valakibe, am. bizonyos ürügy alatt megtámadni. Felkötni a rablót, am. felakasztani. Felkötni a kolompot, am. valamely, merény, vállalat élére állni. Felkötni a gatyát, átv. am. valamely nehéz munkához jól fölevedzkedni. Kikötni valakivel, am. megmérkőzni, szembeszállni. Bolonddal ki ne köss soha. (Km.). Kikötni, t. i. a hajót a partra. Kikötni a lovat az istállóból, am. ellopni. Föltételül kikötni valamit. Magát lekötni valamire, am. hitelesen megérni, hogy valamit megtesz. Jószágait lekötni, pl. adósság biztositásaul. Magát megkötni, am. makacskodni. Megkötötte magát, mint a rosz ló. (Km.). Megkötni a bűnöket, egyházi ért. am. föl nem oldani, meg nem bocsátani. 
Átv. ért. szerződést, barátságot, frigyet, szövetséget, békét kötni am. viszonyos igéretek s fogadások mellett, föltételek alatt megalapítani. 
Minthogy a tulajd. értelmü köt igében az alapfogalom két vagy több testeknek együvé kapcsolása: innen okszerüleg állíthatni, hogy lényege azon ö, mely a szájnak öszvehuzása által tömeget, sürüséget utánoz, valamint a töm, tömör, több, ösz szókban. A k, mint jobbára a gyökökben, görbeséget képező hang jelenti a kapcsot, mely többet együvé fűz, a t pedig cselekvést, tevést jelentő képző, mint a vet, süt, hűt, tát, fut, nyit stb. igékben. Innen fejthetni meg ez igének a székelyeknél s Tisza vidékén divatozó azon értelmét, mely szerént köt a növény, midőn gyümölcse nő, pl. köt a borsó, midőn hüvelyét, a gabona midőn kalászát, a dinnye, midőn gyümölcsös virágát ereszti. Chaldäai nyelven Beregszászi szerént khetár am. köt. Törökül kat-mak am. hozzákapcsolni (hinzufűgen). Mandsu nyelven pedig khadala am. kötél. Rokonnak látszik vele még a szanszkrit kut v. küt (tartalmaz, fedez), a hellén ceuqw (rejt), német Kette, lengyel kita stb. 

KÖTél
(köt-él) fn. tt. kötet. Személyragozva: kötelem, köteled, kötele stb. Tájdivatosan, vagy inkább eredetileg kötel, miért származékai is, mint köteles, kötelesség, kötelem, kötelez, kötelezés, kötelék, kötelődzik, rövidek. 1) Széles ért. bizonyos növények száraiból, szálaiból vagy rostjaiból sodrott, tekert vagy fonott, s kigyósan hajtható sudarabb, vastagabb féle eszköz, mely leginkább arra való, hogy vele más testeket meg- vagy öszvekössünk. Szalma-, széna-, vessző-, hárskötél. 2) Szorosb ért. kender rostjaiból madzagokká sodrott, s több ily madzagokból öszvefont rövidebb vagy hosszabb, vékonyabb vagy vastagabb kötőszer. Borjukötél, melylyel a borjukat, tehénkötél, melylyel a teheneket, ökörkötél, melylyel az ökröket kötik meg. Harangkötél, melylyel a harangot húzzák. Csigakötél, melylyel csigát tekernek. Rudazó kötél, melylyel a megrakott szénás, szalmás stb. szekérnek nyomó rúdját leszorítják. Szénahordó kötél, melybe nagy csomó szénát kötnek. Ruhaszáritó kötél, melyre száritás végett a kimosott ruhákat kiteregetik. Kompkötél, mely által a kompot egyik partról másikra huzzák. Hajókötél, melynek több nemei vannak, nevezetesen vontató kötél vagy alattság, melyen hajót húzzák. Evező kötél, vas macska kötele stb. Kötelet vetni, behúzni, elvágni, kötélen vezetni a tehenet, ökröt. A szilaj csikó nyakába kötelet vetni. Kötelet verni, am. több vékony szálakat kötéllé fűzni, innen a kötélverő nevezet. Valakit kötélre itélni am. felakasztásra itélni. Kötélen tánczolni, járni. Ott szakad el a kötél, ahol leggyengébb. (Km.). Hármas kötél nehezen szakad. (Km.) 3) Mint hoszmérő eszköz, jelent bizonyos nagyságu földet, különösen holdföldet, máskép: láncz. Ez értelemhen a bibliai nyelvben gyakran eléfordúl, pl. Örökségem kötele. 4) Átv. ért. szoros viszony. Szeretet kötele, házasság kötele, költőileg rózsakötele. Szalay Á. gyüjteményében jelent kötelességet (kötélyt) is. 1546.

2019.05.23.



A CIN ősgyök jelentése és előfordulása más nyelvekben

2019. febr. 23., Nincsenek hozzászólások


Vértes Olivér: A CIN ősgyök jelentése és előfordulása más nyelvekben

A CIN gyök jelentése: vékony.

A CINgár ember vékony, sovány. A CINcár és a CINcifinci is az. Azt is mondjuk az ilyenre, hogy CINege.
A CINcér és a CINgolán karcsú, vékony bogár.
Az egér és a hegedű CINcogása vékony, magas hangot ad. 
A Czuczor-szótárból megtudhatjuk, hogy a CINege CINeg, azaz vékony hangon szól.
A CIN jól nyújtható fém, melyből vékony tárgyakat készítenek, pl. CINtányért. 

Ez áll a Czuczor-szótárban a CIN gyökről:

"(1) több oly szónak gyöke, melyek valami kicsit, vékonyat, a maga nemében soványat, czangárt jelentenek, mint czinabár, czinczer, czinczur, czinczifinczi. Rokon cza, cze kicsinyező, képzőkkel. 

(2) hangutánzó gyök, honnan czinege, czincz, czinczog stb. eredtek. Rokon vele zen, melytől, zeng, zene, zendít stb. származnak, továbbá a latin sono, tono, tinnio, a szanszkritban tan (zeng). "

CIN gyökkel kezdődő szavak a Czuczor-szótárban:

CINgár = vékony, sovány.
CINcár = "Igen vékony, nyulánk, sovány növésü, derekú, szárú. Czinczár leány. Czinczár növény, palánta."
CINcér = "Tölgyfákon élődni szokott karcsu bogárfaj."
CINcifinci = "Igen vékony, széllelbéllelt, nápicz (ifju vagy leány). Máskép: inczifinczi. Rokona: iczipiczi."
CINcog = "Tulajdonkép az egerekről, s patkányokról mondatik, midőn sajátságos hangjokat hallatják, mely a czincz hanghoz leginkább hasonlít. Nincs otthon a macska, czinczognak az egerek. (Km). Átv. ért. mondjuk 1) a gyermekekről, leányokról, kik magok között suttomban valamely dolog fölött elfojtott vékony hangon nevetgélnek; 2) a hegedűről, midőn azt avatlan kezek hangoztatják."
CINeg = "Mondjuk különösen a czinege nemű kis madarakról, midőn sajátságos vékony hangon szólanak."
CINege = "Azon kis madarak neve, melyeknek elül három, hátul egy körmük, végén hegyes, tőben borzas orruk, tompa és rovatos nyelvök vagyon, s tavaszszal és nyáron férgekkel, bogarakkal, őszszel és télen maggal élnek. Fajaik: szén-, fenyves, mocsári, kék, molnár-, barátfejű, hosszufarku czinege. Czinege iz örül a tökmagnak. (Km). Czinegét fog a feje, azaz tök a feje, mert tökből csinálják gyermekek a czinegefogót. Czinege, czinege kis madár, Madarász gyermekek hivókája. Átv. ért. jelent igen vékony nápicz termetü, czingár embert. Máskép: czinke, czincze."
CINke = "CZINĚGE. Eredetileg am. cziněgő, mint: fecske = fecsegő, bugyka = bugyogó, locska = locsogó, csacska = csacsogó."
CINgolán = "Homokos helyeket kedvelő, karcsu dereku, futó bogár."
CINicini = "A hegedű vékony hangját utánzó szó, máskép: czinifini."
CINk = "1) Kissé nyújtható, töredékeiben fénylő, nem igen kemény, s izzó tűzben elrepülő ércz, újabban: horgany. (Zincum)"

A CIN gyök előfordulása idegen nyelvekben:

- CIN és TIN

A CIN (mint fém) elnevezése néhány nyelvben megmaradt CIN-nek (CÍN, CYN), illetve ahhoz hasonló gyöknek (SZI, SZÁM). A TIN, TEN gyök azért szerepel a felsorolásban, mert nagyon érdekes hasonlóságra lelünk a CINgár (vékony) idegen megfelelőinél.

CIN (hun) = TIN (en, den) = টিন (TINa, bengáli) = CÍN (cz) = TINa (est, fin) = សំណប៉ាហាំង (SZÁMnbahang, khmer) = 锡 (SZI, kínai) = CYNa (pol) = TENn (se) 

CINgár, vékony (hun) = ThIN (en) = тонкі (TONki, bel) = TENký (cz) = CIeNki (pol) = TUNn (se) = సన్నని (SZÁNnáni, telugu) = INCe (tur) = тонкий (TONkij, ua) 

Ha a magyar CIN jelentése "vékony, keskeny" a CIN és a CINgár szóban, akkor az angol TIN-ThIN és a svéd TENn-TUNn szópároknál is fennáll ez az összefüggés, tehát a TIN eredetileg CIN volt.
A törökben is megmaradt a CIN gyök, csak más sorrendbe kerültek a betűk: INCe.
A telugu SZÁN is rokon a magyar CIN-nel.

A CINk szó idegen megfelelőiben is megmaradt a CIN gyök és különböző változatai (ZIN, SZIN, SZÁN), illetve a telugu nyelvben a TUN:

CINk (hun) = ZINc (en) = SINkki (fin) = SENg (indonéz) = SINce (irl) = SINk (isl) = ស័ង្កសី (SANgkosei, khmer) = 锌 (xin, kínai) = цинк (CINk, kirgiz) = CYNk (pol) = CINkas (lit) =ZINco (it) = ZINk (se) = తునక (TUNaka, telugu) = สังกะสี (SZÁNgkászi, thai) = CINko (tur)

- CINege - CINeg - CINg - SZINg - SZONg

A CINege magas, vékony hangon szól - a Czuczor-szótár szerint CINeg.
A CINege CINegése = ének. CINeg - CINg - SZINg. CINege = SZINege.
A SZINg, SZONg rokona a CINg, CSINg, CSENg, ZENg, ZSONg szavaknak.
A zene ZENg. Az énekszó is CSENg, ZENg. Ebből lett a SZINg és SZONg. Erre lehet következtetni pl. a bulgár SZINiger és a kínai SÁNqué (cinege) szavakból.
Ezt a feltevést erősíti a CIN (ZEN) és a TAN-TIN gyök közötti kapcsolat a következő szavakban: szanszkrit TAN = ZENg; latin TONo = ZENdül; latin TINnio = CSENg.
  
CINke, CINege (hun) = TIT (en) = сініца (SZINicá, bel) = চামচিকা (CSÁMociká, bengáli) = синигер (SZINiger, bul) = SZjENica (bos) = sýkorka (cz) = TIhaNe (est) = TISsi (fin) = MESange (fr) = चूची (CSUCSi, hindi) = 山雀 (SÁNqué, kínai) = CYCek (pol) = MeISe (ger) = MES (se) = сиська (SZISZká, ua) = синиця (SZINicjá, ua) 

ének (hun) = SONg (SZONg, en) = SANg (SZÁNg, den) = სიმღერა (SZIMgera, grúz) = SYNgja (isl) = ច្រៀង (CrIeNg, khmer) = зангула (SZÁN, török) 
énekel (hun) = SINg (SZINg, en) = SYNge (den) = ChANadh (irl) = 唱 (CSÁNg, kínai) = SINgen (ZINgen, ger) 
dalol (hun) = সংকীর্তন (SZÁNkirtáná, bengáli) = naDALa (kat) = 颂歌 (SZONgő, kínai) = 축가 (CUggá, koreai) 
ZENe (hun) = MUSic (en) = সঙ্গীত (SZÁNgitá, bengáli, gudzsaráti) = μουσική (MoUSiki, gre) = સંગીત (SZÁNgit, hindi) 
CSENgő (hun) = ZəNg (azeri) = 钟 (CONg, kínai) = සීනුව (SZINuvá, szinhala) = зангула (ZANgula, tadzsik) = chuông (CUoNg, wietnami) 

- CINege és CICi

Nagyon érdekes, hogy ha valaki képet keres a cinegéről a böngészőben, akkor nem csak a kismadár fotójával fog találkozni.

CICi (hun) = TIT (en) = TISsi (fin) = चूची (CSUCSi, hindi) = CYCek (pol) = сиська (SZISZká, ua) 

A hindi CSUCS és a lengyel CYC teljesen megegyezik a magyar CSECS (CSÖCS) szóval. Az ukrán SZISZ és az angol TIT is erre vezethetők vissza.
A TIT mellbimbót is jelent, ami kicsike, akár a cinege, talán ezért az azonos jelentés.

- A CIN egy változata: SIN

A vasút kora előtt ezt jelentette a SÍN a Czuczor-szótár szerint:  

"Laposra nyújtott, vagy vert vas rúd, melylyel különösebben a kerék tengelyét és talpát behúzzák, s megerősítik."

Tehát a SÍN egy vékonyra kalapált, laposra nyújtott vasdarab. E szerint a SÍN, akárcsak a CIN jelentése: vékony.

SÍN (hun) = šina (SINá, bos) = SkINne (nor) 

- SINdő, SINdel, SINdely, ZSINdely

"Vékonyra hasogatott, egyik szélén éles, másikon behornyolt lemez fából, melylyel az épületeket födni szokták. E czélra legalkalmasabb a fenyűfa. Így nevezik a hasonló czélra égetett cserepeket is, honnan a fa sindely és cserép sindely közötti különbség."

A SIN vagy ZSIN ez esetben is azt jelenti, hogy vékony. "Vékonyra hasogatott" fa, vagy vékony cserép ZSINdely.

SINdel, ZSINdely (hun) = ShINgle (SZINgöl, en) = šindra (SINdrá, bos) = šindel (SINdel, cz) = ScaINeagán (irl) = SINgel (SZINgel, se) 

- SINór, ZSINór, ZSINeg

"Kenderből, szőrből, gyapotból, selyemből stb. font, vert, sodrott vékonyabbnemű, a madzaghoz hasonló kötelke, vagy zsinór."

SINór, ZSINeg = Vékony kötélke. CINeg = vékony hangon énekel.

ZSINeg (hun) = StrINg (SZtrINg, en) = SIM (SZIM, azeri) = низ (NIZ, bul) = NIZ (bos) = snor (SZNÓr, den) = chaîne (SEN, fr) 
ZSINór (hun) = шнур (SNUr, bel) = šňůra (SNUrá, cz) = 绳 (SEN, kínai) = SZNUr (pol) 

- CÉrNa

A cérna is nagyon vékony. A kínai SZIEN = CIN - SZIN. A szlovén NIT a TIN (vékony) fordítva.

CÉrNa (hun) = нітка (NITká, bel) = NIIT (est) = 线 (SZIEN, kínai) = NIT (slo) 

- CÉrNa - SZÉNa

Vékony ?

SZÉNa (hun) = sanë (SZANé, al) = сена (SZÉNa, bel) = сено (SZENo, bul) = SijENo (bos) = SENo (SZENo, cz) = σανός (SZÁNosz, gre) = SiANo (SZiÁNo, pol) = SiENs (SZiENsz, lat) = šienas (SZiENász, lit) = SENo (SZÉNo, slo) = SAMAN (tur) = сіно (SZINo, ua) 

- SZÁN, SZÁNkó

A SZÁNkó talpán található egy vékony vaslemez, aminek a neve SÍN.

SZÁNkó (hun) = مزلقة (MUZliqa, arab) = санкі (SZÁNki, bel) = шейна (SEjNa, bul) = SANke (SZÁNke, bos) = sáně (SZÁNje, cz) = SZÁNki (pol) = SANi (SZÁNi, slo) 

- CSEMete

Egy csemete is kicsiny, vékonyka.

CSEMete (hun) = SjEMenjača (bos) = SEMis (SZÖMi, fr) = សំណាប (SZÁMnáb, khmer) = SäMling (ger) 

- SZÍN

A SZÍN szónak van egy ilyen jelentése is:

"2) Valamely testnek külseje, t. i. szembeötlő kül-, főleg pedig felső része, felső területe, héja, takarója. Külszín. Felszín."

Valaminek a színe, héja, azaz vékonyabb része.

SZÍN (hun) = kSZIM (hmong) 

- SINg

"1) Némely tájszokás szerint am. a kerék sínje, melyet a talpára húznak: keréksing. 2) Régi magyar rőf, mely a közdivatban levő bécsi rőfnél valamivel rövidebb. A csapók, és szűrszabóknál, és Erdélyben maiglan divatos szó. Egy népmesének egyik csodahőse: egy sing ember másfél arasznyi szakállal. A Müncheni codexben seng am. könyökmérték (cubitus). 
Valószinünek látszik, hogy a mértéket jelentő sing a lapított vas rudat jelentő sintől eredett, minthogy a rőf sinforma vasból vagy fából van. Vagy pedig a g csak toldalékhang, mint a bárzsing, rozmaring, mócsing, és némely másokban."

- SONka

A sonkát szokás vékony szeletekre vágni.

SONka (hun) = SUNká (bos) = šunka (SUNká, cz) = SkINke (SZkINke, den, nor) = SINk (SZINk, est) = ζαμπόν (ZÁMpón, gre) = SZYNká (pol) = SINken (ger) 

- SZANdál

Vékony talpú lábbeli.

Vértes Olivér jegyzete, 2019.02.23.

A SZEM és SZÁM ősgyök jelentése, eredete és előfordulása más nyelvekben

2019. febr. 9., 1 hozzászólás
Vértes Olivér: A SZEM és SZÁM ősgyök jelentése, eredete és előfordulása más nyelvekben


- SZEM és SZÁM - két különböző szó, vagy úgyan az a szó ?

A kérdés megválaszolásához egy másik gyökszót hívunk segítségül, a KER-t. A magyar szavak sajátos tulajdonsága, hogy úgynevezett gyökszavakból (szógyökökből) épülnek fel. A KER esetében a szógyök vázát a K és R mássalhangzók alkotják. Az, hogy milyen magánhangzó kerül a mássalhangzók közé, a gyök alapjelentését nem befolyásolja. A K+R gyök alapjelentése egy tulajdonság, a KERekség.

Minden dolognak, melynek nevében szerepel a K+R szógyök, az (egyik) legjellemzőbb tulajdonsága a kerekség: KERek, KERék, KERt, KERít, KERet, KERámia, KERing, KEReszt, KAR, KARol, KARám, KORong, KORsó, KORona, KORbács, KÖR, KÖRző, stb. 

Aki még nem foglalkozott ezzel a témával, annak kérdéses lehet, hogy mi köze pl. a KEResztnek a KERekséghez. A kétkedők hamar meggyőződhetnek erről az összefüggésről, ha beütik a keresőbe a "napkereszt" szót, és szemügyre veszik a megjelenő képeket. A kereszt tehát nem más, mint a KÖR OSZT-va, azaz KÖR+OSZT = KÖRÖSZT = KERESZT.

Mindebből az következik, hogy KER=KÖR=KIR=KOR=KUR.

Ez alapján a SZEM és SZÁM szó közé is egyenlőségjelet tehetünk. A SZEM-nek van még SZÜM és SZÖM kiejtési változata is.

A K+R gyök és különböző változatai szinte mindegyik nyelvben megtalálhatóak, ahol úgyan csak a kerekség tulajdonságát jelenítik meg. (Az már más kérdés, hogy ennek nincsenek tudatában a különböző nyelvek használói. Az pedig még érdekesebb kérdés, hogy a "magyar" "nyelvész" "szakemberek" ismerik a gyökelmélet igazságát, mégis hallgatnak róla, mint a sír.)

Néhány példa K+R gyökre (és változataira) idegen nyelvekben: CROss, KREuz, KIRche, ChURch, CIRcle, CIRcus, CIRculate, COeuR, CAR, CARd, KARt, GARden, CORdon, KRAh, KARas, KRAssen, KRAl, CÁR, CROwn, KORuna, KROne, KORa, GIRant, GURpila, KiERtorata, KERkim, KARkasas, stb.

Úgyanígy az SZ+M gyök és változatai is megtalálhatók más nyelvekben is. Erre alább sok példát láthatunk - de előbb vizsgáljunk meg néhány kifejezést, ahol szoros kapcsolat áll fenn a szem és szám szavak között.

- SZEMlél és SZÁMlál

Két idézet a Czuczor-szótárból:

"Szemlélet: Szabatosan véve, a szemlélés műve, munkálata, eredménye; azon elvont ismeret, tudomás, melyet szemlélés által szereztünk." 

"Számlálat: Azon eredmény, melyet a számlálás létre hoz, vagyis a mennyiség mibenlétének kiderült állapota."

Vagyis a szemlélet a szemlélés, a számlálat pedig a számlálás eredménye.
Aki szemlélődik, az egyúttal számlálódik is. Számba veszi, azaz szemügyre veszi a dolgokat. 
Ami szemre való, az számításba jöhet. 
Ha szemmel tartunk valamit, akkor számítunk annak változására. 

- SZEMély = akinek van SZÁMa. Számkivetés, száműzetés. 

A számkivetettet büntetésképpen elüldözi a közösség, mert valami törvénytelenséget követett el. A számosak elkülönítik a csoportból az egyik tagot, azaz száműzik, számkivetik a személyt. Manapság minden emberhez társítanak egy számot, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni őket egymástól - lehetséges, hogy ezt a módszert alkalmazták már régebben is a közösségek, s a száműzöttet megfosztották (a jogain túl) a számától is.

- SZÍN-SZEM

Aminek van színe, az szemmel látható. A színtelen dolgokat szemmel nem érzékeljük. Ha fúj a szél, feltűnik, hogy hajladoznak a fák, de magát a szelet nem látjuk.

- SZÍNem elé. SZÁMomra.

SZÍNem előtt másképpen: SZEMélyem előtt. 
SZÍNem elé hozni valamit: megjeleníteni SZÁMomra.

- Ember = SZEMély. NÉMber = NÁMber ? Embör = némbör ?

A némber szó ma már csak a nő, asszony egyik megnevezése. Viszont elképzelhető, hogy régebben a némber és ember szavak között nem volt semmi különbség, ahogyan a csángók ma is mondják a férjre, hogy feleség, ami teljesen logikusnak tűnik, ha egyenrangú felek alkotják a házaspárt.

Szembetűnő a magyar némber és az angol number (szám) szavak egyezése. Lehet, hogy ez nem a véletlen műve ?

- NUMer = NAMe ?

További egyezés található néhány nyelv szám és név szavai között. Úgyanaz az N+M szógyök szerepel bennük. Erre is sok példa található lejjebb.

- Emberszámba vesz

Számításba veszünk valakit. Nem gyerekként tekintünk rá, hanem felnőttként. 
Az is lehet, hogy a névadást jelenti. Vannak olyan népek, ahol a kisgyermek születésekor még nem kap nevet, hanem csak később nevezik el a jellemző tulajdonságai alapján. 
Előfordulhat, hogy a szabadok és rabszolgák közötti különbségre utal a kifejezés.

- NEVez = SZÁMoz = CÍMez ?

A nevezés, elnevezés, megnevezés is megjelölést jelent, úgy mint a számozás, megszámozás. A címzés is megjelölés, megnevezés, megszámozás. NÉV = CÍM = SZÁM

- NEVel = NÖVel

A NEVel és SZÁMol szavak között is található hasonlóság. A NEVelés egyben NÖVelés is, de többnyire a SZÁMolás is az. A NÖVény is illik a sorba, mint NÖVekvő lény. Ha a SZÁMokat sorba állítjuk, azok is NÖVekednek.

- SZEMzés = NEMesítés

A SZEMzés kertészeti művelet, más néven SZEMre oltás, vagy NEMesítés. Újabb kapcsolat az SZ+M és az N+M gyökök között.

A nemesi CÍM is egy megjelölés, megnevezés. NEMes = NEVes ?

- Ezek után nézzük, hogy más nyelvekben hogyan jelölik a szám fogalmát:

SZÁM (hun) = NUMerus (latin) = NUMber (en) = NUMër (al) = NöMrə (azeri) = ZENbakia (baszk) = нумар (NUMar, bel) = সংখ্যা (SANkhya, bengáli) = номер (NOMer, bul) = NOMbre (fr) = संख्या (SZÁNkhya, hindi) = ចំនួន (CSÁMun, khmer) = сан (SZÁN, kirgiz) = 수 (SZU, koreai) = NOMbor (maláj) = шумора (SUMora, tadzsik) = จำนวน (SZÁMuán, thai) = MISpar (héber) = SZOMare, perzsa) = SZÁMkhya (szanszkrit) 
SZÁMol (hun) = санау (SANaw, kazah) = 算 (SZÁN, kínai) = 계산 (gyeSZÁN, koreai) = MANisa (malagaszi) = MENgira (maláj) = шумурдан (SUMurdan, tadzsik) = SAyMak (SZÁjMák, tur) 
SZÁMos (hun) = MANy (en) = ShUMë (al) = MANge (den) = 많은 (MÁNen, koreai) 
SZÁMozott (hun) = SUNUMeruoti (lit) 
SzÁMűzetés (hun) = منفى (MANafaa, arab) = MAaNpakolaisuus (fin) = 망명 (MANgmyeong, koreai) 
SZÁMít (hun) = XAM (kSZÁM, hmong) 
SZÁMítás (bul) = смятане (SZMjÁtane, bul) 

Az SZ+M szógyök és változatai (S+M, S+N, CS+N, Z+N, M+S, M+SZ) sok elnevezésben fennmaradtak.
Semmi kétség, hogy a magyar SZÁM, a szanszkrit SZÁM, a thai SZÁM, a hmong SZÁM, a kínai, hindi SZÁN, baszk ZEN, tadzsik SUM, litván SUN, perzsa SZOM, stb. megegyeznek.

Kijelenthetjük, hogy ezek az elnevezések egy nyelvből erednek. Bizonyára abból, amelyiknek a szókészletében a legnagyobb számban szerepel a SZÁM gyökszó.

Némely nyelv az M+N (N+M) gyököt használja a szám szó jelölésére: NAM, NUM, NOM, MAN, MEN, stb.

- Vegyük szemügyre, hogy milyen szógyökök szerepelnek idegen nyelvekben a SZEM és az abból képzett szavakban:

SZEM (hun) = SiIM (est) = SilMä (fin) = MASo (malagaszi) = чашм (csASM, tadzsik) 
SZEMes (hun) = सिमी (SZIMi, nepáli) 
SZEMély (hun) = ሰው (SEVi, amhara) = perSONa (latin) = perSON (en) 
SZEMélyzet (hun) = ZAMěstnanci (cz) 
SZEMérem (hun) = സംഗതികൾ (SANgatikal, malajálam) 
SZEMlél (hun) = मनन (MANana, nepáli) 
SZEMlélet (hun) = സമീപനം (SZÁMipanam, malajálam) 
SZEMbesít (hun) = सामना (SZÁMáná, nepáli) 
SZEMét (hun) = SAMpah (indonéz) = SMEti (slo) 

A felsorolt szavak egy kivételével az SZ+M gyököt és változatait tartalmazzák: SZEM, SZIM, SZÁM, SAN, SON, SAM, ZAM, MAS, SEV. A kivétel a nepáli MANana (szemlél).

A szem szó esetében is érdemes utánajárni, hogy mely nyelv szókészlete őrizte meg legnagyobb számban ezt a gyökszót.

- A SZÁM is megnevez valamit, akárcsak a NÉV:

NÉV (hun) = NAMe (en) = ስም (SZIMi, amhara) = اسم (eSZMA, arab) = ad (azeri) = iZEN (baszk) = নাম (NAMa, bengáli) = име (iMe, bul) = iMe (bos) = NÁZev (cz) = NAVn (den, nor) = NIMi (est, fin) = NOM (fr) = όνομα óNOMa, gre) = NAMa (indonéz) = aiNM (irl) = NAFn (isl) = 名 (MINg, kínai) = ысым (iSZIM, kir) = NAZWa (pol) = нэр (NEr, mongol) = NAMe (ger) = नाम (NAMa, nepáli) = NAMi (szundanéz) = ном (NOM, tadzsik) = ENW (wal) = NÁMan (szanszkrit) = NOMen (latin) = NAM (perzsa, tur)   

Az amhara, arab, baszk, cseh, kirgiz nyelvekben a NÉV szót jelölő kifejezések az SZ+M (S+N, Z+N) gyököt tartalmazzák: SZIM, SZMA, ZEN, NÁZ.
A latin, angol, francia, bolgár, maláj, tadzsik, stb. nyelv az N+M gyököt használja.
A dán és norvég NAV, a welszi ENW, illetve az izlandi NAF gyök egybevág a magyar NÉV szóval.

A SZÁM és a NÉV is egy jelölés - ez lehet a magyarázata, hogy több nyelv úgyan azzal a szógyökkel fejezi ki szám és név szavait.
NUMber - NAMe (latin)
NUMerus - NOMen.(en)
ZENbakia - iZEN (baszk)
NOMbre -  NOM (fr)
SZÁN - iSZIM (kir) stb.

- NEVez = SZÁMoz ?

A nevezés, elnevezés, megnevezés is megjelölést jelent, úgy mint a számozás, megszámozás.

NEVez (hun) = NIMittää (fin) = MENunjuk (indonéz) 
elNEVez (hun) = سمى (SZUMa, arab) = назовавам (NÁZovávám, bul) = NIMetama (est)
kiNEVez (hun) = નિમણૂક (NIManuka, gudzsaráti)  

SZÁMoz (hun) = ZENbatuko (baszk) = সংখ্যাত (SANkhyata, bengáli) 

Az arab nyelv SZUMa (elNEVez) szavában az SZ+M gyök található.  

- NEVel = NÖVel

A NEVel és SZÁMol szavak között is található hasonlóság. A NEVelés egyben NÖVelés is, de többnyire a SZÁMolás is az. A NÖVény is illik a sorba, mint NÖVekvő lény. Ha a SZÁMokat sorba állítjuk, azok is NÖVekednek.

NEVel (hun) = MENdidik (indonéz) = harIMA (est)
NÖVel (hun) = MENingkatkan (indonéz) = нэмэгдүүлэх (NEMegdülekh, mongol) = auMENtar (es) = NAMbahan (szundanéz) 
NÖVény (hun) = tanaMAN (indonéz) = वनस्पती (VANaspati, maráthi) 
SZÁMol (hun) = санау (SANaw, kazah) = 算 (SZÁN, kínai) = 계산 (gyeSZÁN, koreai) = MANisa (malagaszi) = MENgira (maláj) = SAyMak (SZÁjMák, tur) 

Ezeknél a szavaknál is helyenként az M+N, máshol az SZ+M szógyök szerepel.

- NÉMber, NŐ, EMber = SZEMély, akiknek van NEVe, SZÁMa.

SZEMély = EMber

EMber (hun) = MAN (en) = মানুষ (MANUSa, bengáli) = MANd (den) = आदमी (adame, hindi) = адам (adam, kazah) = मनुष्य (MANUSya, maráthi) = MANn (ger) = मानिस (MANISa, nepáli) = MANn (nor) = මිනිසා (MINISa, szinhala) = மனிதன் (MANitan, tamil) = మనిషి (MANISi, telugu) = adAM (tur) 

Az ember szó külföldi változataiban sok helyütt felbukkan az M+N szógyök.
Nagyon érdekes a MANUSa, MINISa szavak M+N+S hangváza, melyek magukban foglalják egyszerre az M+N és az S+N (N+S) gyököt. 
A MANUS mássalhangzóit felhasználva kirakhatjuk a SÁMÁN szót. A SÁMÁN elnevezéssel még foglalkozunk alább, a MÁS szó kapcsán.
A MANUS kifejezést egyébként ma is használjuk a férfi szó helyettesítésére.

NŐ (hun) = woMAN (en) = WANita (indonéz) = эмэгтэй (EMegtei, mongol) = kVINne (nor) = feNYW (wal) 

A  woMAN szóban is szerepel az M+N mássalhangzó páros. A WAN, VIN, NYV  gyökök talán megfeleltethetők a magyar NÖV alapszónak.

lány (hun) = MENina (por) = 소녀 (SZONyo, kor) 
fiú (hun) = MENino (por) = son (SZON, en) = garçon (gárSZON, fr) = 少年 (SZONen, jap) 
gyermek (hun) = ಮಗು (MAGu, kannada) = 소년 (SZONyan, kor) = ZēNs (lat) 

A fiú, lány, gyermek szavakban is felbukkan az M+N, SZ+N, Z+N szógyök.

- Én, magam. SZÁMomra, SZÁModra, SZÁMára.

Ezek a szavak is mind egy-egy gyökre vezethetők vissza: SZ+M és M+N:

én, magam (hun) = мен (MEN, kir) = MINa (est) = MINä (fin) = मैं (MAiN, hindi) = මම (MAMa, szinhala) = ман (tadzsik) = MEN (üzb) 
SZÁMomra (hun) = mən (azeri) = мне (MNjE, bel) = мен (MEN, bul) = MENe (bos) = MINulle (fin) = મને (MANé, gudzsaráti) = маған (MAgaN, kazah) = мага (MAga, kirgiz) = MANi (lat) = MAN (lit) = MENi (üzb) 
SZÁModra (hun) = SINä (fin) = шумо (SUMo, tadzsik) = SEN, SANa (tur) 
SZÁMára (hun) = សម្រាប់ (SZÁMreab, khmer) = සඳහා (SZÁNdáhá, szinhala) 

- SZEMzés = NEMesítés. NEMes = NEVes.

A SZEMzés kertészeti művelet, más néven SZEMre oltás, vagy NEMesítés. Újabb kapcsolat az SZ+M és az N+M gyökök között.

A NEMest bizonyos értelemben NEVes, aki nevet és rangot szerzett magának.

A nemesek nagy becsben tartják származásukat. A SZÁrMazás is rokonítható a SZÁMozással. Ezt bizonyítja az albán és amhara M+N, illetve a szinhala SZ+M szógyök:

SZÁrMazás (hun) = ምንጭ (MINichi, amhara) = MəNşə (al) = සම්භවය (SZÁMbhávájá, szinhala) 

- Azonos - hasonló. SZÉM és SZIMilár.

Egy nemzethez a hasonló egyedek tartoznak. A származásnak nagy jelentősége van az azonosságtudat kialakulásában.
Az azonosság és hasonlóság fontos fogalmak a számolás világában is.
Ezek után nem meglepő, hogy e két szó idegen megfelelőiben mely gyökkel találkozunk:

azonos (hun) = SAMe (SZÉM, en) = SAMme (den) = SAMa (est, fin) = समान (SAMaan, hindi) = MESmo (por) = MISmo (es) 
hasonló (hun) = SIMilar (SZIMilár, en) = SArNane (est) = SAMankaltainen (fin) = સમાન (SAMana, gudzsaráti) = SZÁMáh (szanszkrit) = SIMilis (latin) 

- MINta, MÁSolás és MESter. SZEMpl és MÁSZter.

A MINta alapján készíti a MESter a MÁSolatokat, az azonos vagy hasonló termékeket. Tehát a MESter az, aki MÁSol.
Az alábbi szavaknál is szembeötlő az SZ+M és M+N gyökök megléte:

MINta (hun) = SAMple (en) = نمط (NAMat, arab) = MøNster (den, nor) = MUSter (est, ger) = ნიმუში (NIMushi, grúz) = MYNstur (isl) = 무늬 (MUNui, koreai) = नमुना (NAMuna, maráthi) 

MESter (hun) = MASter (en) = MAiSu (baszk) = MIStr (cz) = MESter (den) = MEStre (kat) = MIStrz (pol) = MEIStars (lat) = MaEStro (es) 
MESteri (hun) = MESterlige (den) 
MESterkedik (hun) = řeMESla (cz) = MEStieri (it) 

- SZÍNészkedik, SZÍNlel, SZIMulál.

A SZÍNészkedés is egy hasonulás, SZIMulálás. 

- MOSoly, SOMoly, SMÁjl.

A MOSoly a SZÍNészkedésnek is létfontosságú eleme. A szó ősiségét mutatja, hogy milyen sok nyelv megőrizte az S+M (SMI, MUS, SOM, SMO, MIS, SMA, SEN, SON, NAS, stb.) szógyököt:

MOSoly (hun) = SMile (en) = OSMijeh (bos) = ÚSMěv (cz) = SMil (den) = मुस्कान (MUSkaan, hindi) = SOMriure (kat) = ស្នាមញញឹម (SnaMOnhnhum, khmer) = 미소 (MiSO, kor) = SMAids (lat) = SENyuman (maláj) = स्मित (SMIt, maráthi) = मुस्कान (MUSkáná, nepáli) = SMil (nor) = SONrisa (es) = සිනහව (SINahava, szinhala) = NASmeh (slo) 

- SZÁMolással kapcsolatos fogalmak

Az következő, számolással kapcsolatos szavaknál is nagyon jól megfigyelhető a közös eredet, mert azonos gyökökre lehet visszavezetni őket: SZ+M (MES, SUM, ZON, SAM, SAN, SIN, stb.) és M+N (MEN, NAM, NEM, MÁN, stb.).

ad (hun) = መስጠት (MESiteti, amhara) = MEMberikan (indonéz) = намуна (NAMuna, tadzsik) 
összead (hun) = MENambahkan (indonéz) = нэмнэ (NEMne, mongol) 
összeg (hun) = ShUMë (al) = সমষ্টি (SAMasti, bengáli) = SUMa (bos) = SUM (den, nor) = SOMme (fr) = 总和 (ZONghe, kínai) = SUMma (latin) 
összegez (hun) = SUMmarize (en) = SAMan (isl) = សង្ខេប (SANgkheb, khmer) = सारांश (SZÁRáns, maráthi) = zuSAMmenfassen (ger) 
szoroz (hun) = ShUMëzoj (al) 
gyűjt (hun) = መሰብሰብ (MESebisebi, amhara) = SAMle (den, nor) = MENgumpulkan (indonéz) = ಸಂಗ್ರಹಿಸಲು (SANgrahisalu, kannada) = SURinkti (lit) = SAMmeln (ger) 
MENnyi (hun) = MANy (en) = ስንት (SINiti, amhara) = ZENbat (baszk) 
MENnyiség (hun) = сан (SZÁN, kazah) = MENge (ger) = ปริมาณ (priMÁN, thai) = MæNgd (den) = MNožství (cz) = MAiNt (wal) 

Ide sorolható a SZIMmetria is, ami szintén azonosságot, hasonlóságot jelöl. 

A NÁSZ is összeSIMulás, azonosulás, egyfajta SZIMbiózis, SZINtézis.

A SZAMóca nevében a SZÁMosságra utal az SZ+M.

SZAMóca (hun) = MAaSikad (est) = 草莓 (SZÁoMej, kínai) = ZEMenes (lat) 

A MOStoha MÁS, mint az édes, de bizonyos elemeiben mégis hasonlít hozzá, mint a MÁSolat a MINtához.


Vértes Olivér jegyzete, 2019.02.09.

Az M+R és M+L ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

2018. nov. 6., 3 hozzászólás

Varga Csaba idézte a Mire lehet büszke a magyar című cikkében a következő gondolatot Teller Ede atomfizikustól: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) 

Érdekes megállapítás ! De mit akart mondani ezzel Teller Ede ? Ebben a dolgozatban megpróbálunk rávilágítani e kijelentés értelmére.

Az M+R, illetve az M+L magyar ősgyök lesz vizsgálatunk tárgya. Keressük a jelentését és előfordulását egyéb nyelvekben.

Kezdjük a MAR-MER-MOR-MUR szógyökök kapcsolatával - mi a közös bennük ? MARkunkkal MARkolni, MÁRtani, MERíteni, MÉRni és MORzsolni is tudunk. Ha valamiből MERítünk, akkor elveszünk belőle egy részt: a leves kevesebb lesz egy MERőkanálnyival. A MARásnál is fogyatkozás történik: az állat, ha MAR, kiharap egy részt a húsból. Ha MORzsolódik a kenyér, akkor MORzsák válnak le belőle. A szétMORzsolódott követ MURvának nevezzük. Porhanyós, MORzsolékony föld = MÁRga.

Látható, hogy attól függetlenül, mely magánhangzó kerül az M és R hangok közé, a gyökszó jelentése úgyanaz marad: MAR=MÁR=MER=MÉR=MOR=MUR = fogyatkozás.

MOR fordítva ROM. A jelentésük megegyezik. Egy ROMos épület is MORzsolódik, akárcsak egy száraz falevél. A ROMlás lényege is a fogyatkozás - ami ROMlik, az egyre kevesebb lesz.

Ha az R hangot kicseréljük L-re, akkor a MAR-ból MAL, a MOR-ból MOL lesz. Kérdés, hogy mi történik a gyökszó jelentésével ?

Az idő vasfoga folyamatosan dolgozik - ROMbol, RONgál, aMORtizál. Az időre sokszor mondjuk, hogy telik-MÚLik. Ezek szerint az elMÚLás  folyamatos ROMlást, leMORzsolódást jelent, tehát a szógyökök jelentése megegyezik. MÁLik = MÚLik = fogyatkozik. A MÚLás és a fogyatkozás azonosságát kiválóan jelképezi a homokóra: az egyik része telik, a másik pedig fogyatkozik, vagyis MÚLik.

A MALomban a MOLnár megőrli, azaz elMORzsolja a gabonát. Egy ROMos épület leMORzsolódására azt is mondjuk, hogy szétMÁLik, leOMLik.

A morzsa, mozsár, morzsolódik, stb. szavak idegen nyelvbéli megfelelőiben is sok helyütt megmaradt az M+R, illetve az M+L gyök:

MORzsa (hun) = cRUMb (en, se) = MRvica (bos, cro) = kRUMme (den) = MURunen (fin) = kRUiMel (ned) = REMah (indonéz) = MOLLa (kat) = kRUMe (ger) = sMULe (nor) 
MOzsáR (hun) = MORtar (en) = MALter (bos, cro) = MøRtel (den) = MORtier (fr) = MÖRtel (ger) = MORtero (es) = MURbruk (se) 
MORzsányi (hun) = MORsel (en) = MORceau (fr) 
MORzsolódik (hun) = sMULdrende (den) = MURentaa (fin) = kRÜMelig (ger) = sMULdrete (nor) = sMULig (se) 
MORzsolódás (hun) = मुलायमता (MULaayamata, hindi) 

MURva = a kő MORzsaléka, azaz kavics. A Czuczor -szótárban: "Így nevezik némely tájakon az apró kavicsot. Murvával meghordani az utakat. Mindenik értelemben töredéket, vagy töredékformát jelent, s alapjelentésre rokon a morzsa szóval, minthogy a kavics, gőbics is mintegy más kövek morzsájául tekinthető, különben is gyökük mor vagy mur teljesen azonos, mely megvan a latin frango, német brechen gyökében, és a szanszkrit bharç gyökben, mely Eichhoff szerént am. leválik, lemorzsolódik. Fábián István szerént murva finnül: mura, valamint morzsa finnül: muru, és morzás finnül: muria." Ez is bizonyítja, hogy a morzsa és a murva szó gyöke megegyezik.

A MORzsolódás és a szétMÁLás fogalma lényegében megegyezik, ezért a szógyökök is azonosak, azaz MOR=MAR=MAL=MÁL. Pl. a MURunen (finn) = MOLLa (katalán) = MORzsa (magyar). A különböző nyelvek még mindig őrzik az egykori ősnyelv alapszavait !

A MALom és MOLnár szavakban is MÁLást jelent az M+L szógyök. A mesterség ősiségét jelzi, hogy sok maradvány nyelv szinte hibátlanul megőrizte az eredeti kifejezéseket:

MALom (hun) = MILL (en, nor) = MULi (al) = млын (MLIn, bel) = мелница (MELjnica, bul) = MLIn (bos, cro) = MøLLe (den) = MILLy (fin) =  MOULin (fr) = μύλος (MILos, gre) = MOLen (ned) = MOLi (kat) = 磨 (MÓ, kínai) = MALūnas (lit) = MIRa (maori) = MÜhLe (ger) = MULino (it) = MOLino (es) = මෝල් (MOL, szinhala) 

MOLnár (hun) = MILLer (en, den, nor, se, slo) = MULLixhi (al) = млынар (MLInar, bel) = мелничар (MELnicsár, bul) = MLinar (bos, cro) = MLynář (cz) = MÖLder (est) = MYLLäri (fin) = MEUnier (fr) = μυλωνάς (MILonász, gre) = મિલર (MILara, gudzsaráti) = MOLenaar (ned) = MUiLneoir (irl) = ミラー (MIRá, jap) = MOLiner (kat) = MLYnarz (pol) = malūnininkas (lit) = MÜLLer (ger) = мельник (MELnik, ru) = MOLeiro (por) = MOLinero (es) = MELinydd (wal) 

A MOLy lepke is egyfajta MOLnár tevékenységet végez, "megőrli", szétbOMLasztja, leRONtja a ruhákat.

MOLy (hun) = MOTh (en) = матылёк (MATyilok, bel) = молец (MOLec, bul) = MOLjac (bos, cro) = MOL (cz) = MøL (den) = MARiposa (por) = MøLL (nor) = MAL (se) = MOLj (slo) 
MOLyhos (hun) = maMULMOL (filippinó)

A molnár munkájához kapcsolódnak az alábbi fogalmak is:

őröl (hun) = gRINd (en) = мелене (MELene, bul) = MOudRe (fr) = MEnggiling (indonéz) = MEiLeann (irl) = MALa (isl) = MOLdre (kat) = MOLer (es) 
őrlés (hun) = смилане (szMILane, bul) = MLjevenje (bos) = MAhLen (ger) = MOLienda (es) = MALu (wal)
őrlemény (hun) = MiELL (al) = памол (paMOL, bel) = мливо (MILvo) = MELivo (cz) = MòLta (kat) = MäLd (se) = MLEto (slo) = MâL (wal)
daráló (hun) = مطحنة (MUThina, arab) = мелница (MELjnica, bul) = μύλος (MILos) 
liszt (hun) = MEL (den) = MEeL (ned) = MILti (lat) = MILtai (lit) = MEhL (ger) = MjÖL (se)

Beillik a sorba a MALter is, aminek egyik összetevője az őrölt, leMORzsolt mészkő. MALter (hun) = MøRtel (den) = MÖRtel (ger) = MURbruk (se) 

A MÁLna is szétMÁLó, oMLÓ tulajdonságáról kapta a nevét. MÁLna (hun) = MJEdër (al) = MORuq (azeri) = MUgurdi (baszk) = маліна (MÁLina, bel, bul) = MÁLina (bos, cro, cz) = vadeLMA (fin) = LÁMpone (it) = MAfon (wal)

MALáta szavunk elemzéséből az sejlik, hogy a serfőzés sem egy új keletű találmány:

MALáta a Czuczor-szótárban: "... a serpálinka- s egyéb szeszfőzőknél, kicsiráztatott árpa, melyet megszárítanak, s miután pogácsaformává alakult, öszvetörnek, és a kifőzendő gabona, burgonya stb. közé élesztőül tesznek. Máskép: malaj, németül Malz. A maláta természeténél fogva málló, szétmálló (...) egyezik a német Malz, és dán, svéd, izland, ángolszász malt stb. szókkal, melyek Adelung szerént vagy a latin mollis, svéd mjäll, ángol mellow, görög malakoV, maJakoV, német Schmelzen stb. vagy pedig a latin molere, német mahlen stb. szókkal vannak származati rokonságban; de a magyarban is, mint érintők, ,mállik', valamint ,malász' szók értelme szintén idevág; s a magyarban nemcsak ,maláta' hanem ,malaj' is fordul elé hasonló jelentéssel."

A MALász és MOLáka kifejezés már nemigen használatos, de szerencsére a Czuczor-szótárban fennmaradt:

"A székelyeknél am. az áradó viz által lerakott iszap, gizgaz, söpredék; Kriza J. szerént (málász) árvíz öszvehordta, vagy víz színén összeverődött mindenféle apróság. Ez értelmekből azt lehet gyanítani, hogy e szóban alapfogalom a mállás, szétmállva elfolyás; vagy pedig leülepedés, midőn gyöke mal am. al, m előtéttel, mintha volna alász. Értelemre és hangra közel áll hozzá a vasvármegyei moláka, mely posványos, pocsétás, kákás helyet jelent, és az alsó vágmelléki molva. Rokon a ,maláta' szóval is, mennyiben ez a kifőzött terménynek szétfolyva elmálló salakját, söprejét jelenti. V. ö. MALÁTA." 

Nagyon esélyesnek tűnik, hogy a MALász és a MALac szavunk megegyezik. Czuczorék emígyen bizonyítják:

"A malász szóban jelent sűrű levet, mocskot, iszapos sárt, melyben közelebbi értelem a szétmállás. Ha a malacz szót ezzel hasonlítjuk öszve, s tekintetbe vesszük azon sajátnemű tulajdonságot, melynél fogva a disznók általán sárban, iszapban, zákányban, más szóval, malászban heverni, henteregni szeretnek (honnan a mocskos, szurtos embert is malacznak mondjuk): ez alap szerént malacz am. malas v. malos, azaz iszapos, sáros állat."

Csak áMULunk-báMULunk, mint egy bámész MELák MÁLé:

"(mál-é) mn. tt. málé-t. Szájtáti, mamlasz, ostoba, együgyü. Innen málé száju ember, am. ostoba módon bámuló, száját tátva tartó. Gyökeleme a szájtátást jelentő ma, s rokon a mámmám, mamlasz, mámmog, mámor, továbbá a bám, bámész, bámúl, bamba, bacza szókhoz. Átvetve: méla, melyből lett méláz, azaz gondolatokban mereng, mit sok ember szájtátva szokott tenni. Ide tartozik a melák, mely Marczalmellékén épen am. tátott száju, honnan melák kutyának nevezik a mészáros ebek azon faját is, melynek szája különösen széles, és tátongásra áll. Hangra és értelemre ezen ,málé' szóval egyezik a német Maulaffe."

BáMULás kicsit másként: MERengés (hun) = MERenung (maláj) = ਸਿਮਰਨ (siMARana, pandzsábi) 

Aki báMUL, az MEReszti a szemét. MERed (hun) = MIRar (kat, es) = முறைக்க (MURaikka, tamil) 

MER, MÉR, MÉRce, MÉRés, MERül, MERít

A Czuczor-szótár szerint a MER: "Hig testbe valamely edényt bele márt, s kivesz belőle." Tehát MER = MÁRt.

A MÉRésről: "Hig, vagy széthimlő részekből álló testek mennyiségét határozott nagyságu öblös edénynyel vagy edényfélével meghatározza."

A MÉR szó is megegyezik a MER-rel. Marokkal lehet meríteni és mérni is. Két marék arany. Marok búza. Egy marék liszt. 

Idézet a Bibliából: „Ki mérte meg markával a vizeket, és ki mértéklé az egeket arasszal, a föld porát ki foglalá mérczébe, és a hegyeket ki tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyőbe?" ( Ézs 40,12-27)

MÉR (hun) = MEte (en) = меря (MÉRjá, bul) = vyMěRit (cz) = udMåLe (den) = MæLdu (isl) 
MÉRés (hun) = измерване (izMÉRvánje, bul) = MjERenje (bos, cro) = MěRení (cz) = MåLing (den) = μέτρηση (MÉTrisi (gre) = MæLing (isl) = MÉRīšana (lat) = MåLing (nor) = MäTning (se) = MERjenje (slo) 
MÉRet (hun) = размер (rázMER, bul) = мөлшері (MÖLseri, kazah) = көлөм (köLÖM, kirgiz) 
MÉRték (hun) = мярка (MjÁRká, bul) = MjERiti (bos, cro) = zMěRit (cz) = MåLe (den) = MõõTma (est) = MITata (fin) = MEsuRer (fr) = μέτρο (METRo, gre) = METen (ned) = MEngukur (indonéz, maláj) = MæLa (isl) = MEsurar (kat) = MēRīt (lat) = MATuoti (lit) = MEssen (ger) = MåLe (nor) = MIsurare (it) = MEdir (por, es) = MäTa (se) = MERjenje (slo) 
MÉRföld (hun) = MILe (en) = MILia (baszk) = миля (MILjá, bul) = MAILi (fin) = MaERo (maori) = मैलाचे (MAiLace, maráthi) = милийн (MILijn, mongol) = MIL (nor) = MILha (por) 

A leMERülő test a MÉLybe süllyed.

MERít (hun) = малюе (MALjue, bel) 
MERül (hun) = MURgiltzeko (baszk) = гмуркане (gMURkane, bul) = MEnyelam (indonéz, maláj) = MERgulho (por) 

MARgó, MARadék, MELLék, RÁMa

A MARgó és a RÁMa szavakat úgy is mondhatjuk, hogy keret. Az a MARadék, ami nem lényeges, a fő dolog MELLett, annak MELLékén helyezkedik el, illetve valaminek az elMÚLása, eltűnése után MARadt.

MARgó (hun) = MARgin (en) = মার্জিন (MARjina, bengáli) = марж (MARzs, bul) = MARge (fr, kat) = fRAMlegð (isl) = MARgine (it) 
RÁMa, keret (hun) = fRAMe (en) = MARkoa (baszk) = рамка (RÁMká, bel) = RAMme (den) = RAaM (est) = κορνίζα (koRNiza, gre) = RāMis (lat) 
MARadék (hun) = বিশ্রাম (bisRAMa, bengáli) = आराम (aaRAAM, hindi) 
MORotva (hun)= MORtlake (en) 

A morotva holtágat, mellékágat jelent.

A RÁNc is mintegy keretezi a szemet, arcot, ruhát, stb.

RÁNc (hun) = wRINkle (en) = зморшчына (zMORscuna, bel) = MARszczyć (pol) 
RÁNcos (hun) = poMARszczony (pol) = gRUMbains (lat) = RYNkete (nor) 

MORotva, holtág, halál, halott, MÚLt, elMÚLás

A halál és az elMÚLás közötti kapcsolat a szavakban:

MORotva (hun)= MORtlake (en) 
MÚLik (hun) = ማለፍ (MALefi, amhara) = مرر (MARar, arab) = минавам (MINavam, bul) = MIjet (cz) 
MÚLt (hun) = минало (MINalo, bul) = MINulost (cz) = MINevik (est) = MENneisyys (fin)
elMÚLás (hun) = преминаване (pREMinavane, bul) = मृत्यु (MRtyu, hindi) 
halál (hun) = ሞት (MOTi, amhara) = öLÜM (azeri) = смерць (szMERc, bel) = মরণ (MARana, bengáli) = смърт (szMURt, bul) = sMRt (bos) = sURM (est) = MORt (fr, kat) = मौत (MAUT, hindi) = keMATian (indonéz) = өлім (öLIM, kazah) = śMiERć (pol) = MIRtis (lit) = മരണം (MARanam, malajálam) = MORte (it) = марг (MARg, tadzsik) = MARwolaeth (wal) 
halott (hun) = мёртвы (MiORtvi, bel) = মৃত (MRta, bengáli) = мъртъв (MURtuv, bul) = MRtav (bos) = मृत (MRt, hindi) = MATi (indonéz) = MARbh (irl) = өлі (öLI, kazah) = MARtwy (pol) = MIRis (lat) = MIRęs (lit) = മരിച്ച (MARicca, malajálam) = MORto (it) = мурда (MURda, tadzsik) = MARw

Érdekes a halál-hozó neve is:

gyilkos (hun) = MURderer (en) = MORder (den) = MÖRder (ger)
gyilkosság (hun) = MURder (en) = MORd (den) = MõRv (est) = MURha (fin) = MORð (isl) = өлтіру (ÖLtirw, kazah) = uMOR (slo) 

Az M+R, illetve M+L szógyök szép számmal előfordul sokféle nyelvben. Ezek nem véletlenszerű egyezések, mert adott esetben a szógyök azonosságán túl a szavak jelentése is megegyezik. Ebből pedig az következik, hogy egy anyanyelvből (ősnyelvből) származnak az azonos gyököt tartalmazó szavak. Az ősnyelv pedig az a nyelv, amelyik legnagyobb számban tartalmazza az ősgyököket. Befejezésül idézzük fel Teller Ede gondolatát:  "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."

Vértes Olivér jegyzete, 2018 11 06.

Az S+R (SZ+R) ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

2018. okt. 27., Nincsenek hozzászólások


Varga Csaba idézte a Mire lehet büszke a magyar című cikkében a következő gondolatot Ove Berglund svéd orvos és műfordítótól: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Ebből a megállapításból az következik, hogy a magyar nyelv kitalált nyelv, azaz nem makogásból és mekegésből fejlődött ki, illetve nem más nyelvektől kölcsönözte szókészletét, ahogyan azt az áltudományos "szak" emberek bizonygatják.

Ebben az írásban a sok közül csak egy szógyököt vizsgálunk, de a figyelmes olvasó ezen keresztül is megbizonyosodhat a magyar nyelv ősiségéről.

Az S+R és az SZ+R ősgyök jelentése: sokszorozás, többszörözés.

SOR, SZOR, SZORzás, SORozat

SZORzás, SZORozás - a Czuczor-szótár szép megfogalmazása szerint: "Bizonyos mennyiséget több-több azonnemüek hozzá adásával szaporít, nagyobbít." Szorzandó szorozva a szorzóval egyenlő a szorzattal.

SOR, SORozat - egy láncolat, ami sokszorozással jön létre. Tornasor, libasor, fasor, gyöngysor, pincesor, stb. Sorban állni, ülni, menni, repülni. Sorba rakni a könyveket, sorba állítani a katonákat. Elmondani sorjában, mi történt. A sort megszakítani. Rajtad a sor. Ez a világ sora. Ki-ki tudja a maga sorát. 

"Jobbára egy jelentésü vele azon szěr, mely mint mennyiségképző ször szor alakban is használtatik, s am. íz, ízben, pl. háromszor, négyszěr, ötször, három, négy, öt ízben, mintegy sorban. Sőt ez önállólag is sort, rendet, ízt jelent, pl. "Tetett (tetszett) énnekem kezdettől fogva szerével megirnom" (visum est mihi a principio ex ordine scribere. Müncheni cod. Luk. I.). Dunaszer am. Dunasor; töltésszer, töltéssor pajtaszer, a pajták sora, kertszer, a kertek sora. Ugyanezen értelmü a latin series, csagataj szora, török szďra, persa zara, finn sarja, mongol dzerge, mandsu dsergi, szláv csara, héber tur stb (...)" - idézet Czuczor-szótárból.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy SOR = SZOR = SZER = SZÖR.

Milyen érdekes, hogy sok más nyelvben is szerepel a sor és sorozat szavaikban az S+R (SZ+R) gyökszó ! Vajon mire lehet követeztetni ebből az azonosságból ?

SOR (hun) = Row, SERies (en) = rRESht (al) = SIRa (azeri, tur) = সারি (SāRi, bengáli) = σειρά (SEiRá, gre) = строка (SZtROka, ru) = vRStica (slo) = వరుసగా (vaRUSagā, telugu)

SORozat (hun) = SERies (en) = SERiya (azeri) = SéRie (cz) = SERie (den, ned) = SEeRia (est) = SARja (fin) = શ્રેણી (SRēṇī, gudzsaráti) = शृंखला (ShRnkhala, hindi) = SERi (indonéz) = SRAith (irl) = シリーズ (ShiRīzu, jap) = SARani (kannada) = катар (katar, kir) = SIRi (maláj) = श्रृंखला (ŚRr̥ṅkhalā, nepáli) = շարք (ShARk, arm) = தொடர் (totar) = సిరీస్ (SIRīs, telugu)  

Ebből az következik, hogy a SZOR(o)zásnak az SZ+R hangok kapcsolatával való elnevezése egy nyelvből ered, s az összes többi abból vette át.

Külön érdekesség néhány nyelvnek a nagy szava:

nagy (hun) = SUUR (est) = SUURi (fin) = beSAR (indonéz) = gROß (gROSZ, ger) = StOR (nor) - Ha hozzáadunk valamihez bizonyos mennyiséget, akkor nagyobb lesz. Ha SZORozzuk, akkor még nagyobb. Amihez képest a nagy is kicsiny: óRiÁS.

SORs - A sors is egy sorozat, valamilyen nézőpontból szemlélve jó és rossz történések láncolata.

Ezt írja a sorsról a Czuczor-szótár: "(...) Nyelvünkben a sorsot, különösen mennyiben az élet, és világ eseményeire vonatkozik, sor-nak is mondjuk, pl. tudom én a világ sorát. Továbbá egyezik vele a szerencse, mely, mint a sors, majd jó majd bal lehet. Amannak gyöke sor, emezé pedig szěr, melyek egy jelentésüek, t. i. a sors és szerencse szókban őseink alapfogalmul azon egymásután következő rendet, fonalat vették, melyen az események követik egymást; ugyanezen viszonyon látszanak alapulni a latin sors (fors, fortuna) és series. Aseráh szerencse istennő volt a Syrusoknál, melyet némelyek viszonyban hoznak a héber óser szóval, mely am. szerencse, boldogság. (...)"

SORs (hun) = مصير (maSIR, arab) = SORt (fr)

SZERencse - A szerencse a sors nevű sorozat egyik kedvelt eleme.
SZERencse (hun) = ZORte (baszk) = SREća (bos, cro, slo) = გისურვებთ (giSURvebt, grúz) = ಅದೃಷ್ಟ (adrRSṭa, kannada) = SORt (kat) = SORte (por) = SuERte (es) = அதிர்ஷ்டம் (atiRSṭam, tamil)

SEReg - A sereg egynemű egyedek, pl. madarak, katonák, stb. megsokSZORozása.
SEReg (hun) = سرب (SIRb, arab) = quş SÜRüs (azeri) = зграя (ZgRaja, bel) = SvæRm (den) = SchAR (fríz) = SchARe (ned) = StORmo (it) = SväRm (se)

SERegély - "(...) Nevét onnan kapta, mert seregesen jár, s végelemzésben am. seregelő; Bodrogközben: sereglye, a székelyeknél: serege. Minden seregély három szemet visz el a szőlőből. (Km.). A persa nyelvben: szárag."SERegély (hun) = ψαρόνι (pSARóni, gre) = SZÁRag (perzsa) = StARling (en)= GARgull (al) = زرزور (ZARzur, arab) = StæR (den) = սարյակ (SARiak, örm) 

A SIRály szóban is minden bizonnyal SZORzást jelent az S+R.

SZERzetes - szerzetesek serege. Ők is be vannak sorozva. Isten szolgálatába szerződnek.

SORozás - a katonák megsokSZORozása. 

A temetőben a SÍRok is SORozatot alkotnak - innen az elnevezés.

SARj, SZÓRódás, SZÁRmazás, SZapORodás

SARj - a sarjak a növény tövéből, illetve a gyökérzetéből hajtanak, sarjadnak ki, attól függően, hogy milyen növényről van szó. A növény a sarjakkal szaporítja, azaz sokSZORosítja magát, tehát SARj = SZOR.

Idegen nyelvek sarj és sarjad szavában is sok helyütt fennmaradt az S+R (R+S) betűkapcsolat:

SARj (hun) = SURculus (latin) =  SpRig, SpRit (en) = প্রশাখা (pRASākhā, bengáli) 
SARjad (hun) = SpRout, SpRit, SpRing (en) = парастак (paRASZtak, bel) = SpiRe (den) = SpRiessen (ger) = росток (ROSZtok, ru) = SpiRa (se) = RAStnimi (slo)

SZÁRmazás - Czuczor-szótár: "Eredés neme, midőn bizonyos lény nemzés, vagy sarjadzás, vagy egyéb okforrás által létre jön. Emberek, állatok származása. " A származás megmondja, hogy ki honnét sarjazik, illetve honnan szóródik szét. A származás, szaporodás, szóródás szavak között szoros kapcsolat áll fenn. A származás más szóval: eredet.

ered (hun) = aRISe, SOuRce (en) = SORtzen (baszk) = SOuRce (fr) = kSZURdir (gal) = SORgir (kat) = RASties (lat) = SORgere (it) 
eredet (hun) = સ્ત્રોત (StROta, gudzsaráti) = स्रोत (SROt, hindi) = ZROdlo (pol) = ਸਰੋਤ (SARota, pandzsábi) = сарчашма (SZÁRcsásma, tadzsik) 
SZÁRmazás (hun) = произход (pROiZhod, bul) 
SZÁRmazik (hun) = произхождат (pROiZhozsdat, bul) = сарчашма (SZÁRcsásma, tadzsik) 
SZapORodik (hun) = RAZmnožiti (bos) = размножават (RAZnmozsavat, bul) 
SZapORa (hun) = RAZīgs (lat) 
SZÓRás (hun) = RASZturanje (bos) = роскід (ROSZkid, bel) = разпръсна (RAZprusna, bul) = ROZptýlit (cz) 
SZÓRódik (hun) = RAZbacan (bos) = раскіданы (RASZkidany, bel) = разпръснат (RAZprusnat, bul) = SpREdt (den) = διάσπαρτα (diaSZpARta, ger) = SpARpagliato (it) 
SZIRom - sok apró kis levélke a virágok nemző részei körül, mint színes koSZORú. Aztán lehullanak, mint a hó és szétSZÓRódnak a földön, akár a többi levél.

A SZapORodás sok esetben SZÓRódással, a magok szétSZÓRásával megy végbe. Az egyedek célja a szaporodással a többSZÖRözés, megSZORozás. SARjazik = SZORzódik = SZapORodik.

SZŐR, SZÁR, SZÁL

SZŐR - "Az emlős állatok testét jobbára, majd egészen majd részenként takaró, vékony, fonaldad, csöves szálu kinövések. A keményebb s vastagabb szálu szőr neve különösen sörte, pl. mely a disznók orján nő; a szintén tömörebb és hosszabb szálu szőr neve sörény (...) Alaphangra és jelentésre legközelebb áll hozzá a mongol szor és szorma; rokonai Budenz J. szerént a mordvin šäjär (szőr, szőrszál), cseremisz šar (lószőrszál), vogul sajr, säjr v. šoar, šár; továbbá rokonokul tekinthetők a latin cirrus, crinis, görög xórrh, xórsh, orosz szerst, szanszkrit szirajasz, német Haar, héber szé'ár ..."

SERtés (hun) = tXERri (baszk) = прасе (pRASZe, bul) = gRIS (den) = ღორის (ghoRIS, grúz) = सूअर (SOoaR, hindi) = CERdo (por, es) = pRASič (slo) 
SÖRte (hun) = bRIStle (en) = bORSte (ger) = CERda (es) 
SÖRény (hun) = কেশর (keSARa, bengáli) 
haj (hun) = شعر (ShaeAR, arab) 
szakáll (hun) = риш (RIS, tadzsik) 

A SZŐR szóban is sokSZORozást jelent az SZ+R szógyök. A SERtés a SÖRtéről, a SZŐRzetről kapta a nevét. SZŐRdisznó. Több nyelv SERtés szavában, pl. a hindiben (!) is fellelhető az ősi szógyök. A boROSta szó magában foglalja a SÖRte szót, csak más magánhangzókkal.

A SZÁRnak, akárcsak a SZŐRnek, a sokSZORozás az alapérteménye, azaz az alapképe. A mag SZÁRba szökken. A SZÁRat SZÁLnak is nevezzük. Hajszál, szőrszál, fűszál, szalmaszál, cérnaszál, nádszál, lábszár, virágszál, szálegyenes, szálfa, szarufa, szárhegy, stb. 

Egy növényen belüli SZÁLakat ROStnak is nevezzük: ROSt (hun) = रेशा (RISá, hindi) = SERat (SZERát, indonéz, szundanéz) 

lábSZÁR (hun) = cRUS (latin) = kaki (indonéz, maláj) = noha (cz)
SZAR (hun) = SRAnje (slo) 
SZÁL (hun) = SRIegis (lit) 
fűSZÁL (hun) = gRASs (en) = ሣር (SZARi, amhara) = gRæS (den) = χόρτο (ChORto, gre) = gRESs (nor) 
SZALma (hun) = салома (SZALoma, bel) = слама (SZLAma, bul) = SZLAma (bos, cz, cro) = SLOma (SZLOma, pol) = SALmu (SZALmu, lat) = сүрэл (SZÜRel, mongol) 
SZÉNa (hun) = сена (SZÉNa, bel) = сено (SZÉNo, bul, cz) = SijENo (bos) = SIANo (SZIANo, pol) = siens (SZIENsz, lat) 
gabona (hun) = CéRéale (SZEReál, fr) = CEReal (gal) = SEReal (indonéz) = CEReal (SZEReál, es) 
ROZS (hun) = аржаны (ARZSani, bel) = ръжен (RÜZSen, bul) = RAZS (bos, cro) = RUG (den) = RUkiS (est) = RUiS (fin) = RUdZi, lat) = ROGgen (ger) 
RIZS (hun) = RICe (en) = oRIZ (al) = RIZSa (bos, cro) = rýže (RIZSe, cz) = RIS (RISZ, den) = RIIS (esz) = RIISi (fin) = RIZ (fr) = ρύζι (RIZi, gre) = beRAS (indonéz, maláj) = hRISgrjón (isl) = күріш (kuRIS, kazah) = 饭 (fán) = ryż (RIZS, pol) = rīsi (RÍZi, lat) = ReIS (ger) = चामल (SZÁMÁL, nep) = RISo (it) = arROZ (por, es) 
SZŐLő (hun) = rRUSh (al) = грозде (gROZde, bul) = gROZSdje (bos, cro) = hROZny (cz) = RaISin (fr) 

Indonéz nyelven a SZÁR, lábSZÁR = kaki. Talán összetévesztették a SZÁRat a SZARral. Egyébként a szarás is szorzás, egy ismétlődő cselekvés. 
A SZŐLő is lehetne SZŐRő, ahogyan a SZALma mongolul SZÜRel. Cseh nyelven lábSZÁR = noha. Van ilyen SZŐLőfajta is: noha. 

SŰRű, SÜRög, SZORgos

SZORgalom (hun) = परिश्रम (paRIShram, hindi) = ചുറുചുറുക്ക് (cuṟucuṟukk, malajálam) = SORgfalt (ger) 
A SZORgalmas vagy SERény ember rendesen, sokSZOR elvégzi a rá bízott feladatot. Aki SERénykedik, az SÜRög-forog, SIRül. Ha kell, SÚRol. SÚRol (hun) = ScoUR, gRAZe (en) = SchURen (ned) = beRzES (lat) = SkURa (se)

SŰRű erdő, nádas, fű - ahol a növények SZORosan rendeződnek. SŰRíteni annyit tesz, mint sokSZORozni, SZapORítani.

Aki SÜRget, az gyorsabb tevékenységre, nagyobb teljesítményre ösztönöz, SERkent. Lehet SÜRgetni pl. a lovat SARkantyúval, amit nevezhetnénk SERkentőnek is. SARkantyú (hun) = SpUR (en).

Aki fenyegetőleg ösztönöz nagyobb teljesítményre, mondjuk több adó fizetésére, arra azt mondjuk, hogy SARcol, illetve ZSARol.

Akit SZORongatnak, az SZORong, esetleg RESZket is, mint a nyárfalevél. A RESZketés folyamatos, sokSZORi REZgés, RÁZkódás. 

SZORos (hun) = SERré (SZERré, fr). SZORongat (hun) = acoSAR (ákoSZÁR, es). RÁZ (hun) = RYSte (den) = RISte (nor).

RESZel, ROStál, RÁZ, REZeg, RÁCS

A RESZelő másik neve a RÁSpoly. A RESZelésnél keletkező sok apró RÉSZecske a RESZelék, forgács. A reszelés RÁSZkódás, RÁZkódás, REZgés. Reszelésnél nagy ZÖRgés hallható.

Aki a fenekét RÁZza, az RISZál.

RÁSpoly, RESZelő (hun) = RASp (RÁSZp, en) = rašple (RÁSple, cz) = RASpi (RÁSZpi, fin) = RASpa (it) = gROSa (por) 

RESZelék (hun) = dROžlės (lit) 

Aki ROStál, az sokSZOR RÁZza ide-oda a ROStát.

ROSta (hun) = SARingan (SZARingán, indonéz) = SERat (maláj) 

ROStál (hun) = pROSívat (pROSZívát, cz) 

A ROSta RÁCSos SZERkezetű, akár csak a ROStély.

ROStély (hun) = roštilj (ROStilj, bos, cro) = ROOSter (RÚSZter, ned) = žAR (slo) 

RÁCS (hun) = REšetka (RESetká, bos, cro) = решетка (RESetká, bul) = mřížka (miRIZSká, cz) = RISt (RISZt, izlandi) = RUSZt (pol)

Aki ZSURmolt, másképpen mORZSolt már kukoricár kézzel, az talán emlékszik, hogy a SURlódás következtében mekkora hő keletkezett közben.

A RÉSZeges keze RESZket egy kis itókáért. RÉSZeg (hun) = शराबी (SÁRábí, hindi, pandzsábi)

SZERelem, SZERződés, SZERvezet

Nem csak az alkohol, de a SZERelem is megRÉSZegíthet. Időnként a SZERelem SZORongással vegyes. Aztán SERkentőleg hat, s ha a SZERelmesek összeSZŰRik a levet, akár SZORosabbra is fűződhet a viszony, talán még SZERződést is kötnek egymással a SZERetők. Később jönnek a SURlódások, a összeZÖRdülések, de ez már egy másik történet. SZERelem (hun) = elSkER (den) = սիրել (SZIRel, örmény) 

SZERveződés esetén alkotórRÉSZek kapcsolódnak és sokSZORozódnak és rendSZERré állnak össza.

A SZERződéskötést megelőzi a SZERtartás. A SZERtartás sokSZOR ismételt RÉSZekből áll. A latin CERemónia név is innen származik.

RÓZSa, ROZSda, piROS, vöRÖS, SÁRga, SZÜRke

RÓZSa (hun) = ROSe (en, den, fr, ned, ger, nor, se) = gül (azeri, tur) = igo (bask) = ружа (RUZSa, bel) = роза (ROZa, bul, ru) = RUža (bos, cro) = ROOS (est) = RUUSu (fin) = ROSa (gal, latin, it) = ローズ (RōZu, jap) = Róża (ROZa, pol) = ROZe (lat) = ROžė (lit) = गुलाब (gulāba, maráthi) = rhosyn (wal)

Jól látható, hogy sok nyelv megőrizte a rus-ros gyököt a rúzsa-rósa esetében is. A baszk igo valószínűleg az égő szóra vezethető vissza - találkoztunk már hasonlóakkal (aga, ogi, ogo, ogu, ego) a tűz szó vizsgálatánál. Az azeri és török gül, valamint a maráthi gulāba lehet, hogy GYÚLást jelent.

Ha a rózsát kiegészítjük egy d betűvel, akkor rozsda lesz belőle, ami szintén vörös (vagy barna) - rozs és rös.

ROZSda (hun) = RUSt (en, den) = মরিচা (maRICā, bengáli) = ръжда (RŭZhda, bul) = rez (cz) = RUoSte (fin) = રસ્ટ (RASta, gudzsaráti) = ROeSt (ned) = robigo (latin) = RdZA (pol) = RūSa (lat) = ROSt (ger, nor, se) = RUGgine (it) = ржавчина (rzhavchina, ru) = రస్ట్ (RASt, telugu)

piROS, vöRÖS (hun) = أحمر (ahmar, arab) = gorria (bask) = লাল (lāla, beng) = နီသော (nesaw, burmai) = rød (den, nor) = pula (fil) = puna (fin) = rouge (ejtsd: RÚZS, fr) = લાલ (lāla, gud) =  赤 (aka, jap) = russu (korzikai) = ROSso (it) = vermello (gal) = κόκκινος (kókkinos, gre) = लाल (laal, hindi) = dearg (irl) = rauður (isl) = czerwony (pol) = SARkans (lat) = raudonas (lit) = ചുവന്ന (cuvanna, malajálam) = whero (maori) = लाल (lāla, maráthi) = улаан (ulaan, mongol) = rot (ger) = रातो (rātō, nepáli) = ROSso (it) = красный (krásznij, ru) = ਲਾਲ (lāla, pandzsábi) = vermelho (por) = rojo (es) = сурх (szurksz, tadzsik) = kırmızı (tur) = червоний (CSERvonij, ua) = qizil (üzb) 

tűz (hun) = vatra (bos, cro) = حريق (hariq, arab) = እሳት (isati, amhara) = tulipalo (fin) = આગ (āga, gudzs) = आग (aag, hindi) = ogień (pol) = uguns (lat) = gaisRAS (lit) = оган (ogan, mac) = തീ (tī, malajálam) = आग (āga, maráthi) = आगो (āgō, nep) = огонь (ogon, ru) = fuego (es) = fogo (por) = தீ (tī, tamil) = bRASa (se)

SÁRga (hun) = SARı (azeri) = horia (bask) = жоўты (žoŭty, bel) = жълт (zhŭlt, bul) = žut (bos) = ဝါသော (warsaw, burmai) = žlutý (cz) = gul (den, nor) = kollane (est) = keltainen (fin) = giel (frí) = amarelo (gal, por) = κίτρινος (kítrinos, gre) = પીળા (Pīḷā, gud) = पीला (peela, hindi) = gulur (isl) = сары (SARı, kaz) = żółty (pol) = dzeltens (lat) = geltonas (lit) = മഞ്ഞ (mañña, malajálam) = kōwhai (maori) = पिवळा (Pivaḷā, maráthi) = шар (SAR, mongol) = gelb (ger) = पहेंलो (Pahēnlō, nepáli) = giallo (it) = желтый (zeltij, ru) = ਪੀਲੇ (Pīlē, pandzsábi) = amarillo (es) = зард (ZáRd, tadzsik) = SARı (tur) = жовтий (zovtij, ua) = SARiq (üzb) 

A ZSÍR is SÁRga színű, talán erre utal benne az S+R (R+S). De lehet, hogy a nagyobbodást, a SZORzódást fejezi ki a szógyök. 
ZSÍR (hun) = gRASo (al) = RASva (fin) = gRaISse (fr) = γράσο (gRASo, gre) = gREIX (gREISZ, kat) = gRAXa (gRÁSá, por) = gRASa (es) = கிரீஸ் (kiRIS, tamil) 

Érdekes, hogy még egy színben, a SZÜRkében is megvan az SZ+R:
SZÜRke (hun) = gRIS (gRISZ, fr) = SZARy (pol) = ചാര (CSÁRa, malajálam) = саарал (SZÁRál, mongol)

Vértes Olivér jegyzete, 2018.10.27.

SOR (hun) = Row, SERies (en) = rRESht (al) = SIRa (azeri, tur) = সারি (SāRi, bengáli) = σειρά (SEiRá, gre) = строка (SZtROka, ru) = vRStica (slo) = వరుసగా (vaRUSagā, telugu)
SORozat (hun) = SERies (en) = SERiya (azeri) = SéRie (cz) = SERie (den, ned) = SEeRia (est) = SARja (fin) = શ્રેણી (SRēṇī, gudzsaráti) = शृंखला (ShRnkhala, hindi) = SERi (indonéz) = SRAith (irl) = シリーズ (ShiRīzu, jap) = SARani (kannada) = катар (katar, kir) = SIRi (maláj) = श्रृंखला (ŚRr̥ṅkhalā, nepáli) = շարք (ShARk, arm) = தொடர் (totar) = సిరీస్ (SIRīs, telugu) 
SORs (hun) = مصير (maSIR, arab) = SORt (fr)
SZERencse (hun) = ZORte (baszk) = SREća (bos, cro, slo) = გისურვებთ (giSURvebt, grúz) = ಅದೃಷ್ಟ (adrRSṭa, kannada) = SORt (kat) = SORte (por) = SuERte (es) = அதிர்ஷ்டம் (atiRSṭam, tamil) 
SEReg (hun) = سرب (SIRb, arab) = quş SÜRüs (azeri) = зграя (ZgRaja, bel) = SvæRm (den) = SchAR (fríz) = SchARe (ned) = StORmo (it) = SväRm (se)
SERegély (hun) = ψαρόνι (pSARóni, gre) = SZÁRag (perzsa) = StARling (en)= GARgull (al) = زرزور (ZARzur, arab) = StæR (den) = սարյակ (SARiak, örm) 
SARj (hun) = SURculus (latin) =  SpRig, SpRit (en) = প্রশাখা (pRASākhā, bengáli) 
SARjad (hun) = SpRout, SpRit, SpRing (en) = парастак (paRASZtak, bel) = SpiRe (den) = SpRiessen (ger) = росток (ROSZtok, ru) = SpiRa (se) = RAStnimi (slo)
ered (hun) = aRISe, SOuRce (en) = SORtzen (baszk) = SOuRce (fr) = kSZURdir (gal) = SORgir (kat) = RASties (lat) = SORgere (it) 
eredet (hun) = સ્ત્રોત (StROta, gudzsaráti) = स्रोत (SROt, hindi) = ZROdlo (pol) = ਸਰੋਤ (SARota, pandzsábi) = сарчашма (SZÁRcsásma, tadzsik) 
SZÁRmazás (hun) = произход (pROiZhod, bul) 
SZÁRmazik (hun) = произхождат (pROiZhozsdat, bul) = сарчашма (SZÁRcsásma, tadzsik) 
SZapORodik (hun) = RAZmnožiti (bos) = размножават (RAZnmozsavat, bul) 
SZapORa (hun) = RAZīgs (lat) 
SZÓRás (hun) = RASZturanje (bos) = роскід (ROSZkid, bel) = разпръсна (RAZprusna, bul) = ROZptýlit (cz) 
SZÓRódik (hun) = RAZbacan (bos) = раскіданы (RASZkidany, bel) = разпръснат (RAZprusnat, bul) = SpREdt (den) = διάσπαρτα (diaSZpARta, ger) = SpARpagliato (it) 
SERtés (hun) = tXERri (baszk) = прасе (pRASZe, bul) = gRIS (den) = ღორის (ghoRIS, grúz) = सूअर (SOoaR, hindi) = CERdo (por, es) = pRASič (slo) 
SÖRte (hun) = bRIStle (en) = bORSte (ger) = CERda (es) 
SÖRény (hun) = কেশর (keSARa, bengáli) 
haj (hun) = شعر (ShaeAR, arab) 
szakáll (hun) = риш (RIS, tadzsik) 
lábSZÁR (hun) = cRUS (latin) = kaki (indonéz, maláj) = noha (cz)
SZAR (hun) = SRAnje (slo) 
SZÁL (hun) = SRIegis (lit) 
fűSZÁL (hun) = gRASs (en) = ሣር (SZARi, amhara) = gRæS (den) = χόρτο (ChORto, gre) = gRESs (nor) 
SZALma (hun) = салома (SZALoma, bel) = слама (SZLAma, bul) = SZLAma (bos, cz, cro) = SLOma (SZLOma, pol) = SALmu (SZALmu, lat) = сүрэл (SZÜRel, mongol) 
SZÉNa (hun) = сена (SZÉNa, bel) = сено (SZÉNo, bul, cz) = SijENo (bos) = SIANo (SZIANo, pol) = siens (SZIENsz, lat) 
gabona (hun) = CéRéale (SZEReál, fr) = CEReal (gal) = SEReal (indonéz) = CEReal (SZEReál, es) 
ROZS (hun) = аржаны (ARZSani, bel) = ръжен (RÜZSen, bul) = RAZS (bos, cro) = RUG (den) = RUkiS (est) = RUiS (fin) = RUdZi, lat) = ROGgen (ger) 
RIZS (hun) = RICe (en) = oRIZ (al) = RIZSa (bos, cro) = rýže (RIZSe, cz) = RIS (RISZ, den) = RIIS (esz) = RIISi (fin) = RIZ (fr) = ρύζι (RIZi, gre) = beRAS (indonéz, maláj) = hRISgrjón (isl) = күріш (kuRIS, kazah) = 饭 (fán) = ryż (RIZS, pol) = rīsi (RÍZi, lat) = ReIS (ger) = चामल (SZÁMÁL, nep) = RISo (it) = arROZ (por, es) 
SZŐLő (hun) = rRUSh (al) = грозде (gROZde, bul) = gROZSdje (bos, cro) = hROZny (cz) = RaISin (fr) 
SZORgalom (hun) = परिश्रम (paRIShram, hindi) = ചുറുചുറുക്ക് (cuṟucuṟukk, malajálam) = SORgfalt (ger) 
SZORos (hun) = SERré (SZERré, fr). SZORongat (hun) = acoSAR (ákoSZÁR, es). RÁZ (hun) = RYSte (den) = RISte (nor).
SARkantyú (hun) = SpUR (en) 
SÚRol (hun) = ScoUR, gRAZe (en) = SchURen (ned) = beRzES (lat) = SkURa (se) 
SURlódás (hun) = SÜRtünmə (azeri, tur) = geSERan (maláj) = SURkalish (üzb) 
SZARka (hun) = laRASkë (al) = SvRAka (bos, cro) = StRAka (cz) = haRAkaS (est) = gaRSA (kat) = SROka (SZROka, pol) = šarka (SZARka, lit) = SRAka (slo) 
SZÁRny (hun) = SkRzydło (pol) = சாரி (SZÁRi, tamil) 
SZARufa (hun) = SpæR (den) = SARikas (est) = kiriş (kiRIS, tur) 
SZARv (hun) = SARvi (fin) 
SZARvas (hun) = RUSa (maláj) = ciervo (SZiERvo, es) 
SZERelem (hun) = elSkER (den) = սիրել (SZIRel, örmény) 
SZERda (hun) = серада (SZERada, bel) = сряда (SZRjÁdá, bul) = SRIjeda (bos, cro) = шаршемби (SARsembi, kir) = środa (SROdá, pol) = trešdiena (tRESdiená, est) = SREda (SZREda, slo) 
SZERény (hun) = SkROmný (cz) = skromny (SZkROmny, pol) 
(vegy)SZER (hun) = SREdstvo (SZREdsztvo, slo) 
SZERet (hun) = daShURi (al) 
SZÓRakozás (hun) = ROZrywka (pol) 
SZORos (hun) = SERré (SZERré, fr) 
SZORgalom (hun) = परिश्रम (paRIShram, hindi) = ചുറുചുറുക്ക് (cuṟucuṟukk, malajálam) = SORgfalt (ger) 
SZORít (hun) = SERrer (SZERer, fr) 
SZORongat (hun) = acoSAR (ákoSZÁR, es) 
SZÜRke (hun) = gRIS (gRISZ, fr) = SZARy (pol) = ചാര (CSÁRa, malajálam) = саарал (SZÁRál, mongol) 
RÁSpoly, RESZelő (hun) = RASp (RÁSZp, en) = rašple (RÁSple, cz) = RASpi (RÁSZpi, fin) = RASpa (it) = gROSa (por) 
RESZelék (hun) = dROžlės (lit) 
RÉS (hun) = празнина (pRÁZnyiná, bul) 
üRES (hun) = pRAZan (bos, cro) = празен (pRÁZen, bul) = pRÁZdný (cz) = ცარიელი (tSARieli, grúz) = pRAZna (slo) 
RESZket (hun) = fRISsonner (fRIZoné, fr) = सिहरना (SZIháRná, hindi) 
RÉSZeg (hun) = शराबी (SÁRábí, hindi, pandzsábi) 
RESt (hun) = mandRÓS (kat) = peREZoso (es) 
ROSt (hun) = रेशा (RISá, hindi) = SERat (SZERát, indonéz, szundanéz) 
ROSta (hun) = SARingan (SZARingán, indonéz) = SERat (maláj) 
ROStál (hun) = pROSívat (pROSZívát, cz) 
ROStély (hun) = roštilj (ROStilj, bos, cro) = ROOSter (RÚSZter, ned) = žAR (slo) 
RÁCS (hun) = REšetka (RESetká, bos, cro) = решетка (RESetká, bul) = mřížka (miRIZSká, cz) = RISt (RISZt, izlandi) = RUSZt (pol) 
ROSSZ (hun) = txarra (CSÁRrá, baszk) 
ROZoga (hun) = разнебитен (RÁZnyebiten, bul) 
RÁZ (hun) = RYSte (den) = RISte (nor) 
RÉZ (hun) = COURe (kat) = vaRIS (lit) 
RUSnya (hun) = çirkin (CSIRkin, azeri) = грозен (gROZen, bul) 
ZARándok (hun) = προσκυνητής (pROSkinitis, gre) = ਸ਼ਰਧਾਲੂ (SARadhalu, pandzsábi) 
ZAvaR (hun) = RÖSkun (isl) = tRAStorn (kat) = deSORdem (por) 
ZERge (hun) = SARrioa (baszk) = αίγαγρος (aigagROS, gre) 
ZÉRó (hun) = ZERo (en) 
ZORdon (hun) = SURam (indonéz) = tRUCe (tRUCSe, it)
ZÖRög (hun) = RASsel (ger) = RASle (nor) 
ZŰR (hun) = ShERr (al) 
ZSÍR (hun) = gRASo (al) = RASva (fin) = gRaISse (fr) = γράσο (gRASo, gre) = gREIX (gREISZ, kat) = gRAXa (gRÁSá, por) = gRASa (es) = கிரீஸ் (kiRIS, tamil) 
ZSURmol, morzsol (hun) = cRUShing (en) = SARsıdıcı (azeri) 
nagy (hun) = SUUR (est) = SUURi (fin) = beSAR (indonéz) = gROß (gROSZ, ger) = StOR (nor) 

A K+L ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

2018. okt. 23., Nincsenek hozzászólások


Varga Csaba idézte a Mire lehet büszke a magyar című cikkében a következő gondolatot N. Erbersberg bécsi tudóstól:

"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

A K+L, L+K, G+L, L+G, GY+L, L+GY ősgyök jelentése: elkülönülés és/vagy összegyűlés.

Kezdjük néhány szóval, ahol egyértelműen látszik az elkülönülés (elkülönítés), illetve az összegyűlés képe:

GYŰLés, LAKodalom, LAKoma, KOLostor, LAKtanya, KALitka, KALoda, KELepce, GÁLya, GULya, LEGelő, LAK, LAKás, hajLÉK, KALiba, KELence, KELengye, KÖLtözik, KÖLök, KÜL, KÜLönül, KÜLd, KÜLönc, LEGénység, KELetkezés.

LAKban LAKik a család, a LAKásban GYŰLnek össze az emberek. A LAKot hívhatjuk hajLÉK-nak is. Ha kicsi és rozoga, akkor KALiba a neve. A LAKtanyában LAKik a LEGénység. A KOLostorban vagy KLAstromban GYŰLnek össze az apácák. A KOLlégium is hasonló célra épül: összeGYŰJteni a diákokat. A GULya a marhák GYŰLése. A KELence nem egyéb, mint méhkas - ide GYŰLnek és GYŰJtenek a méhek.

Látható, hogy K+L és a G+L gyök végső soron megegyezik. KÜLön = GÜLön = GYŰL. Ezt támasztják alá a következő azonosságok is: GYŰLtemény (GYŰJtemény) latinul COLLectio (KOLLekció), angolul COLLection (KOLLeksön), a gyűjtő COLLector (KOLLektor). A GYÜLekezet latinul eCLEsia vagy eKLÉzsia.

A KOLostor, KLAstrom  másik neve zárda. Latinul a zár CLAuditis (KLAuditisz), angolul LOCK (LOK). Angolul a zárva CLOsed (KLOzd). Magyarul a zár másik elnevezései: LAKat, KALlantyú, KILincs, KULcsoló eszköz.

Idézet a Czuczor-szótárból: "Általán, különféle szilárd anyagú, rugótollas, csavaros, peczkes, kajmós, csappantyús, kulcsoló, toló stb. eszköz, vagy készület, melylyel valamit becsukunk, s a kinyilás ellen megerősítünk, péld. csatok, csiptetők, kapcsok az erszényeken, karpereczeken, nyaklánczokon, könyveken, vagy kallantyú, kilincs, tolóka, retesz az ajtókon, kapukon."

A LAKat, KULcs, KILincs, zár, zárás szavak más nyelvekben:

LAKat (hun) = padLOcK (en) = GILtzarrapo (baszk) = কুলুপ (KULupa) = hænGELås (den) = tabaLUKk (est) = rippuLUKko (fin) = λουκέτο (LOuKéto, gre) = ბოქლომი (boKLOmi, grúz) = henGILás (isl) = құлып (KULip, kazah) = кулпулап (KULpulap, kirgiz) = CLAuditis (latin) = KLÓdká (pol) = henGELås (nor) = LUCchetto (it) = hänGLås (se) = KLjučavnica (slo) = KILit (tur) = CLO (wal)

zár (hun) = LOcK (en) = ቁልፍ (KULifi, amhara) = zaKLjUčati (bos, cro) = LUKk (est) = LUKko (fin) = κλειδαριά (KLEidariá, gre) = GLAs (irl) = ಲಾಕ್ (LÁK, kannada) = bLOQuejar (kat) = құлыптау (KULiptaj, kazah) = кулпулоо (KULpuloo, kirgiz) = zabLOKować (pol) = ലോക്ക് (LeAKk, malajálam) = लक (LAKa, nepáli) = bLOCcare (it) = අගුලු (aGULu, szinhala) = zaKLEpanje (slo) = KILitlemek (tur) = CLOi (wal) 

KULcs (hun) = CLUe (en) = ቁልፍ (KULifi, amhara) = ключ (KLUcs, bel, ru) = KLjUč (bos, cro) = KLIč (cz) = nøGLE (den) = CLÉ (fr) = κλειδί (KLEidi, gre) = KUNci (indonéz) = LYKill (isl) = CLAu (kat) = кілт (KILt, kazah) = CLAvem (latin) = KLUcz (pol) = гол (GOL, mongol) = nøkKEL (den) = CLAve (es) = nycKEL (se) = калид (KALid, tadzsik) = KALit (üzb) 

KILincs (hun) = KLInk (ned) = 걸쇠 (GEoLsoe, koreai) 

zárás = CLOsing (en) = LUKning (den) = κλείσιμο (KLEisimo, gre) = LOKun (isl) = അടയ്ക്കൽ (ataykKAL, malajálam) = LUKking (nor) 

lezár (hun) = bLOcK (en) = pLOKid (est) = LOhKot (fin) 

retesz (hun) = LOQuet (fr) = 걸쇠 (GEoLsoe, koreai) = seLAK (maláj) = KLInke (nor) = గొళ్ళెం (GOLlem, telugu) = สลัก (sLAK, thai) = CLIcied (wal)

Az ír nyelv zár szavához érve szembeötlik, hogy az megegyezik az angol GLAss (üveg) szóval. Az üveg fő rendeltetése is az elKÜLönítés, zárás, ezért szerepel más nyelvekben a K+L (G+L) gyök az elnevezésében:

üveg (hun) = GLAss (en) = шкло (sKLO, bel) = стъкло (stuKLO, bul) = staKLO (bos, cro) = sKLO (cz) = GLAs (den) = KLAas (est) = GLOine (irl) = GLEr (isl) = speCULo (latin) = stiKLs (lat) = stiKLAs (lit) = GLAs (ger, se) = steKLO (slo) 

A kannada és a mongol nyelv ajtó szavában is szerepel a G+L (K+L) gyök: ಬಾಗಿಲು (baGILu, kannada) és хаалганы (KALgani, mongol).

Elkülönítést jelent az L+K (K+L) gyök a következő szavakban is: KALitka, KELepce, KALoda, GÁLya. Ezeken is kattan a LAKat.

A KELepce a Czuczor-szótár szerint lehet pl. csapó KALitka. A szótár rokonítja a KELepce szót a görög KALuptw, a latin CLAudo, CLUdo, a német KLEmme szókkal.

KALitka (hun) = клетка (KLEtka, bel, bul) = κλουβί (KLOuvi, gre) = გალიაში (GALiashi, grúz) = KLAtka (pol) = KLEtka (slo) 

A KELengye a férjhez menő lány számára elKÜLönített vagyon.

A KELetkezés megfogalmazása a Czuczor-szótárban: "Valamely dolog lételének eredése, támadása; létrejövés." 

A KELetkezés során az új dolog is elKÜLönül a szülőjétől. Pl. ha felKEL a Nap, a viLÁGos elválik a sötéttől, összeGYŰLnek, kiGYÚLnak a napsugarak. A viLÁG, viLÁGosság, fény szavaink más nyelvekben található párjaiban is gyönyörűen látszik az L+K ősgyök:

fény, viLÁGosság (hun) = LIGht, CLArity, GLAze (en) = vALGus (est) = LjOCht (fríz) = ಬೆಳಕಿನ (beLAKina, kannada) = LUX, CLAra (latin) = വെളിച്ചം (veLICcaṁ, malajálam) = LICht (ger) = LUCe (it) = ආලෝකය (áLOKaj, szinhala) = parLAK (tur) = LAChar (wal) 

viLÁG (hun) = ലോകം (LOKam, malajálam) = дэлхийн (dELKhiin, mongol) = ලෝකයේ (LOKéj, szinhala) = உலக (uLAKa, tamil) = โลก (LOK, thai) 

A LUK, LÉK is elKÜLönül a környezetétől. A csilLAGokra is mondták régen, hogy LYUKak az égen.

Ez áll a Czuczor-szótárban a LÉKről: "Általán am. lik v. lyuk módosított alakban, s megegyezik velök a német Loch és Lücke, a finn és lapp luko, wend lukna, az üreget jelentő lengyel loch. (...) rokonai a magyar liget, lug, lugas, a latin lucus, lacus, a német Lücke, Lacke ..."

LÉK (hun) = LEAK (en) = LæK (den) = LEKe (est) = गळती (GALati, maráthi) = LEcK (ger) = LEKkasje (nor) = LÄcKage (se) = GOLlwng (wal)

tó (hun) = LAKe (en) = GÖL (azeri) = LAC (fr) = LLAC (kat) = көл (KOL, kazah) = LACus (latin) = लेक (LEKa, maráthi) = LAGo (it) = լիճ (LICh, örmény) = кул (KUL) 

csilLOG (hun) = GLEam (en) = GLImte (den) = KIiLtää (fin) = GLÄnzen (ger) = GLImte (nor) = LYGedyn (wal)

ragyog (hun) = éCLAt (fr) = LUCeat (latin) = блеск (bLEszK, ru) 

A KELetkezés nyomaira bukkanunk a virág és bimbó szavaink idegen nyelvbeli megfelelőiben is:

virág (hun) = GÜL (azeri) = гүл (GÜL, kazah) = GėLė (lit) 

bimbó (hun) = कली (KALi, hindi, nepáli) = bLAGur (wal) 

KELés a testen: összeGYŰLik a genny, beGYÚLad a szövet.

A KALáka szó magyarázata a Czuczor-szótárban: "(kal-ó-ka, mintegy gyül-ő-ke, vagy kal-am-ka; V. ö. KALAM); fn. tt. kalákát. Igy nevezik a székelyek azon munkát, melyet többen összeállva gyorsabb munkával, nagyobb erővel végeznek (...) Rokonnak látszik vele a héber khalák (=divisit, sortitus eat) vagy török kalaba (multitudo)."

KALáka = KAL-ó-ka = GYŰL-ő-ke. A méhek is kalákába GYŰLnek, GYŰJtenek. Koreai nyelven a méh = 꿀벌 (KUL-beol).

A LAK-o-dal-om és a LAK-oma is GYŰL-őke. EgybeGYŰLnek a rokonok, a komák. Így is mondjuk: LAGzi.

LAKodalom (hun) = લગ્ન (LAGna, gudzsaráti) = 결혼식 (GyeOLhonsig, koreai) = लग्न (LAGna, maráthi)  

GULYa = szarvasmarhák GYÜLekezete. GULya (hun) = αγέλη (aGELi, gre) = कळप (KALapa, maráthi) 

GALamb = "fn. tt, galamb-ot. Egy a latin columba, olasz colombo, illir golub, tót holub szókkal." GALamb (hun) = гълъб (GULub, bul) = GOLub (bos, cro) = COLom (kat) = GOLab (pol) = GOLob (slo) = COLumba (latin) = COLombo (it). Kolombusz = Galambos

GÓLYa szavunk is illik a sorba. KELepel, KÖLtözik. "Tájszólással: eszterag, czakó. Rokonokul tekinthetők a latin gula, collum, glutio, spanyol gola, franczia gueule, persa gelu, német Kehle stb." GÓLYa (hun) = GOLa (es) = GELu (perzsa) = KEhLe (ger) = GULa, GLUtio, COLLum (latin)

GALLY = "(gal gyök az l meglágyulásával, eredetileg am. meghajló; rokonságai a hellen kalamh, kauloV, izland cagl [ág, galy], latin caulis, calamus, szanszkrit çalasz, kalamasz, persa kalem, arab kalam, német Halm; idetartozóknak tekinthetők a hellen kalon, xulon, [ta] xula, német Holz szók is) fn. tt. galy-t, tb. ~ak. Fa- és bokornövények vékonyabb hajtása, ága, sarja, vesszeje, mely a szoros ért. vett ágtól különbözik, mely t. i. derékból kinövő fősarjat jelent, mely ismét több sarjakra, azaz saját ért. vett galyakra oszlik." GALLY (hun) = KALamh (hellén) = CALamus, CAuLis (latin) = KALamasz, CALasz (szanszkrit) = KALem (perzsa = KALam (arab)

GÁLYa = "egy a hellen gauloV, olasz galea, galéra, franczia galčre, német Galeere stb. szókkal". Rabokat GYŰJtenek, KÜLönítenek el a gályára. GÁLya (hun) = GALley (en) = GALerë (al) = галера (GALera, bul) = GALija (bos, cro) = KALeeri (fin) = GALère (fr) 

LEGelő, LIGet, LUGas - elKÜLönített helyek. LEGelő (hun) = KULotë (al). LUGas (hun) = κληματαριά (KLImatariá, gre).

KEL (hun) = KəLəm (azeri) = KåL (den) = KAaLi (fin) = λάχανο (LÁKáno, gre) = KOoL (ned) = ಎಲೆಕೋಸು (eLEKosu, kannada) = COL (kat) = KOhL (ger) = CAvoLo (it) 

KELme (hun) = CLOth (en) = KLUd (den) = KLút (isl) = KLut (nor) 

GYILkol (hun) = KILL (en) = ಕೊಲೆ (KOLe, kannada) = കൊലപാതകം (KEāLapātakaṁ, malajálam) = கொலை (KOLai, tamil) 

GYILkos (en) = KILler (en) = ಕೊಲೆಗಾರ (KOLegara, kannada) = കൊലയാളി (KEāLayāḷi, malajálam)

A LÉGY szó értelmére is magyarázatot ad a GYŰLéssel való kapcsolata.

A KOLdus elKÜLönül és GYŰJtöget, KOLdul.

Ha a KÜLönc és a KOLonc KÜLönleges, akkor mit jelent a KILenc ?

Vértes Olivér jegyzete, 2018.10.23.

Alább összeGYŰLtve olvashatók a tárgyalt gyökből sarjazó szavak:

kalács kaláka kaland kalap kalapács kalász kalauz kaliba kalimpa kalitka kalmár kaloda kalóz kalpag kályha 
kel kelekóla kelence kelengye kelentyű kelepce kelepel kelés kelet keletkezés kellék kellemes kellet kellős kelme
kila kilenc kilincs 
kolbász koldul kollár kolomp kolonc kolostor 
kölcsön köldök költ költész költő költözés költözik kölök kölyök 
kül küld külön különc különös különség külső küllő 
galagonya galamb galand galiba gallér gally gálya 
giliszta 
gólya golyó golyva
gúla gulya 
gyaláz gyalázat gyalog gyalu
gyilkol gyilkos gyilok
gyolcs
gyúl gyul gyullad gyulladás 
gyűjt gyűl gyűlés gyűlöl 
lágy
lak lakás lakat lakatlan lakatos lakik lakodalom lakol lakoma lakos laktanya 
legel legelő legény legénység 
légy legyező legyint 
lék 
liget 
lik likacs likas 
lóg lógó 
lók 
lök lökés 
lúg lugas 
luk 
lüktet

KALács (hun) = KULaç (al) = फुलका (phuLAKa, hindi) 

KALap (hun) = KLObouk (cz) = καπέλο (KApeLo, gre) = калпак (KALpak, kir) = KApeLusz (pol) = գլխարկ (gLKhark, arm) = KLObuk (slo) = кулоҳ (KULoh, tadzsik) 

KALapács (hun) = KLAdivo (cz, slo) = tuKUL (maláj) 

KALiba (hun) = sKáLi (isl) 

KALitka (hun) = клетка (KLEtka, bel, bul) = κλουβί (KLOuvi, gre) = გალიაში (GALiashi) = KLAtka (pol) = KLEtka (slo) 

KÁLyha (hun) = চুলা (CULā, bengáli) 

KEL (hun) = KəLəm (azeri) = KåL (den) = KAaLi (fin) = λάχανο (LÁKáno, gre) = KOoL (ned) = ಎಲೆಕೋಸು (eLEKosu, kannada) = COL (kat) = KOhL (ger) = CAvoLo (it) 

felKEL (hun) = KALxmaq (azeri) = KELtis (lit) = KALkmak (tur) 

KELet (hun) = കിഴക്ക് (KILak, malajálam) 

KELepce (hun) = LõKs (est) = GILdru (isl) 

KELme (hun) = CLOth (en) = KLUd (den) = KLút (isl) = KLut (nor) 

KILincs (hun) = KLInk (ned) = 걸쇠 (GEoLsoe, kor) 

KOLbász (hun) = KLObása (cz) = λουκάνικο (LOuKánikó, gre) = KIeLbasa (pol) 

KOLomp (hun) = CLOchette (fr) = KOebeL (ned) 

KOLostor (hun) = KLášter (cz) = KLOster (den) = KLOoster (est) = KLAustur (isl) 

kiKÖLt (hun) = KULutama (est) = LUukKu (fin) = LUiK (ned) = LiUKas (lat) 

KÖLtöző (hun) = LIiKkuva (fin) = ಚಲಿಸುವ (CALisuva, kannada) = келгин (KELgin, kirgiz) 

KÜLd (hun) = ಕಳುಹಿಸಿ (KALuhisi, kannada) 

KÜLönc (hun) = ವಿಲಕ್ಷಣ (viLAKsana, kannada) 

GALagonya (hun) = глог (GLOg, bul) = GLOg (bos, cro, pol, slo) = долоогоно (DOLoGoNo, mongol)

GALamb (hun) = гълъб (GULub, bul) = GOLub (bos, cro) = COLom (kat) = GOLab (pol) = GOLob (slo) = COLumba (latin) = COLombo (it)

GALlér (hun) = COLlar (en) = KAuLus (fin) = COL (fr) = COLl (kat) 

GALly (hun) = клонка (KLOnka, bul) = κλαδάκι (KLAdáki, gre) = GALązka (pol) = GALho (por) = கிளை (KILai, tamil) 

GÁLya (hun) = GALley (en) = GALerë (al) = галера (GALera, bul) = GALija (bos, cro) = KALeeri (fin) = GALère (fr) 

GILiszta (hun) = σκουλήκι (sKOuLiki, gre) 

GOLyó (hun) = куля (KULjá, bel) = গুলি (KULi, bengáli) = KULka (cz) = KUuL (est) = गोली (GOLee, hindi) = kuGEL (ger) = KULe (nor) 

GULya (hun) = αγέλη (aGELi, gre) = कळप (KALapa, maráthi) 

GYALog (hun) = ಕಾಲ್ನಡಿಗೆಯಲ್ಲಿ (KALnadigeyalli, kannada) = കാൽനടയായി (KALnatayayi, malajálam) = хөл (KÖL, mongol) = காலில் (KALil, tamil) 

GYILkol (hun) = KILL (en) = ಕೊಲೆ (KOLe, kannada) = കൊലപാതകം (KEāLapātakaṁ, malajálam) = கொலை (KOLai, tamil) 

GYILkos (en) = KILler (en) = ಕೊಲೆಗಾರ (KOLegara, kannada) = കൊലയാളി (KEāLayāḷi, malajálam)

GYÚLad (hun) = LIGhts (en) 

GYÚLadás (hun) = φλεγμονή (fLEGmoni) 

GYŰJt (hun) = गोळा (GOLa, maráthi) 

LAKatos (hun) = CILingər (azeri) = ключар (KLUcsár, bul) = LUKKsepp (est) = κλειδαράς (KLEidarász, gre) 

LAKodalom (hun) = લગ્ન (LAGna, gudzsaráti) = 결혼식 (GyeOLhonsig, koreai) = लग्न (LAGna, maráthi) 

LEGelő (hun) = KULotë (al) 

LEGény (hun) = хлопец (KhLOpiec, bel) 

LEGénység (hun) = zaLOGa (pol) 

LOboGó (hun) = fLAG (en) = желек (jeLEK, kirgiz) 

LÚG (hun) = alKALi (en) = LUG(pol) = LaUGe (ger) 

A KÖNYÖK és a TÉRD szó eredete. KÖNYök = KNEe ?

2018. szept. 17., 1 hozzászólás


A köny-ök szó gyöke: K+N. A gyök jelentése: görbeség, görbére hajlás. Eredete: magyar.

A K+N gyök rokon a K+M, G+N, G+M gyökökkel, melyek mind görbeséget, görbére hajlást jelentenek a belőlük képzett szavakban. Néhány példa: KANYar, KUNkor, KAMpó, GAMó, KAMasz, KANcsal, KANcsó, GÉM, GÉMber, GÍM, GÖMb, GOMb, GUMó, KONYul, KUMasz, KENYér, KUMmog, GUNY, GÚNYol, KÖNY, KÖNYv, KÖNYök, stb.

A könyök és a térd szó megfelelői más nyelvekben:

KÖNYök (hun) = কনুই (KANu'i, bengáli) = KOleNo (cz) = KÜüNarnukk (est) = αγκώνα (anKONa, gre) = કોણી (KōNī, gudzsaráti) = कोहनी (KOhaNee, hindi) = कुहिनो (KUhiNō, nepáli) = GOMito (it) = ਕੂਹਣੀ (KūhANī, pandzsábi) = KOMolec (slo) = KUNakku (szanszkrit) = GON (hellén) = GENu (latin)

TÉRd (hun) = KOLjeno (bos, cro) = KOLeno (cz) = KNæ (den) = GENou (fr) = γόνατο (GONato, gre) = მუხლის (MUKhlis, grúz) = ઘૂંટણની (GhūNṭaṇanī, gudzsaráti) = KNIe (ned) = ಮೊಣಕಾಲಿನ (moṇaKALina, kannada) = GENoll (kat) = KOLano (pol) = KELis (lit) = കാല്മുട്ട് (KALmutt, malajálam) = KNE (nor) = GINocchio (it) = KNä (se) = మోకాలి (MōKāLi, telugu) = TURi (maori)

Semmi kétség, az ógörög GON, a latin GENu, angol KNEe, a német KNIe, a szlovén KOMolec, a francia GENou, a görög GONato, a grúz MUKhlis, a katalán GENoll, az olasz GINocchio szavakban szereplő G+N, K+N és K+M gyök is megegyezik az eredeti magyar ősgyökkel. Az már csak hab a tortán, hogy a szanszkrit, nepáli, hindi, pandzsábi, gudzsaráti, kannada, malajálam és bengáli nyelvek is a K+N gyökből képzik KÖNYök, illetve a TÉRd szavukat. Ebből az következik, hogy egy nyelvből származik az összes elnevezés - ez pediglen a magyar.

A szláv nyelvek KOLeno és hasonló elnevezései valószínűleg a KALács szóból származnak.

A magyar TÉRd szó T+R gyöke érdekes módon a maori TURi-ban is szerepel.

A Czuczor-féle szótárban ezt olvashatjuk a könyökről:

(köny-ök) fn. tt. könyök-öt, harm. szr. ~e. 1) A karnak azon része, mely a felső és alsó kart öszveköti, s a karnak befelé hajtásakor leginkább kidudorodik. Könyökre támaszkodni. Valakit könyökkel megtaszítani. 
"Leplembe burkolva könyökömre dőlök." 
Berzsenyi. 
2) Átv. ért. némely görbe testeknek azon része, melyen a hajlás kezdődik. Görbe ág könyöke. Vízpart könyöke, mely a vízbe beljebb nyomúl, s mintegy könyököt képez. 3) Valamely könyök alakú test, pl. a vaslemez kürtőknek azon része, mely L formára van készitve, hogy a kürtőnek fekirányos menetét a függőlegessel és viszont öszvekösse. (A mesterembereknél németül: Knie). Gyöke a görbét vagy kerekdedet jelentő köny, vastag hangon kony, melyből konya, konyúl stb. ered. Rokonok hozzá a gömbölyü cseppet jelentő köny, és a tekercsbe gömbölyített irományról nevezett könyv. Megegyezik vele a térdek hajlását, könyökét jelentő hellen; gon, latin genu, német Knie, szanszkrit dsná (görbít), honnét dsánu (Curtius aki gonía [=szöglet] szóra is azt jegyzi meg, hogy vajjon nem a gónu származéka-e?). Az idézett szók térdet jelentenek, de a térd sem egyéb, mint a lábszár könyöke.

... és a térdről:

(tér-d) fn. tt. térd-et, harm. szr. ~e. Az ember és több állat testének azon része, illetőleg izülete, mely a czombot a lábszárral öszveköti, s mely midőn meghajlik, elül kidudorodik, hátul pedig szöget képez. Térdre esni, bukni borulni, ereszkedni. Térden állni, csúszni. Térdet, fejet hajtani. Térddel nyomni, taszigálni valamit. Térden ringatni a kisdedet. Térdek közé szorítani valamit. Térdeit öszveverni, súrolni. Valakinek térdeit könyörögve általkulcsolni. Térdei a teher alatt ingadoznak. Nem birják őt térdei. Görbe, csukló térdek. Átv. némely növényszárak, pl. füvek, nádak, csomós izületei. Gyöke azon tér, melyből hajlásra vonatkozó származékok erednek, s képzője d, mely táj- és helyneveket képez, miszerint a térd jelenti azon tájat, melyen a lábszár a czombtól eltér, azaz elhajlik, elgörbed. A Müncheni codexben: tčrd = terd (l. TÉRDEPEL alatt), amidőn gyöke ter volna a terjedés fogalmával. Az elsőbb vélemény mellett látszik harczolni az is, hogy ami a lábszárra nézve a térd, ugyanaz a karra nézve a könyök, melynek gyöke köny, a kany, kanyar, kony, konyít, konya, szókkal rokon, s ezekkel egyezik a térdet jelentő hellen gsnu, latin genu, német Knie. A könyök t. i. nem egyéb, mint a karnak térde, és a térd a lábnak könyöke. A forduló hajlás alapfogalma rejlik ezen testrészekben is: far, azaz for, fir, honnan fartat, fortat, firtat és kar, mely a kör, ker, kor gyökökkel rokon. Terjedelmes tájejtéssel: térgy, valamint származékai is: térgyel, térgyepel (ritkábban). Hasonló módon változik a d és gy: Almád Almágy, Szilvád Szilvágy, Somod Somogy stb. helynevekben és némely másokban.

Ősgyökök a magyar nyelvben: K+M, K+N, K+NY, G+M, G+N, G+NY

2018. szept. 16., Nincsenek hozzászólások


Sokak számára meglepő lehet az az állítás, hogy a magyar a legrégibb (ismert) nyelv a Földön. Vagy maga az ősnyelv, vagy pedig annak egy nagyon közeli leszármazója. Ezt már páran bebizonyították, köztük a legnagyobb tudós is e témában, Varga Csaba. Az ő zseniális kutatási eredményei új kapukat nyitottak meg nyelvünk rejtelmeinek feltárása előtt.

Ennek a rövid kis dolgozatnak a témája a K+M, K+N, K+NY, G+M, G+N, G+NY ősgyökök jelentésének vizsgálata; ezen gyökökből fejlődő szavak elemzése; és előfordulásuk idegen nyelvekben.

Az ősgyök K és G illetve M, N és NY hangja egymással felcserélhető, a jelentés ugyanaz marad: görbére hajlás. Ezt jól szemlélteti a következő példa:

Az Esztergom név magyarról-magyarra fordítva azt jelenti, hogy Dunakanyar. Az Eszter a Duna egy nagyon régi elnevezése. Az Iszter, vagy Istár szavak is csak Eszter más kiejtési változatai. A GOM gyökszó pedig megegyezik a kanyar szó KANY gyökével, ami szintén görbére hajlást jelent. Ezt a megállapítást támasztja alá a kampósbot és a gamósbot jelentésének teljes azonossága is. Tehát GOM = GAM = KAM = KANY.

A Czuczor-féle szótárban (Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]  - a továbbiakban Cz-F) a következőket olvashatjuk a tárgyalt ősgyök különböző változatairól (minden kiemelés V.O.):

KAM: elvont gyök. Rokon gam gyökkel. Jelent általán görbeséget, vagy meghajlást kamuti, kamasz, kamó, kampó, kancsal (kamcsal), kancsó (kamcsó) stb. szókban.

GAM: elvont gyök, mely a gamat, gamba, gambács, gamó, gangos (= gamgos) stb. szókban jelent emelkedést, fölfelé hajlást, s egy kam gyökkel, mint a kampó, kamasz, kamat stb. szókból kitetszik. (Ellentéte: gal, am. aláhajlás, lehajlás). Rokon vele a német Kamm, (orom; kakastaré), holland, svéd, dán kam, angol comb, franczia comble, latin coma, cumulus, hellen komh stb.

GAMó: (gam-ó) fn. tt. gamó-t. 1) Felfelé hajtott vagy görbített horogalakú valami. Egy a kampó szóval. Gamókra akgatni a dohány füzéreket. Gamóval lehúznia faágakat. 2) Mankó, melyet kóros láb segitségeül, és faláb, (máskép: garagulya), melyet bár ép lábaknak is meghosszabbitásaul, s ekkép az egész emberi testnek emeléseül használnak, aminthogy kamó-ból betüátvetve és n közbevetésével lett mankó is. Innen: gamón jár, am. mankón jár; falábon jár.

GOM: elvont gyök, s rokon a gam (gamó), kam (kamó, kajmó), gém (gémber), gim (gimben), göm (gömb), gum (gumó), güm (gümő) törzsökökkel, s megvan a latin glomero szóban is. Láss többet a származékokban. Származékai: gomb, gomba, gombócz, gomoly, gomdor (gondor) stb. A hajlás, görbeség, kanyarodás, kerekdedség alapfogalma rejlik benne, mely különféle árnyéklatokkal tünik elé származékaiban. Rokon továbbá a hom, hěm, höm (homolyít, hěmpělyěg, hömpörög) gyökökkel is. V. ö. GO, GOMB.

KAN: elvont gyöke kanaf, kartcsal, kandi, kantár stb. szóknak; értelme mint alakja, hasonló sőt azonos kam és kany (v. kony) gyökökével, t. i. görbeség.

KANY: elvont v. elavult gyök, jelent görbeséget. Származékai: kanyar, kanyarog, kanyarodik, kanyarít, kanyarúl, kanyó, kanyúl. Gömbölyűbben ejtve: kony, s így rokon a konya, konyít, konyúl szókkal.

KONY: elvont törzse konya, konyít, konyúl származékoknak. Alapértelme: görbeség, görbére hajlás.

KUM: önh. m. kum-tam, ~tál, ~ott. Dunántúl több vidéken am. hunyósdi játék alkalmával valamely szögletbe húzza magát, és szemeit behunyja, míg a játszótársak elbúnak. Mondják a napról is, hogy lekum, midőn lenyugszik. Alapfogalom benne a hunyás, sunyás, mindkettő a testnek némi meghajlásával szokott történni. Rokonai a kun, kuny, kúny, suny és szúny. (...) A kum gyökből mint görbét, kereket jelentőből származnak: kumasz, kumak kikerített darab koncz, karéj, pl. kumasz kenyér; kummog, meggörbedve lépdegel, pl. lesben járván. Mondják ezt is: kezét bekumni azaz behajtani, öszveszorítni.

KUNY: elavult vagy elvont önh. A kun igének lágyabb változása, melyből kunya, kunyó, kunyhó, kunyorál, erednek. V. ö. KUN, (1). Rokonai a huny, suny, szuny, és mennyiben a testnek meggörbedő lanyhaságával jár, a tunya; hasonlóan a lágyabb gúny, mely eredetileg am. görbén kitolt nyelvvel való csúfolódás, máskép kámpolás, melynek gyöke szintén a görbét jelentő kam, kám, a kampó, kámpicsorodik származékokban.

Ezek a magyarázatok már önmagukban elegendők annak belátására, hogy a fenti szógyökök egy csoportba tartoznak, s mind ugyanannak az ősgyöknek a görbére hajlást jelentő, megegyező értelmű változatai.

Varga Csaba írta, hogy a kőkor szava a KÉP.

                





A fenti képek (KANYar, KAMpó, GAMós/KAMpós bot, GÉM, GÍM, KÖNYök) nagyon érzékletesen szemléltetik, hogy pontosan mit jelent a magyar szavakban rejlő látvány-zárvány. A tárgyalt gyök esetében az általa jelölt tulajdonság a görbére hajlás.

A térd, mint a lábszár könyöke

KÖNYök

(köny-ök) fn. tt. könyök-öt, harm. szr. ~e. 1) A karnak azon része, mely a felső és alsó kart öszveköti, s a karnak befelé hajtásakor leginkább kidudorodik. Könyökre támaszkodni. Valakit könyökkel megtaszítani. 
"Leplembe burkolva könyökömre dőlök." 
Berzsenyi. 
2) Átv. ért. némely görbe testeknek azon része, melyen a hajlás kezdődik. Görbe ág könyöke. Vízpart könyöke, mely a vízbe beljebb nyomúl, s mintegy könyököt képez. 3) Valamely könyök alakú test, pl. a vaslemez kürtőknek azon része, mely L formára van készitve, hogy a kürtőnek fekirányos menetét a függőlegessel és viszont öszvekösse. (A mesterembereknél németül: Knie). Gyöke a görbét vagy kerekdedet jelentő köny, vastag hangon kony, melyből konya, konyúl stb. ered. Rokonok hozzá a gömbölyü cseppet jelentő köny, és a tekercsbe gömbölyített irományról nevezett könyv. Megegyezik vele a térdek hajlását, könyökét jelentő hellen; gon, latin genu, német Knie, szanszkrit dsná (görbít), honnét dsánu (Curtius aki gonía [=szöglet] szóra is azt jegyzi meg, hogy vajjon nem a gónu származéka-e?). Az idézett szók térdet jelentenek, de a térd sem egyéb, mint a lábszár könyöke. (Cz-F)

A knee szó eredetéről ez áll az https://www.etymonline.com/word/knee weboldalon: 

"joint between the principal bones of the leg," Old English cneo, cneow "knee," from Proto-Germanic *knewa- (source also of Old Norse kne, Old Saxon kneo, Old Frisian kni, Middle Dutch cnie, Dutch knie, Old High German kniu, German Knie, Gothic kniu), from PIE root *genu- (1) "knee; angle." For pronunciation, see kn-.

Semmi kétség, az ógörög GON, a latin GENu, angol KNEe, a német KNIe, a szlovén KOMolec is megegyezik az eredeti magyar ősgyökkel. Az már csak hab a tortán, hogy a szanszkrit, nepáli, hindi, pandzsábi, gudzsaráti és bengáli nyelvek is a K+N gyökből képzik KÖNYök szavukat. Ebből az következik, hogy egy nyelvből származik az összes elnevezés - ez pediglen a magyar. A figyelmes olvasó erről teljes bizonyosságot szerezhet a továbbiakban.

KÖNYök (hun) = কনুই (KANu'i, bengáli) = KOleNo (cz) = KÜüNarnukk (est) = αγκώνα (anKONa, gre) = કોણી (KōNī, gudzsaráti) = कोहनी (KOhaNee, hindi) = कुहिनो (KUhiNō, nepáli) = GOMito (it) = ਕੂਹਣੀ (KūhANī, pandzsábi) = KOMolec (slo) = KUNakku (szanszkrit) = GON (hellén) = GENu (latin)

Kanyarodik az út, ösvény, hol az egyenes vonaltól eltér

KANYar

(kany-ar, némelyek szerént: karany) fn. tt. kanyar-t, tb. ~ok. 1) Általán am. görbe vonalban kimetszett, kikerített, kihasított valami. 2) Különösen a mértanban am. a körvonalból egy kimetszett rész, v. a körből egy hasadék. V. ö. KARAM. (Cz-F)

KANYarodik

(kany-ar-od-ik) k. m. kanyarod-tam, ~tál, ~ott. Görbe ívded alakú vonalban mozdúl, fordúl, hajlik, tekeredik. Kanyarodik a veszsző, midőn hajtogatják. A nyak jobbra balra kanyarodik. Szántáskor a dűlőn kanyarodik a vonómarha. Kanyarodnak a terelt nyájak, a röptökben visszarezzent madarak. Kanyarodik az út, ösvény, hol az egyenes vonaltól eltér. "A honnan felkanyarodik az út Csobáncz várába." (Kisf. S.) Kanyarodik a szekér, kocsi, szán, midőn fara fordúl. Kanyarodik a pattogó, durrogó ostor. A felfutó növények a fák derekára kanyarodnak. (Cz-F)

KANkarodik, KUNkorodik

(kany-og-ar-od-ik, v. kam-g-ar-od-ik) k. m. kankarod-tam, ~tál, ~ott. Görbén forogva hengeredik. Gyöke a görbülést jelentő kany, vagy kam; amabból kanyar, kanyarodik, kanyarog, kanyul, emebből kong v. kang, és kankurja erednek.  (Cz-F) 

Ha az egyenes út görbére hajlik, kanyar lesz belőle. A görbe pedig nem más, mint egy BOG. Gondoljunk a GÖrBe BÖGrére. A BOG (BOK-GOB-KOB) gyökszó is a görbeség tulajdonságát jelöli a belőle képzett szavakban: BOGrács, BOGlya, BAGoly, BOGár, BUKkanó, BÖGre, BOKor, BEGY, BOGYó, BOGáncs, GÖmB, GOmB, BAKancs, BÉKa, BOKa, BIKa, KOBak, KOBoz, KEBel, stb. Így kapcsolódik kanyar szavunk az alább felsorolt idegenbeli megfelelőihez: KANY = GAM = GOM = GOB = BOG = BOK. Ez az azonosság tetten érhető más esetekben is: 

KANYar = BOKt, GOBet’e, GUBhida, BieGung
KENYér (hun) = BUKë = خبز (KhABaz) = भाकरी (BhāKarī)
KONYha =  BUeoK
KÖNYv = BOG, BOK, BUKu
KAMpó  =  KABlys, BÁKhin
GÉM = BAGala, BAKullō

KANYar (hun) = ጎበጠ (GOBet’e, amhara) = BOCht (BOKt, ned) = 曲がり (MAGari, jap) = 굽히다 (GUBhida, koreai) = BieGung (ger)

A KANYar szó más nyelvbeli megfelelőinél is felbukkan a GAM és a BOG gyök, akárcsak a KÖNYv esetében, melynek eredetére ésszerű magyarázatot ad a Czuczor-féle szótár:

fn. tt. könyv-et, harm. szr. ~e. Kicsinyítője: könyvecske. Ha azon tárgynak, melyet e szó jelent, eredeti alakját veszszük tekintetbe, t. i. hogy legrégibb időkben a könyvek tekercsbe göngyölgetett irományok valának, nemcsak legvalószinübbnek állithatjuk, hogy a könyv gyöke a gömbölyűt vagy göngyöltet jelentő köny, lágyabban göny, melyből lett: könyő (s ebből: könyö, könyv, mint eny, enyü enyv, seny, senyü senyv stb.), hanem a régi iratokban, pl. a Tatrosi és Bécsi codexben is igen sokszor még az eredeti 'könyő' alakjában, sőt ismét a régieknél ezen értelemmel magában a gyökben is találjuk, pl. a Passióban (Toldy Ferencz kiadása 74. lap). E tulajdonságától vette nevét a latin volumen; s Adelung szerént a német Buch is am. Bug, biegen igétől. A magyar könyvhöz hangra nézve is hasonló a sínai kiuán (libri sectio), és kiuan (glomerare = göngyölni); de hasonló hozzá a szláv knich és kniga is, melyek épen oly viszonyban állanak a magyar könyvvel, mint gónu, genu, Knie a 'könyök' szóval; mely összehasonlitásokból az tünik ki, hogy a magyar könyök és könyv következetesen megtartották eredeti alakutánzó neveiket, míg más nyelvek kivetkőztették ősi formájokból, s valamint a Knie szónak eredetije a hellen gónu, hasonlóan a szláv knich-é a magyar könyv, mert ennek eredete és neve a tárgy fogalmával és a hangszervek alakitásával leginkább megegyező, s egy egész rokon értelmü szónemzetséggel áll szoros kapcsolatban. V. ö. KÖ, GÖ, gyökelemeket. 
Mai szokott értelemben 1) Több együvé fűzött vagy kötött papir, hártya vagy pergamen levelek, akár tisztán, akár beirva avagy nyomtatva. Rendeltetésre és használatra nézve: számadókönyv, kereskedői könyv, jegyzőkönyv, oskolai, kézi, imádságos könyv (imakönyv), szókönyv, törvénykönyv, ábéczés könyv, szakácskönyv, cselédkönyv, olvasókönyv, zsoltároskönyv, misemondó könyv. Alakjára nézve: kis, nagy, ívrétű, negyedrétü, nyolczadrétü könyv. Könyvből tanulni. Könyvet olvasni. Könyv nélkül tudni, felmondani a leczkét. Úgy beszél, mintha könyvből olvasná. (Km.). 2) Azon tartalom, mely valamely könyvben irva vagy nyomtatva van. Könyvet írni, nyomtatni. Szép, tanulságos, tudományos, bölcseleti, vallási könyv. Haszontalan, erkölcsrontó könyvek. 
."Tisztán elmélkedem a bölcs 
Természetnek örök könyvéből." 
Vitkovics. 
3) Valamely irt vagy nyomtatott nagyobb elmeműnek egy-egy osztálya, vagy egyes könyvnek része. Bizonyos munkát két könyvre osztani. 4) A papirgyárakban és kereskedésekben a német 'Buch' utánzásából 24 v. 25 ívet tevő papircsomag, mit azonban inkább koncznak (gomcz) nevezünk, mi vékony hangon köncz, azaz göncz gömcz, s ezen alakban szintén rokon a könyvvel, mert a koncz nem egyéb, mint gom, göm, gömöly. V. ö. KONCZ. (Cz-F)

Tehát KÖNYv = GÖNgyölített tekercs.

KÖNYv (hun) = BOOK (en) = кніга (KNiga, bel) = KNiha (cz) = BOG (den) = BUKu (indonéz) = BUCh (ger) = BOK (nor) = KAMbei (szanszkrit)

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a KÖNYv szó is magyar eredetű és innét került át más nyelvekbe, melyek közül néhány még mindig őrzi az ősi K+N gyököt. Feltehetőleg volt egy BOG-féle elnevezésünk is a könyvre, de ez mára kikopott a magyarból.

A BOG-BOK-BUK gyökszavak is a (régi) könyv alakjára utalnak, ami egy GÖNgyöleg. Ebben az esetben is fennáll a párhuzam a GAM-KAM-GON-BOG-BOK gyökök között.

Innét pedig elkanyarodunk a KER-GAR gyökből szerteágazó szavakhoz, de ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata már egy másik dolgozat témája lesz:

BÖG
re (hun) = MUG (en) = KRIgla (bos) = KRUs (den) = GERra (kat) = CANeca (por) 
BOGYó (hun) = koKëRr (al) = കുരുവില്ലാപ്പഴം (KURuvillāppaḻaṁ, malajálam) = BACca (it) = BAGa (por)
BAGoly (hun) = ಗೂಬೆ (GūBe, kannada) = घुबड (GhUBaḍa, maráthi) = CORuja (por)
BEGY (hun) = CRAw (en) = KROpf (ger) = BUChe (es) = KURsak (tur)
BOGlya (hun) = RICK (en)

Nyelvünk egy igazi csoda, zseniális műalkotás !

2018. Vértes Olivér jegyzete

KANYar (hun) = ጎበጠ (GOBet’e, amhara) = BOCht (BOKt, ned) = 曲がり (MAGari, jap) = 굽히다 (GUBhida, koreai) = BieGung (ger) 

KUNkor (hun) = घुंघराले (GhUNgharaale, hindi) = 곱슬 (GOBseul, koreai) = գանգուր (GANgur, arm) 

KUNkorodik (hun) = ગૂંચળું (Gūn̄caḷuṁ, gudzsaráti) = գանգուրներ (GANgurner, arm)

GÉM (hun) = BAGala (hindi) = BANGau (indonéz) = GāRnis (lat) = बकुल्लो (BAKullō, nepáli) 

GOMB (hun) = DUGMe (cro) = GUMB (slo) = DÜğMe (tur) 

GOMBa (hun) = GÖBələk (azeri) = гъба (GUBa, bul) = BEACán (irl) = 蘑菇 (MóGū, kínai) = GRYBų (lit) = GOB (slo) = காளான் (kāḷāṉ, tamil) 

GOMbóc (hun) = çÖMçə (azeri) 

GÖMB (hun) = गेंद (GEND, hindi) = 공 (GONG, koreai) = BUMBa (lat) = KAMuolys (lit) = бөмбөг (BÖMBÖG, mongol) 

KAMasz (hun) = በጉርምስና (BEGurimisina, amhara) = GENç (tur) 

KAMpó (hun) = GANcho (galíciai) = GANxo (cat) = KABlys (lit) = CANgkuk (maláj) = GANċ (máltai) = GANcio (it) = KANca (tur) = BAChyn (BÁKhin, wal) 

KAMra (hun) = ChAMber (en) = GANbera (baszk) = камера (KAMera, bel) = KOMora (cro, pol) 

KANcsó (hun) = KANde (den) = KANN (est) = кумура (KUMura, kirgiz) = KANna (se) 

KEMence (hun) = καμίνι (KAMíni, gre) = ღუმელი (GhUMeli, grúz) = 窯 (KAMa, jap) 

KÉMény (hun) = ChIMney (en) = комін (KOMin, bel) = চিমনি (CIMani, bengáli) =  ChEM  inée (fr) = ChEMinea (gal) = καμινάδα (KAMináda, gre) = KOMin (pol) = KAMinas (lit) 

KENder (hun) = ChANvre (fr) = CáNabo (gal) = κάνναβις (KÁNnavis, gre) = KONoplja (cro) = CàNem (cat) = KONopie (pol) = KANapė (lit) = QANneb (máltai) = CANapa (it) = சணல் (CANal, tamil) 

KENdő (hun) = MOCador (cat) 

KENYér (hun) = BUKë (al) = خبز (KhABaz, arab) = भाकरी (BhāKarī, maráthi) 

KONYha (hun) = CUiNa (kat) = 부엌 (BUeoK, koreai) = KīhiNi (maori) = խոհանոց (KhOhaNots, arm) = KUhiNja (slo) = சமையலறை (CAMaiyalaṟai, tamil) 

KÖNYök (hun) = কনুই (KANu'i, bengáli) = KOleNo (cz) = KÜüNarnukk (est) = αγκώνα (ANKóna, gre) = કોણી (KōNī, gudzsaráti) = कोहनी (KOhaNee, hindi) = कुहिनो (KUhiNō, nepáli) = GOMito (it) = ਕੂਹਣੀ (KūhANī, pandzsábi) = KOMolec (slo) 

KÖNYörög (hun) = BEG (en) = બેગે (BēGē, gudzsaráti) 

KÖNNY (hun) = കണ്ണുനീര് (KANṇunīr, malajálam) = කඳුළු (KANduḷu, szinhala) 

KÖNYv (hun) = BOOK (en) = кніга (KNiga, bel) = KNiha (cz) = BOG (den) = BUKu (indonéz) = BUCh (ger) = BOK (nor) 

KUNYhó (hun) = KOLiba (bos) = CApaNna (it) = KULübe (tur) 



Magyar szavak idegen nyelvekben: GORomba, moGORva, GÖRbe

2018. ápr. 14., Nincsenek hozzászólások
Vértes Olivér: Magyar szavak idegen nyelvekben

GORomba, moGORva, GÖRbe


A mogorva egyben goromba is, gyorsan begurul, ingerült lesz, mérgelődik, haragra gerjed, talán még morog is egy kicsit.

Mi a közös a mogorva szóban és társaiban ? Válasz: a G+R szógyök.
GORomba, moGORva, haRAGos, inGERült, GERjed, méRGEs, moROG

Lássuk, hogy a fenti szavak idegen nyelvbeli megfelelői tartalmazzák-e a G+R szógyököt ?! (Megjegyzés: helyenként a G+R helyett K+R szerepel, de ez lényegében azonos.)

GORomba (hun) = GRAceless, ROuGh (en) = zaKAR (baszk) = груб (GRUb, bul) = HRUbý (cz) = GROssier (fr) = dónaleGUR (isl) = GROller (cat) = GRUbus (lit) = KURang ajar (maláj) = പാകൃതമായ (pākKRtamāya, malajálam) = कुरुप (KURupa, maráthi) = GROsseiro (por) = grosero (es) = අකාරුණික (aKāRuṇika, szinhala) = అనాగరిక (anāGARika, telugu)

moGORva, zsémbes (hun) = GRUmpy (en) = GëRnjar (al) = কর্কশকণ্ঠ (KARkaśakaṇṭha, bengáli) = arRIG (den) = aCARiâtre (fr) = CERewet (indonéz) = ぶっきらぼう (bukKIRabōna, jap) = GbuRowaty (pol)

moROG (hun) = GRUmble (en) = BROntolare (it) = klaGAR (se) 

moRGÓ (hun) = GROwler (en) = ಗುರುಗುಟ್ಟುವ (GURuguṭṭuva, kannada) 

haRAG (hun) = anGER (en) = রাগ (RāGa, bengáli) = क्रोध (KROdh, hindi) = feARG (irl)

haRAGos (hun) = anGRY (en) = ক্রুদ্ধ (KRUd'dha, bengáli) = क्रोधित (KROdhit, hindi) = feARGach (irl) = arRABbiato (it) = ARG (se) = โกรธ (KORṭh, thai) 

inGER (hun) = pRIKkel (ned)

inGERült (hun) = lichtGERaakt (ned) = GRAntig (ger) = oGORčen (slo) 

méREG (hun) = müRK (est)

Ha mélybulvárosan kéne jellemezni a látottakat, akkor azt mondhatnánk, hogy ez nagyon durva. De miért is ? 

durva, érdes (hun) = zaKARra (baszk) = GRUbo (bos) = HRUbý (cz) = GARbh (irl) = GROft (isl) = šiURKštus (lit) = KAsaR (maláj) = പരുക്കനായ (paRUKkanāya, malajálam) = उग्र (uGRA, maráthi) = барзгар (barzGAR, mongol) = GROv (nor) = GRObo (slo) =  GARv (wal)

Miért szerepel a durva szó idegenbeli megfelelőiben is a G+R szógyök ? Talán így lehet magyarázni: aki goromba, az durva is egyben. A durva felület nem sima, másképpen nem egyenes. Ami nem egyenes, az GÖRbe. A GÖRbeséget pedig a G+R hangok kapcsolata jelöli. Pl.: görbül, görbít, görnyed, göröngy, rög, görény, gurul, gereblye, grádics, stb.

Érdekesség: a varangyos béka a külleméről kapta a nevét, a rücskös, durva bőréről, amely nem sima, hanem göröngyös - ebből lett a varangyos. Ezt a feltevést támasztja alá az, hogy a varangy szó idegen nyelvbeli megfelelőiben is megtalálható a G+R (K+R) szógyök.

GÖRöngy (hun) = GRUmen (bos) = HROuda (cz) = GRUda (pol, lit) = 土塊 (tsuchiKURe, jap) 

varangy (hun) = ጉርጥ (gurit’i, amhara) = GURuqurbağası (azeri) = крастава (KRAsztava, bul) = KRAstača (bos) = KäRnkonn (est) = CRApaud (fr) = βάτραχος (vátrachos, gre) = გომბეშო (gombesho, grúz) = GRIpau (cat) = курбака (KURbaka, kir) = KRUpis (lat) = poROKa (maori) = бах (BAK, mongol) = KRÖte (ger) = KRAstača (slo)

Ha már szóba jött a béka, érdemes azt is megnézni, hogy mondják mások:

BÉKA (hun) = fROG (en) = GURbağa (azeri) = বেঙ (BēṅA, bengáli) = BAKI (cebuano) = GREnouille (fr) = frosKUR (isl) = 蛙 (KaERu, jap) = ಕಪ್ಪೆ (KAPpe, kannada) = GRAnota (cat) = бака (BAKA, kir) = poRAKa (maori) = बेडूक (BEduKA, maráthi) = भ्यागुतो (BhyāGutō, nepáli) = գորտ (GORt, arm) = GROda (se) = ගෙම්බා (GemBā, szinhala) = కప్ప (KAPpa, telugu)

Az angol, azeri, francia, izlandi, japán, katalán, maori, örmény és svéd nyelv a G+R (K+R) gyököt használja a béka szavában. A cebuano, kirgiz, maráthi, szinhala és nepáli nyelv pedig a B+G (B+K) gyököt őrizte meg, akárcsak a magyar. A B+G (B+K) valami gömbölyűt jelöl: boglya, bogár, bogrács, bagoly, bögre, bögöly, stb.

Az alábbi szószedethez nem kell semmi magyarázat, csak figyeljük meg a G+R (K+R) szógyök azonosságait !

GÖRbe (hun) = CURve (en) = KURba (baszk) = крывая (KRIvaja, bel) = крива (KRIva, bul) = KRIva (bos) = Křivka (cz) = KõvERjoon (est) = COuRbe (fr) = वक्र (vAKR, hindi) = CuAR (irl) = ಕರ್ವ್ (KARv, kannada) = CORba (cat) = KRzYwa (pol) = KREivė (lit) = वक्र (vaKRA, maráthi) = CURva (it, por, es) = кривая (KRIvájá, ru) = կորություն (KORut’yun, arm) = ਕਰਵ (KARava, pandzsábi) = වක්රය (vaKRAya, szinhala) = KRIvulja (slo) = వక్రత (vaKRAta, telugu) = eğri (tur) = EGRi (üzb) = GROmlin (wal)

GÖRdít (hun) = GURpila (baszk) = ಚಕ್ರದ (caKRAda, kannada) = ചക്രം (caKRAṁ, malajálam) = சக்கர (cakKARa, tamil) = teKERlek (tur) 

GÖRdül (hun) = sCROll (en) = өнхрөх (önkhRÖKh, mongol) 

GÖRbül (hun) = ኮርነሮች (KORinerochi, amhara) = রেখাচিত্র (RēKhācitra, bengáli) = криви (KRIvi, bul) = krive (bos) = ခါးဆစ် (hKARrsait, burmai) = KõvERad (est) = COuRbes (fr) = ವಕ್ರಾಕೃತಿಗಳು (vaKRākr̥tigaḷu, kannada) = կորեր (KORer, arm) = eğRIleri (tur) = CROmliniau (wal) 

GÖRbület (hun) = KURbatura (baszk) = বক্রতা (baKRAtā, bengáli) = кривина (KRIvina, bul) = KRIvina (bos) = zaKRIvení (cz) = krumning (den) = KumERus (est) = KAaRevuus (finn) = COuRbure (fr) = გამრუდება (GAMRudeba, grúz) = वक्रता (vaKRAta, hindi) = KROmming (ned) = ವಕ್ರತೆಯ (vakrateya, kannada) = KRzYwizna (pol) = KREivumas (lat) = KRÜmmung (ger) = CURvatura (it) = KRÖkning (se) = eğRIlik (tur) 

GÖRcs (hun) = CRAmp (en) = nGëRç (al) = GRč (bos) = KREč (cz) = KRAmpe (den) = KRAmp (est, ned) = kramppi (finn) = CRAmpe (fr) = κράμπα (KRAmpa, ger) = კრუნჩხვა (KRUnchkhva, grúz) = けいれん (KEiRen, jap) = KURcz (pol) = KRAmpji (lat) = प्रतिबंध करणे (pratibandha KARaṇē, maráthi) = KRAmpf (ger) = CRAmpo (it) = KRči (slo) 

GÖRény (hun) = tuhKUR (est) = хорек (KhORek, ru) = koKARca (tur) 

GÖRgetés (hun) = KORritu (baszk) = пракруткі (pRAKrutki, bel) = স্ক্রলিং (sKRAliṁ, bengáli) = KERimine (est) = スクロール (suKURōru, jap) = прокрутки (pROKrutki, ru) 

GÖRgő (hun) = নিক্ষেপকারী (nikṣēpaKāRī, bengáli) = காற்சில்லு (KāRcillu, tamil) 

GÖRnyed (hun) = CROuched (en) = KëRrusem (al) = прегърбване (preGŭRbvane, bul) = COuRber (fr) = KRjúpa (isl) = GUbRinti (lit) = կռանալ (KRrAnal, arm)

GRÁnát (hun) = GREnade (en) = GRAnada (baszk) = GRAnata (bos) = KRAnaatti (finn) = GREnade (fr) = ग्रेनेड (GREned, hindi)

GRÁnit (hun) = GRAnite (en) = GRAnitozko (baszk) = গ্র্যানিত্শিলা (GRYānitśilā, bengáli) = കരിങ്കല്ല് (kariṅkall, malajálam) = கிரானைட் (KIRāṉaiṭ, tamil) 

GRÁdics (hun) = လှေကား (lhaayKARr, burmai) = GRIsiau (wal)

GURul (hun) = прокатка (pROKatka, bel, ru) = ঘূর্ণায়মান (GhūRṇāẏamāna, bengáli) = τροχαίο (tROChaío, ger) = การกลิ้ง (KāR klîng, thai)

GURiga (hun) = кърпа (KŭRpa, bul) = pešKIR (bos)

GORomba (hun) = GRAceless, ROuGh (en) = zaKAR (baszk) = груб (GRUb, bul) = HRUbý (cz) = GROssier (fr) = dónaleGUR (isl) = GROller (cat) = GRUbus (lit) = KURang ajar (maláj) = പാകൃതമായ (pākKRtamāya, malajálam) = कुरुप (KURupa, maráthi) = GROsseiro (por) = grosero (es) = අකාරුණික (aKāRuṇika, szinhala) = అనాగరిక (anāGARika, telugu)

moGORva, zsémbes (hun) = GRUmpy (en) = GëRnjar (al) = কর্কশকণ্ঠ (KARkaśakaṇṭha, bengáli) = arRIG (den) = aCARiâtre (fr) = CERewet (indonéz) = ぶっきらぼう (bukKIRabōna, jap) = GbuRowaty (pol)

GÖRöngy (hun) = GRUmen (bos) = HROuda (cz) = GRUda (pol, lit) = 土塊 (tsuchiKURe, jap) 

durva, érdes (hun) = zaKARra (baszk) = GRUbo (bos) = HRUbý (cz) = GARbh (irl) = GROft (isl) = šiURKštus (lit) = KAsaR (maláj) = പരുക്കനായ (paRUKkanāya, malajálam) = उग्र (uGRA, maráthi) = барзгар (barzGAR, mongol) = GROv (nor) = GRObo (slo) =  GARv (wal)

varangy (hun) = ጉርጥ (gurit’i, amhara) = GURuqurbağası (azeri) = крастава (KRAsztava, bul) = KRAstača (bos) = KäRnkonn (est) = CRApaud (fr) = βάτραχος (vátrachos, gre) = გომბეშო (gombesho, grúz) = GRIpau (cat) = курбака (KURbaka, kir) = KRUpis (lat) = poROKa (maori) = бах (BAK, mongol) = KRÖte (ger) = KRAstača (slo)

BÉKA (hun) = fROG (en) = GURbağa (azeri) = বেঙ (BēṅA, bengáli) = BAKI (cebuano) = GREnouille (fr) = frosKUR (isl) = 蛙 (KaERu, jap) = ಕಪ್ಪೆ (KAPpe, kannada) = GRAnota (cat) = бака (BAKA, kir) = poRAKa (maori) = बेडूक (BEduKA, maráthi) = भ्यागुतो (bhyāgutō, nepáli) = գորտ (GORt, arm) = GROda (se) = ගෙම්බා (gembā, szinhala) = కప్ప (KAPpa, telugu)

GEReblye (hun) = RAKe, hARK (en) = GRAbujë (al) = гребло (GREblo, bul) = GRAbulje (bos) = GRAbie (pol) = GRābeklis (lat) = GRėblys (lit) = REChen (ger) 

GERenda (hun) = GIRder (en) = ရောင်ခြည် (RAunGhkyi, burmai) = किरण (KIRan, hindi) = ಕಿರಣದ (KIRaṇada, kannada) = KIRiş (tur) 

GERezd (hun) = KARafil (al) = ቅርንፉድ (K’IRinifudi, amhara) = карамфил (KARamfil, bul) = KRYddernellike (den) = KRUidnagel (ned) = ഗ്രാമ്പൂ (GRāmpū, malajálam)

GERinc (hun) = RIdGe, CREst (en) = RUGgraat (afrikans) = KURrizi (al) = bizKARrezurra (bask) = гръбначен (GRUbnacsen, bul) = RYGsøjlen (den) = ხერხემლის (KhERkhemlis, grúz) = kREGosłup (pol) = muGURkauls (lat) = RÜCKen (ger) = RYGgrad (nor)

GARat (hun) = GARdło (pol) = RīKles (lat) = RYKlė (lit) = RAChen (ger)

GERjed (hun) = aufGERegt (ger) 

Magyar szavak idegen nyelvekben: BAB-BABA-BÁB-BÁBA-BÚB

2018. márc. 20., Nincsenek hozzászólások


Vértes Olivér: Magyar szavak idegen nyelvekben

BAB-BABA-BÁB-BÁBA-BÚB

1. Először nézzük a BAB szót, mit mond róla a Czuczor szótár:

" fn. tt. bab-ot. 1) A babónemü veteményekhez tartozó növényfaj, melynek számos alfajai és fajtái vannak. (Vicia Faba). (...) Azon hasonló gyökhangu szókkal rokonítható, melyek valami gömbölyűt, csomósat, illetőleg pöttyöt jelentenek, mint: búb, buba, bób, bóbita, bombék, bimbó, boborcsó, bibircsó, babug, púp, pompos, pimpó, stb. Különben hasonlók hozzá az orosz bob, finn papu, dalmát boh, német Bohne, görög puanoV, latin faba, román bobu, olasz fava, franczia fčve stb."

Néhány dolgot érdemes kiemelni a szövegből: babó-nemű. Hasonló gyökhangú szavakkal rokonítható. Hasonlítanak hozzá idegen nyelvekben előforduló, bab jelentésű szavak.

Figyeljük meg, hogy mi a hasonlóság a magyar BAB szó és néhány idegen nyelv bab szava között:

bab (hun) = bean (en) = bathë (al) = ባቄላ (bak’ēla, amhara) = lobya (azeri) = babarrunak (baszk) = боб (bob, bul) = fazole (cz) = bønner (den, nor) = patani (fil) = papuja (finn) = bonen (ned) = baunir (isl) = fesols (cat) = faba (latin) = fasola (pol) = pupas (lett) = pupelės (lit) = pīni (maori) = bohnen (ger) = бобы (bob, ru) = լոբի (lobi, arm) = feijões (por) = බෝංචි (bōṁci, szinhala) = fasulye (tur)


A bolgár, orosz és baszk nyelv őrizte meg legnagyobb épségben a bab szót: боб (bob) és bab-arrunak. Az angol, albán, amhara, dán, holland, izlandi, latin, német, örmény, szinhala nyelvekben a babból egy B betű (hang) maradt. Néhol, pl. a finneknél, a letteknél és a litvánoknál a B>P-re változott: pap-uja, pup-as és pup-elės.

A maradék: fasola, fazole, fesols, feijões, fasulye pedig minden jel szerint a paszuly és a fuszulyka szavak leszármazottja. A finn papuja szó a bab (pap) és a paszuly elegyének tűnik.

Érdekesség: a babos kendő azt jelenti, hogy pöttyös kendő. Babos = pöttyös. A baba angolul baby, másként doll. Angolul a pötty = dott.

2. A következő vizsgált szavunk a BABA:

"(bab-a) fn. tt. babát, tb. babák. 1) A báb-féle gyermekjátékszer kicsinyített alakja. 2) Kis gyermek, honnan: megbabázni, am. szülni. Szép baba, csecse baba. Nevét ez értelemben hihetőleg a kis gyermekek petyegésétől (németül babbeln) vette: pe-pe, ba-ba. V. ö. BEB, elvont gyök. 3) Népies nyelven így nevezi a legény kedvesét, szeretőjét. Édes babám. Az én babám nem kis baba. Vörösmarty. (...) 
Rokonok az arab babosz, angol baby, svéd babe, latin puber, olasz bambino, német Bube, finn vauva, stb."

A Czuczor szótár szerint a baba szó jelentése: 1. báb. 2. baba, kisgyerek. 3. szerető. 

Az elnevezés eredetét illetően valószínűleg téved a szótár. A kisbabák nem a B hanggal kezdik a gügyögést, hanem (az ordítás OÁ-ja mellett) G-vel és R-rel - ezt mondják: eRGő.

A BABA azért így lett elnevezve, mert a pólyás baba látványa hasonlít egy BABszemhez, illetve kézenfekvő a párhuzam a bepólyált csecsemő és a beBÁBozódott rovarlárva képe között is. Tehát nem véletlenszerű ezen szavak (BAB-BÁB-BABA) közötti azonosság, hanem egészen tudatosan történt az elnevezés. Varga Csaba írta, hogy a kőkor szava a kép. A magyar nyelv esetében ezt úgy kell elképzelni, hogy van néhány alapszó, amelyek megjelenítenek egy-egy tulajdonságot, s amely dolgokra a legjellemzőbb ez a tulajdonság, azoknak a nevében szerepel az adott alapszó. Vegyük példának a BAG-BOG szógyököt: BAG-oly, BOG-lya, BOG-ár, BÖG-re, BOG-rács, BOGY-ó, BEGY, stb. Azért szerepel ezekben a szavakban a B+G szógyök, mert az ezen szavakkal elnevezett dolgok formájukban nagyon hasonlítanak egymásra. Ugyanez a helyzet a BAB-BÁB-BABA-BÚB szavak esetében is.

baba (hun) = baby, doll (en) = bebe (al) = körpə (azeri) = বাচ্চা (bāccā, bengáli) = бебе (bebe, bul) = beba (bos) = bata (cebuano) = bébé (fr) = bebé (gal) = બાળક (bāḷaka, gudzsaráti) = leanbh (irl) = barnið (isl) = 宝宝 (bǎobǎo, kínai) = бала (bala, kir) = bambino (it) = bebê (por) = bebis (se) = bebek (tur) = babi (wal)


A baba szó nagyon sok helyen megmaradt eredeti állapotában, csupán a magánhangzók változtak: babe, bebe, babi, baby, bǎobǎo, stb. Van, ahol a második b hang változott meg: bata, bala. Az olaszban megjelent egy M hang a két B között.

3. BÁB

"fn. tt. báb-ot. 1) Általán, bizonyos emberi alakot, termetet utánzó készítmény fából, vagy más anyagból, kivált mely kis gyermeket, vagy törpét ábrázol, s gyermeki játékul használtatik. Bábbal játszó kis leány. Felöltöztetni, ágyba fektetni, ölbe venni a bábot. Még báb való neki, nem férfi. Dróton rángatott, s látványul szolgáló bábok. (Marionette). Sakk- és tekejátéki bábok. Kapu bábja vagy bábánya, azaz, bálványa. Egy báb czérna, azaz, nem gombolyagba, hanem hosszukás hengerbe kötött tekercs czérna. Mézes báb = bábot ábrázoló mézes kalács. 2) A rovarhernyók azon alakja, midőn hengerded testöket burok takarja, melyből utóbb lepke-, pilleformában bujnak ki. 3) A szemben látszó kis alak (pupilla oculi). 4) Átv. ért. tulságosan czifrázott lelketlen nőszemély. Együgyü, szótlan báb. Olyan, mint a báb. 5) Mondjuk emberről, kivel más valaki kénye kedve szerint bánik, visszaél. Én nem leszek bábja senkinek. 
Egyeznek vele a magyar baba, latin pupa, olasz pupa, puppa, franczia poupée, angol baby, svéd puppa, német Puppe, chaldeai báb (puer, puerulus), héber bábáh, honnan bábah-ajn szem bábja."

A báb lényegében megegyezik a babá-val, a játék az igazival. A kis csecsemőkkel mindenki szívesen babá-zik. A rovarok báb-ja is ugyanolyan magatehetetlen, mint egy pólyás baba és az alakjuk is hasonló, ezért egyezik az elnevezésük.

Érdekesség: a szembogarat ma már nem mondjuk báb-nak, inkább a pup-illa az elterjedtebb elnevezés. Itt is egy B>P hangmódosulásnak lehetünk tanúi, akárcsak a BAB szónál, ami a finneknél, a letteknél és a litvánoknál így hangzik: pap-uja, pup-as és pup-elės. A pup-illa lényegében egy pötty, amivel már találkoztunk a bab-os (pöttyös) kendő kapcsán.

báb (hun) = puppet (en) = kukull (al) = পুতুল (putula, bengáli) = boneka (indonéz, maláj) = puipéad (irl) = ಬೊಂಬೆ (bombe, kannada) = പാവ (pāva, malajálam) = pupazzi (máltai) = хүүхэлдэй (khüükheldei, mongol) = puppe (ger) = burattino (it) = kukla (tur) = pyped (wal)


A BÁB átváltozott PUP-ra az angol, ír, welszi, német, máltai nyelvben. Nagyon érdekes a kannada bombe, amely a magyar bimbó-hoz (illetve az olasz bambino-hoz) hasonlít. Az albán kukull (a mongol khüükheldei és a török kukla) pedig hasonlít a magyar Küküllő névhez - kérdés, hogy a Küküllőnek mi az eredeti jelentése ?

A végére még egy kis érdekesség, amin érdemes elgondolkodni:

bab (hun) = 豆 mame (jap)

lány (hun) = babaye (cebuano) = pige (den) = момиче (momicse, bul) = nena (gal) = menina (por) = chica (es)




Vértes Olivér: Magyar szógyökök idegen nyelvekben 8. rész: B+R és R+B

2018. febr. 7., Nincsenek hozzászólások


Ennek a dolgozatnak a tárgya a B+R mássalhangzók által alkotott szógyökből képzett szavaknak a magyar nyelven belüli, illetve az idegen nyelvekben megtalálható hasonló szavakkal való összevetése lesz.

Választ keresünk arra a kérdésre, hogy van-e valami jelentése a B+R betűkapcsolatnak ? Ha létezik ilyen jelentés, akkor megvizsgáljuk, hogy az milyen hatással van a B+R gyököt tartalmazó szavakra.

Nézzük, hogy mit mond a BOR és BŐR gyökről a Czuczor-Fogarasi (CzF) szótár:

BOR: "elvont gyöke több külön családot képező származékoknak. 1) Erős, rengő, mély hangot utánoz a borbora, v. barbora, bordó hangszerek neveiben. 2) Takarót, födőt jelent ezekben: ború, borúl, borít, borong, borda, borona; változattal: bur, p. a burok, burkol, burjány származékokban. A törökben is bürümek am. borítni. 3) Metszésre, hasításra vonatkozik: borotva, borázda, s rokonai bar, ber, melyekből barkócza, berecz származtak 4) Jelent valami gömbölyüt a bors, borsó, boróka szókban. 5) Ezekben: borz, borzas, borzad, borzaszt, fölmerevedést, magasodást jelent, s rokona magas hangon ber, mint a berz, berzenkedik szók gyöke. V. ö. R gyökhang." (kiemelés VO)

BŐR: "önálló gyök és fn. tt. bőr-t, tb. ~ök. 1) Különféle rostokból álló szövet, mely az állati testet burokképen közvetlenül befödi, s azt a külső sérelmek ellen oltalmazza. (...) Eredeti jelentése ugyanaz, mely a bor elvont gyöké a borít, borogat származékokban, mennyiben a bőr nem egyéb, mint az állati, illetőleg növényi test burka, borítója. Rokon vele a hellen bursa, továbbá valamint a magyar bul, bula takarásra vonatkozik, s am. bura, hasonlóan ide sorozhatók a latin pellis, velum, velo, vellus, pilus, hellen jelloV, német Fell, Balg stb. Bőr persául par, törökűl deri." (kiemelés VO)

Látható, hogy a CzF szótár öt jelentését sorolja fel a BOR gyöknek. Ebből mi most csak a takar, föd, másképpen borít jelentéssel foglalkozunk.


bőr (hun) = بشرة (bashara, arab) = dəri (azeri) = δέρμα (dérma, gre) = pellis (latin) = pelle (it) = bursa (hellén) = deri (tur) = par (perzsa)

Az ógörögben megmaradt a B+R gyök. A görög, török és azeri nyelvben a B>D-re változott, a perzsában a B>P-re, a latinban a B>P-re és az R>L-re.

A bőr beborítja, körbeveszi a testet.

Összetett szavaink, melyek a BŐR gyökkel kezdődnek (CzF szótár): 

bőraláömlés, bőralatti, bőralma, bőráru, bőrárus, bőratka, bőrátültetés, bőrátváltozás, bőrbetegség, bőrcse, bőrcserzés, bőrcső, bőregér, bőréletmű, bőrenyv, bőrernyő, bőresőlék, bőretlen, bőrfaradék, bőrfejlés, bőrféreg, bőrfestő, bőrfolt, bőrfoszlás, bőrfurdancs, bőrfutrinka, bőrfű, bőrgőzölgés, bőrguta, bőrgyár, bőrgyártás, bőrgyártó, bőrhámlás, bőrhántó, bőrharang, bőrhártya, bőrhíd, bőrhorholó, bőrhulladék, bőrideg, bőring, bőringerlő, bőriszák, bőrkapca, bőrkása, bőrke, bőrkecele, bőrkeményedés, bőrkeménység, bőrkenőcs, bőrkéreg, bőrkereskedés, bőrkereskedő, bőrkés, bőrkészítés, bőrkészítő, bőrkiütés, bőrkorpázás, bőrkórság, bőrkötény, bőrkötés, bőrkötő, bőrküteg, bőrláda, bőrladik, bőrlap, bőrleppentyű, bőrlob, bőrmadár, bőrmirigy, bőrmíves, bőrmoh, bőrmunka, bőrnadrág, bőrnemű, bőrnyavalya, bőrnyomó, bőrnyű, bőrödzik, bőröl, bőrönd, bőröndös, bőrostor, bőrös, bőrösödik, bőröstül, bőröz, bőrözés, bőrözet, bőrpállás, bőrpoklos, bőrpoklosság, bőrportéka, bőrrepedék, bőrréteg, bőrruha, bőrsapka, bőrseny, bőrsipka, bőrsipoly, bőrsisak, bőrszék, bőrszemölcs, bőrszenny, bőrszín, bőrszínváltozás, bőrtapintású, bőrtarisznya, bőrtáska, bőrtelen, bőrtok, bőrtokmány, bőrtömlő, bőrülep, bőrvánkkos, bőrveder, bőrvedlés, bőrvész, bőrvirág, bőrviszketeg, bőrvízkór, bőrvöreg, bőrvöreges, bőrzik, bőrzuzmó, bőrzsák

Szép kis gyűjtemény ! Nem tudom, hogy melyik nyelv szótárában található még egy ehhez hasonló lista ?


borda (hun) = ribs (en) = brinjë (al) = qabırğa (azeri) = рабро (rabro, bel) = ребро (rebro, bul) = rebro (bos) = brdo (cz) = ribbe (den) = ribi (est) = リブ (ribu, jap) = кабырга (kabırga, kir) =  berda, żebro (pol) = riba (lat) = щабурца (ŝaʙurca, tad) = kaburga (tur)

A B+R gyök épségben megmaradt sok nép bordát jelentő szavában: bro, bur, rib, bir, bri, reb, rab.

borda (CzF szótár): "(1), (bor-da) fn. tt. bordát. 1) Azon ívforma oldalcsontok, melyek hátul a gerinczekkel, elül pedig a mellcsonttal vannak öszveköttetésben. Oldalborda. Bordába ütni. Bordát törni. 2) Átv. ért. a szövőszék rámája, mely fűsüformáju vékony fogakkal van ellátva, köznyelven: takácsborda. Egy bordában szőtték, azaz, egy húron pendülnek, egyik olyan rosz, mint a másik. Gonosz bordában szőtték. Km. 3) A fölmagzott vöröshajmának gömbölyü üres szára, mintegy borítója. 4) A hajó oldalait képező gerendaszálak. 5) Van ily nevű hegy is. 

Gyöke a födést, takarást, burítást jelentő bor, tehát mintegy borító. Megvan a szláv nyelvekben is, lengyelül berda, illirül és oroszul bardo, csehül brdo stb. továbbá finnül prita, esztül pürd."

A borda is beborítja, körbeveszi a törzs egy részét. A Czuczor szótár is kijelenti, hogy "gyöke a födést, takarást, burítást jelentő bor."


borostyán (hun) = bršljan (bos) = břečťan (cz) =  barsan (perzsa)

borostyán (CzF szótár): " fn. tt. borostyán-t, tb. ~ok. 1) Cserjeszáru növénynem az őthímesek seregéből. Legismeretesb faja: repkény, melynek szára földön futó, a fák oldalain fölmász, s beléjök gyökeredzik. (Hedera helix). 2) l. REPKÉNY. Máskép: földi borostyán, kerek nádrafű, katonapetrezselyem. 3) Lásd BABÉR. 

Idegen eredetű; perzsául barsan (hedera), a szláv nyelvekben barstran, berstan, berslyan, bretstán."

Feltehető, hogy ezt a szócikket nem az az ember írta a Czuczor szótárba, mint aki a bor, bőr, borít, stb. szavak magyarázatát, mert akkor minden bizonnyal föltűnt volna neki a hasonlóság, ami egyrészt a B+R gyökben, másrészt pedig a szavak által jelölt látványban, azaz a borításban mutatkozik meg. A borostyán is beborítja a fát, a falat, a földet; a szó gyöke pedig a BOR.

Külön szerencse, hogy a borostyán 3. jelentésénél föltünteti a CzF szótár a babér szót, mely szintén tartalmazza a B+R gyököt és megjelenése is illik a borítást ábrázoló sorozatunkba.

A perzsa, a bosnyák és a cseh nyelv őrizte meg a B+R gyököt a borostyán szavában, mely a leírtak tükrében szintén magyar eredetűnek tűnik.

Borostyán szavunk a növényen kívül még egy dolgot jelöl: a borostyánkövet.


borostyánkő (hun) = amber (en) = ćilibar (bos) = ámbar (gal) = bursztyn (pol) = amipere (maori) = bernstein (ger) = kehribar (tur) 

CzF: "(1), (borostyán-kő) ösz. fn. Kemény, átlátszó földi gyanta, rendesen sárgás vagy fehéres, ritkábban vereslő, zöld, vagy kék. Dörzsölés által vonzó erőt fejt ki, meggyujtva kellemes szagu. Legbővebben a keleti tenger poroszországi partjain találtatik. Borostyánkőből készített pipaszár-, szivarszopókák. A német Bernstein-ból módosított szó."

Valószínűleg itt is téved a szó eredetét illetően a szótár. Az eddigi példákból világosan érthető, hogy a BOR szógyök borítást jelent. A legértékesebb borostyánkövek azok, melyek zárványban kis rovarokat tartalmaznak, azaz borítanak be - innét ered az elnevezés is, mert ez a borostyánkő legérdekesebb tulajdonsága.

A borostyántól alig különbözik a borosta szó, alakilag és rendeltetését tekintve egyaránt: mindegyik beborít.

A borotva szó későbbinek tűnik, mint a borosta, ha jelentését úgy határozzuk meg, mint az az eszköz, amivel eltávolítjuk a bőrt borító borostát.

borotva (hun) = razor (en) = брытва (britva, bel) = бръснач (brŭsnacs, bul) = brijač (bos) = břitva (cz) = barbermaskine (den) = partaveitsi (finn) = brzytwa (pol) = britev (slo) 


A borbély pedig az a személy, aki borotvál.

borbély (hun) = barber (en) = bərbər (azeri) = bizargin (bask) = бръснар (brusznár, bul) = berberin (bos) = parturi (finn) = kapper (ned) = bārddzinis (lat) = kirpėjas (lit) 


barack (hun) = peach (en) = ኮክ (koki, amhara) = персікавы (persikavy, bel) = পীচ (pīca, bengáli) = праскова (prászková, bul) = breskva (bos) = broskev (cz) = persikka (fin) = pêche (fr) = perzik (fríz) = persik (indonéz) = persici (lat) = brzoskwinia (pol) = breskev (slo) = persica (it) = barkuk (perzsa)

Sok nyelv megőrizte a B+R gyököt a barack szavában; helyenként a B>P-re változott.

barack (CzF szótár): "fn. tt. baraczk-ot. Tájejtéssel: boroczk. A csontármaguak neméhez tartozó gyümölcsfaj, melynek kivált nemesített fajtái sokfélék. Tengeri, kajszi (nyári), őszi, duránczi, magvaváló, vérbélű, szőrös, stb. baraczk. V. ö. BARACZKFA. 

Egyik nemesebb faja Perzsiából hozatott be Európába, honnan görögül persicov, latinul persicum (prunum), olaszul persica, németül Pfirsiche, szlávul breszkva, breszkina, stb. Onnan származott a baraczk név is. Magában a perzsa nyelvben előfordúl barkuk (prunum flavum, Aprikose)."

Szerintem a barack szó magyar eredetű, s tőlünk vette át a többi nép. A barack héját a köznyelvben inkább bőrnek hívjuk - innét kaphatta a nevét is: bőrös > böröc > barac > barack. Öregapám így mondja: barac.

Az amhara koki (barack) szó miért lehet érdekes egy magyar olvasónak ? Bizonyára mindenki hallotta gyerekkorában ezt a kedves kérdést: kérsz egy kokit (kokszit) ? Amikor pedig azt kérdezték a gyerektől, hogy kér-e barackot, akkor szegény tudta már, hogy megint csak egy koki következik a fejére.

Hogyan került a koki szó a távoli amhara nyelvbe (esetleg onnét a magyarba) ?

Érdekes még az angol, francia, bengáli barack szó, ami kiejtve pics, pecs. A szó hangzása hasonlít egy magyar szóhoz, amely a Czuczor szótár szerint "aljas nyelven" vagyon:

picsa  (CzF szótár): "n. tt. picsá-t. Aljas nyelven am. női szeméremtest; mondják oktalan állatokról is, különösen kutyáról, tehénről, egyébiránt a nőstényállatok ezen nemi része péra. Hasonló hozzá a férfivesszőt jelentő: pěcs v. pöcs, mely Páriz-Pápainál is am. veretrum. 

Hangi viszonyban és rokonságban állanak vele a különféle szájnyitásra illetőleg a lik nyitására vonatkozó picsog, pityereg, vicsog, vicsorog, vinnyog. Nyitást jelentő több szóval rokon a szintén aljas valag. Egyébiránt származtatható pisa (azaz pisáló) szóból is. Megvan a szláv nyelvben is. (Jancsovics). A törökben pics am. fattyú gyermek."

Kérdés, hogy a barack formája vagy pedig a lédússága nyűgözte le jobban azt az "ó-angolt", aki peach-nek nevezte el ezt a kiváló gyümölcsöt ?

Barlang-bordély-ribanc-börtön-rab-rabló


barlang (hun) = cave (en) = pećina (bos) = langub (cebuano) = σπηλιά (spiliá, gre) = grotta (it) = mağara (tur) = barlog, berlog, brlok, brloha (szláv)

barlang (CzF): "fn. tt. barlang-ot. 1) Földalatti üreg, mely egyedül a természet működése által képződött. Aggteleki barlang. Szemiluki barlang. Sötét, mint a barlang. Gömörben: baradla. 2) Rejtek, buvóhely, melybe zsiványok veszik magokat. 3) Átv. ért. bordélyház, bűnbarlang. 

Némelyek szerint elemezve: bar-lak = bor- vagy burlak, azaz boritott lak vagy hely. Megvan a szláv nyelvekben is: barlog, berlog, brlok, brloha."

A barlang egyik régi magyar neve a baradla. Közös a két szóban a bar szógyök. Kétségtelen, hogy a barlangra is igazak azok a tulajdonságok, melyek az eddig tárgyalt szavakat jellemezték, nevezetesen a boríit, fed, takar. A Czuczor szótár szerint "bar-lak = bor- vagy burlak, azaz boritott lak vagy hely".

Figyelemre méltó a cebuano langub (barlang) szó, amely tartalmazza a barlang-ból a lang tagot.

Nagyon érdekes az angol cave (barlang) is, mert angolul a borít azt jelenti, hogy cover, ami katalán nyelven coberta. Jól látható, hogy a katalán coberta szó tartalmazza a bor gyököt, mely az angolban is megvolt, csak ott a B>V-re módosult. Tehát az angol cave szó így "fejlődött": barlang-borít-cober-cover-cave.

Ezt a feltevést támasztja alá a lejjebb bemutatásra kerülő rab-rabol-rob-robar-rove-rover szavak közötti kapcsolat is.

A görög spiliá (barlang) szó is lehet, hogy sbiriá volt eredetileg, csak a B>P-re, az R>L-re változott. Amúgy a BOR és a LEP szógyökök között szoros a kapcsolat, mert a beborít és a belep szavak nagyon hasonló fogalmat jelölnek - ez egy külön dolgozat témája lesz majd.

A bosnyák pećina (barlang) pedig feltűnő hasonlóságot mutat az angol peach (barack) szóval.

A Czuczor szótár a barlang egyik jelentésénél felsorolja a bordélyt is. Következésképpen, ha a barlang szóban borítást jelöl a bar/bor gyök, akkor a bordélyban is.


bordély (hun) = brothel (en) = бардэль (bardel, bel) = бордей (bordej, bul) = bordel (cz, den) = bordelli (finn) = burdel (pol) = bordelis (lat) = bordello (it) = պոռնկանոց (porrnkanots, arm) 

A bordélyok lakói a ribanncok, a börtönöké pedig a rabok. Lényegében a bordély is egy börtön, ahol nem biztos, hogy minden esetben szabad akaratukból tartózkodnak a szerencsétlen sorsú nők.

börtön (hun) = prison (en) = presó (cat) = zapor (slo) 

B>P hangváltást tapasztalhatunk a fenti szavakban. Ide kívánkozik még a német burg és a dán, svéd, stb. borg szó is, amely várat jelent. A vár is, főleg ostrom idején, hasonlatos egy börtönhöz, s talán ez az oka, hogy szerepel benne a bor/bur szógyök.

rab (hu) = burgosur (al) = preso (baszk) = বন্দী (bandī, bengáli) = vang (est) = बंदी (bandee, hindi) = narapidana (szundanéz) 

rabszolga (hun) = ባሪያ (barīya, amhara) = рабыня (rabinjá, bel) = kapolo (chichewa) = alipin (fil)

rabság (hun) = robëri (al) = বন্দিদশা (bandidaśā, bengáli) = плен (plen, bul) = zarobljeništvo (bos) = ukapolo (chichewa) = vangistus (est) = ropstvo (cro) 

raboskodik (hun) = zarobljen (bos) = vangistatud (est) = түрмөгө (türmögö, kir)

A rabsággal kapcsolatos szavakból is kitűnően látszik, hogy mely népeknél maradt meg a rab (rob, bar, bur, rap, rop, pre) szógyök - lenyűgöző egyezések itt is !

A fent írtakban már érintettük, hogy van valami kapcsolat a B+R és az L+P hangok alkotta szógyökök között. Nos, ez az érdekesség megint előkerült itt, a rab és a lop gyök és a belőlük képzett szavak kapcsán.

rabol (hun) = rob (en, baszk, se, slo) = рабаваць (rabavać, bel) = грабя (grabya, bul) = opljačkati (bos) = oloupit (cz) = røve (den) = röövima (est) = roubar (gal) = beroven (ned) = obrabować (pol) = aplaupīt (lat) = apiplėšti (lit) = berauben (ger) = rapinare (it) = грабить (grabity, ru) = roubar (por) = robar (es) 

rabló (hun) = robber (en) = grabitës (al) = lapurra (baszk) = рабаўнік (rabaŭnik, bel) = pljačkaš (bos) = lupič (cz) = røver (den) = röövel (est) = rover (ned) = perampok (indonéz) = rabuś (pol) = laupītājs (lat) = plėšikas (lit) = rapinatore (it) = грабитель (grabityel, ru) = ropar (slo) 

rablás (hun) = robbery (en) = grabitje (al) = lapurreta (baszk) = рабаванне (rabavannie, bel) = грабеж (grabezh, bul) = pljačka (bos) = loupež (cz) = røveri (den) = rööv (est) = looban (fil) = roubo (gal) = perampokan (indonéz) = robáil (irl) = robatori (cat) = rozbój (pol) = laupīšana (lat) = apiplėšimas (lit) = raub (ger) = rapina (it) = грабеж (grabezs, ru) = robo (es) = rop (slo)

lop (hun) = rubare (it) 

lopás (hun) = lapurreta (baszk) = vargus (est) = κλοπή (klopí, gre) = robatori (cat) = papalingan (szundanéz) 

betörő (hun) = burglar (en) = buirgléir (irl) = kramplauzis (lat) = einbrecher (ger) 

tolvaj (hun) = ሌባ (lēba, amhara) = lopov (bos) = mbala (chichewa) = varas (est) = 泥棒 (dorobō, jap) = ladro (it) 

A magyar nyelv különbséget tesz a lopás és a rablás között. A lopás elkövetője nem alkalmaz erőszakot, hanem cselesen próbálja megszerezni más vagyontárgyát. Ha már erőszakot alkalmaz a tettes, akkor nem azt mondjuk rá, hogy tolvaj, hanem azt, hogy rabló.

Az L+P szógyök valami laposat jelent. A tolvaj, ha lopni indul, akkor settenkedik, lelapul. Tehát a magyarban a lop, lopás, lopódzik, lopakodik, lap, lapul, lapít, lappang, stb. szavak mind egy tőről fakadnak, az L+P szógyökből.

Ezzel szemben több idegen nyelv is keveri egymással az L+P és az R+B gyököt a lop-lopás és a rabol-rablás szavakban.

Az angol rob (rabol) szóban teljes épségben megőrződött az r+b gyök. A dán røve is ugyanaz a szó, csak a B>V-re változott. Ez a hasonlóság tapasztalható az angol robber (rabló) és a dán røver esetében is. Találkoztunk már ilyen hangváltozással a barlang-borít-cober-cover-cave szavak elemzésénél.

Még egy növény, amely beborítja a környezetét:


boróka (hun) = enebro (ceb, es) = enebær (den) = zimbro (gal, por) = जुनिपर (junipar, hindi) = ginebre (cat) = juniper (maláj) = brina (slo) 

A fentiekben már hivatkoztunk a katalán coberta (borít) szóra, amire a Google keresője többek között ezt a képet is megjeleníti:


Ez egy befedett, beborított medence.

borít (hun) = cover (en) = coberta (cat, por) 

A következő képen látható növény, a borsó is a jellegzetes formájú terméséről kapta a nevét. A hüvely befedi, borítja a borsószemeket.


Jól illik ebbe a sorba egy állat is, akinek a fő jellemzője, hogy hatalmas szőr borítja a testét.


birka (hun) = πρόβατα (próvata, gre) 

bárány (hun) = lamb (en) = бараніна (baranina, bel, ru) = lambaliha (est) = domba (szundanéz) = барра (barra, tadzsik) 

A boríték szóban ugyanazt a tulajdonságot jelöli a bor szógyök, amit az eddigi példákban is:


boríték (hun) = envelope (en) = sobre (es, ceb) = ümbrik (est) = પરબીડિયું (parabīḍiyuṁ, gudzsaráti) 

Azt pedig, hogy ez az alkalmatosság egy réges-régi találmány, mi sem bizonyítja jobban, mint a fenti felsorolás: a spanyol és észt nyelv boríték szavában hibátlanul megmaradt a B+R szógyök. A távoli gudzsaráti nyelvben a bor átváltozott par-ra. Az angolban újra a borít és a belep azonosságára bukkanunk, ahogy ezt már néhány korábbi példánál láthattuk (ld. barlang, rabló, rablás, lop).

A jegyzet végén találhatók azok a B+R gyökkel kezdődő szavak, amiket kigyűjtöttem a Czuczor szótárból. Van néhány köztük, amelyhez nehéz hozzákapcsolnia borítást, takarást, fedést jelentő tulajdonságot - viszont ezeknek az esetében is többnyire megvannak az egyezések a magyar és az idegen szavak között.

barangol (hun) = περιπλανιέμαι (periplaniémai, gre) = mengembara (indonéz) = bersiar (maláj) = ngumbara (szundanéz)

bárány (hun) = lamb (en) = бараніна (baranina, bel, ru) = lambaliha (est) = domba (szundanéz) = барра (barra, tadzsik) 

birka (hun) = πρόβατα (próvata, gre) 

barát (hun) = friend (en) = сябар (szjábár, bel) = приятел (prijátel) = prijatelj (bos, slo) = přítel (cz) = sõber (est) = მეგობარს (megobars, grúz) = મિત્ર (mitra, gudzsaráti) = друг (drug, ru) = sobat (szundanéz) = arkadaş (tur) 

barátság (hun) = дружба (druzba, bel) = prijateljstvo (bos) = přátelství (cz) = sõprus (est) = მეგობრობისათვის (megobrobisatvis, grúz) = મિત્રતા (mitratā, gudzsaráti) = persahabatan (indonéz) = дружба (druzbá, ru) = babaturan (szundanéz) 

barátságos (hun) = сяброўскі (siabroŭski, bel) = приятелство (prijáteltszvo, bul) = prijateljski (bos) = přátelský (cz) = sõbralik (est) = მეგობრული (megobruli, grúz) = forbrødring (nor) = բարեկամական (barekamakan, grúz) 

barátkozás (hun) = братанне (bratannie, bel) = побратимяване (pobratimjáváne, bul) = bratimljenje (bos) = bratříčkování (cz) = forbrødring (den) = fraternization (fin) = verbroedering (ned) = fraternization (irl) = broliavimasis (lit) = братание (bárátánije, ru) = եղբայրության (yeghbayrut’yan, grúz) 

bárd (hun) = брадвичка (brádvicská, bul)

bárka (hun) = bark (en) = bahtera (maláj) = arca (por) = arken (se) 

barlang (hun) = cave (en) = pećina (bos) = langub (cebuano) = σπηλιά (spiliá, gre) = grotta (it) = mağara (tur) 

barna (hun) = brown (en) = brun (den) = pruun (est) = भूरा (bhoora, hindi) = bruin (ned) = brunneis (latin) = brązowy (pol) = brūns (lat) = parauri (maori) = бор (bor, mongol) = खैरो (khairō, nepáli) = marrone (it) = දුඹුරු (dum̆buru, szinhala) = பழுப்பு (paḻuppu, tamil) 

báró (hun) = baron (en) = parun (est) = barone (it) = barão (por) 

barom (hun) = brute, beast (en) 

bársony (hun) = ベルベット (berubetto, jap) = барқыт (bárkit, kaz) = бархат (bárhát, kir) = бархат (bárkhát, ru) = buludru (szundanéz) 

ámbár (hun) = бірақ (birák, kaz) = карабастан (karabastan, kir) = embora (por) 

bér (hun) = plata (bos) = palkka (finn) 

béres (hun) = bracciante (it) 

berek (hun) = горичка (goricská, bul) = belukar (indonéz) = arbreda (cat) = birzs (pol) = պուրակ (purak, örmény) 

bíró (hun) = বিচারক (bicāraka, bengáli) 

bíróság (hun) = tribunal (fr) 

birok (hun) = хабиру (chabiru, bel) 

birkózás (hun) = барацьба (baraćba, bel) = борба (borbá, bul, ru) = πάλη (páli, gre) = bergulat (indonéz) = wrestling (irl) = brottning (se) 

birtokol (hun) = propioa (bask) = propio (gal) 

birtokos (hun) = притежател (pritezhatel, bul) 

bor (hun) = şərab (azeri)

hordó (hun) = barrel (en) = በርሜል (berimēli, amhara) = برميل (barmil, arab) = バレル (bareru, jap) 

borbély (hun) = barber (en) = bərbər (azeri) = bizargin (bask) = бръснар (brusznár, bul) = berberin (bos) = parturi (finn) = kapper (ned) = bārddzinis (lat) = kirpėjas (lit) 

borda (hun) = ribs (en) = brinjë (al) = qabırğa (azeri) = рабро (rabro, bel) = ребро (rebro, bul) = rebro (bos) = brdo (cz) = ribbe (den) = ribi (est) = リブ (ribu, jap) = кабырга (kabırga, kir) =  berda, żebro (pol) = riba (lat) = щабурца (ŝaʙurca, tad) = kaburga (tur)

bordély (hun) = brothel (en) = бардэль (bardel, bel) = бордей (bordej, bul) = bordel (cz, den) = bordelli (finn) = burdel (pol) = bordelis (lat) = bordello (it) = պոռնկանոց (porrnkanots, arm) 

bordó (hun) = бардо (bárdo bel) = бордо (bordo, bul) = bordoo (est) = darah (indonéz) = bordeus (cat) = bordo (pol, lat) 

borít (hun) = cover (en) = coberta (cat) 

boríték (hun) = envelope (en) = sobre (es, ceb) = ümbrik (est) = પરબીડિયું (parabīḍiyuṁ, gudzsaráti) 

boróka (hun) = enebro (ceb, es) = enebær (den) = zimbro (gal, por) = जुनिपर (junipar, hindi) = ginebre (cat) = juniper (maláj) = brina (slo) 

borona (hun) = harrow (en) = барана (baraná, bel) = брана (brana, bul) = brány (cz) = harve (den) = ფარცხი (partskhi, grúz) = brona (pol) = борона (ru) = brane (slo) 

borong (hun) = brooding (en) = turobne (bos)

borongós (hun) = murky (en) = sombrío (gal) 

borotva (hun) = razor (en) = брытва (britva, bel) = бръснач (brŭsnacs, bul) = brijač (bos) = břitva (cz) = barbermaskine (den) = partaveitsi (finn) = brzytwa (pol) = britev (slo) 

borostyán (hun) = bršljan (bos) = břečťan (cz)

borostyánkő (hun) = amber (en) = ćilibar (bos) = ámbar (gal) = bursztyn (pol) = amipere (maori) = bernstein (ger) = kehribar (tur) 

bors (hun) = pepper (en) = በርበሬ (beriberē, bors) = bibər (azeri) = pippuri (finn)

borsó (hun) = pea (en) = baunir (isl) = буурчак (buurçak, kir) = erbsen (ger) 

borul (hun) = bursts (en)

borz ( hun) = badger (en) = porsuq (azeri) = барсук (barszuk, bel) = broc (irl) = борсық (borszik, kaz) = borsuk (pol) = barsukas (lit) = барсук (barszuk, ru) = porsuk (tur) 

borzad (hun) = trembleth (en)

borzong (hun) = bergetar (indonéz) = brividi (it) 

bőrönd (hun) = koper (indonéz) 

bőr (hun) = بشرة (bashara, arab) = dəri (azeri) = δέρμα (dérma, gre) = pellis (latin) = pelle (it) = bursa (hellén) = deri (tur) = par (perzsa)

börtön (hun) = prison (en) = presó (cat) = zapor (slo) 

búra (hun) = ベル (beru, jap) = бүрхүүл (bürkhüül, mongol) 

burgonya (hun) = krompir (bos, slo) = bramborový (cz) = peruna (finn) 

burok (hun) = ümbris (est) = balat (fil) = kuori (finn)

 

VARGA CSABA: AZ ŐSNYELV TITKAIBÓL 2. BOG

2018. jan. 22., 2 hozzászólás


Mottó: Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke. (Ove Berglund svéd orvos és műfordító, Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

2. BOG

Az alapgyök: bo=”ívesre hajló”. Egyik bővítménye: bo-og, ez összevontan ejtve: bog. A benne rejlő kép: „csomódad, dudoros, íves hajlású valami” (Pl. német: ’bogen’, ’bug’= görbület). Ez ősképből a bogos, bogáncs, boglya, boglár, buga, fordítva guba. A bogár és a bagoly is bog. Dudoros oldaláról neveztetett el a bögre és a bogrács is. A bog lágyan, gy-vel is ejthető: bogyó, bögyörő, bögy, bugyor, bugyelláris, bugyog, buggyos, bugyi, bugyolál. A forrásban lévő vízben pl. sok kis „buggy” keletkezik, lásd bugyogó víz, de a ruhadarab is bugyogó, mert azonos a kép. E bog gyökből az angol ’bug’=bogár, ’bag’= bugyor (zacskó), svéd ’bagg’. A gy helyett ty is ejthető: bütyök, batyú (pl. a túrós batyú is), butykos, minek alapjából a ’butelia’. Német ’Bugt’=bütyök. A b m-vé is válhat: batyú>motyó, bögyörő>mogyoró, bog>mag. A gyök végén ny is lehet: mony a tojás is és a here is, mert bogy mindkettő. Érdekes még a bodza szó is: a bogyózó szó összevontan ejtve.

A b-t p-nek ejtve adódik a bog-ból a pog, innen a pogácsa (bog-ács), német: ’pack’, mert bog, bugyor ez is, ahogy a pacal, a pocak, a pók és a poggyász is. Az angol ’baggy’= bugy, bugyor, a ’baggage’ pedig  szintén magyar, a poggyász b>p változata. Ugyanez a francia ’bagot’, ’bagage’= poggyász is.

A bog szó zöngétlenül ejtjve: bok, buk, bek, bék. Innen az egyaránt bogot jelentő bokor és bokréta. Német ’Bukett’: bokréta. A kócos gyereket, s a pulit is bogossága miatt nevezzük így: buksi. De a boka is bog, továbbá latin: ’bacca’=bogyó, ’baccátus’=„gyönggyel ékesített”, értsd: bogyós. Francia ’bacciforme’: bog, bogyó formájú. De a béklyó is bog (boglyó, bogol).

Ám mi köze lehet egymáshoz az egyazon gyökű béklyónak és békének?

Aki lát, hamar rájön. Mert nem csak a béklyó, hanem a béke is bog: amit megkötöttünk. Kötés. A frigyet, a szövetséget, a szerződést is kötjük. Ez a csomó a bog>bok, bék. Hun ’bek’=békés. E bék(e) szavunk b>pmódosulattal: olasz ’pace’, angol ’peace’, szláv ’pokoj’, latin ’pax’, franczia ’paix’. (Az x úgy kerül ide, ahogy pl. a fog=fig, illetve pl. szék (pl. székely) szavakba is: ’fix’, ’szax’.)

 

Bog, bag, bagh, bug, bugy, bogy, begy, bögy, bigy, bek, bék bok, buk, bacc, pog,

pok, pók, poc, pac(e), pax, paix, pogy, poggy, baty, but, buty, moty, müty, mogy, mony

 

egyetlenegy ősi szavunk ez – harminc féle kiejtéssel.

 

Látjuk itt is: a szó változik, a kép marad.

Aki meglátja ugyanazt az egyetlen közös képet, a bog-ot a boglya és a bagoly, a bokréta és a béke, a pók és a pax, a pogácsa és a boka, a bögre és a bogár stb. szavakban, s ezekben együtt is, már kezd belelátni a ma magyarnak nevezett ősnyelv, az egykori világnyelv csodálatos szellemi mélységeibe.

VARGA CSABA: AZ ŐSNYELV TITKAIBÓL 1. FÜG

2018. jan. 21., 1 hozzászólás


Mottó: Mi már akkor is magyarul beszéltünk itt a Kárpát-medencében, amikor azt még nem nevezték magyarnak.

 1. FÜG

A füge függ, bármelyik nyelven is mondják: angol ‘fig’, francia ‘figue’, dán ‘fige’, német ‘feige’, héber ’fagg’ (lásd: függ). Latin ’figo’=függeszt, ‘ficus’=füge, fügöly, ‘defigo’= felfüggeszt, ‘ficósus’=fügölyös. Lásd ehhez a függőleges szó felépítését: füg, fügöly, fügölyeg, fügölyeges>függőleges. A füg-öt régen fig-nek ejtettük: fige, figés, tehát ez a régebbi i-s változatunk terjedt el a nagyvilágban. Füg hangsúlyozott g-vel ejtve lesz figg, függ. A csúf fika is függ, akár a függő a fülben, avagy a függöny a karnison. Füg ty-vel ejtve: fity, fityeg, fityma, fityula. Innen az, hogy a hüvelykujjnak a mutatóujj és középső ujj közüli kidugása egyaránt lehet fityisz is és füge is: íme, nyelvünk pontosan emlékezik mindenre a múltjából, ha mi magunk már nem is. Ógörög ’fukofantosz’= fügét mutat, értsd kötözködő. (Ez az összetett ógörög kori szavunk f>b hangmódosulással ma is használatos: bakafántos). Angol ’fig’: fügefa, ’fico’: fügemutatás. A fik, fig, füg, függ szó pontosabban megérthető a régi képpel, eredeti értelmével: fog=megköt, szorít, tart. S így már megértjük, hogy miért lehet egyaránt fogós a kérdés is és a széklet is! E magyar fog szót-képet tartalmazza pl. az ógörög ‘pogkakosz’ is, melyben f>p hangváltással ’pog’=fog, ’kakosz’=kaka (lám, ez a szavunk is megvan még), s e két szó együtt: ‘fogkakosz’=székrekedés, de rettenetes jelentése is van, ami azt hiszem érthető. Ez a görög kori kifejezésünk egésze is meg van még, csak már kissé bő lére eresztettük. Például amikor a doktor néni valamilyen szert ajánl a kicsi hasmenésére, ezt mondja: „ez majd megfogja a kicsi székletét”. (Ma e fog-ot a „szorulás” fejezi ki, lásd fog=szorít, tart.) Ám a szánkban is ott fehérlik a fog, mert hogy szintén: szorít, tart, megköt, mint a harapófogó, de a valamit elkapó kéz is fog, és a festék is fog  (régen nem voltak szófajok, ezek a romlás virágai), továbbá fogalom: megfogott, pontosabban „fogjul ejtett”. Aztán még: fogoly, fogda, fogat, fogad, fogas, fogás, kifogás, függelem, független stb. A fogból lágyan ejtett g-vel a fagy is: „– Ma fogós az idő“, azaz  fog=fagy van. A lényeg itt is látszik: „megfagyott (megdermedt=megkötött) a vér az ereimben”. Ősgörög ’paga’, ógörög ’pagosz’ egyaránt=fagy (lásd a már említett f>p hangváltást és g>gy lágyulást, tehát mai kiejtéssel ezek: fagya, fagyosz).

 

fog, füg, fig, fic (ejtsd: fik), fik, fiksz, fuko,

pog, pag, fagg, függ, feig, fagy, fegy, fity

 

egyetlenegy ősi szavunk ez – tizenöt féle kiejtéssel

 

Máris ajánlom, tessék   l  á  t  n  i : mert a végtelen régiségben látványa alapján neveztünk meg mindent. Aki ráérez a „szólátás“ ízére, csodálatos szellemi világba lát bele. „A kőkor szava: kép”.

forrás: magtudin.org

bővebben a témáról: Fríg Kiadó

Magyarként újjászületni

2018. jan. 19., Nincsenek hozzászólások

Egy magyar dal meggyógyította, a magyar kultúra elbűvölte, végül úgy döntött, hogy ő maga is magyarrá válik – íme Roxana Tudor bukaresti reklámmenedzser nem hétköznapi története

„A szívem magyar / Nincs bennem kérdés / Semmi nem tisztább / Nincs semmi más” – így szól Roxana Tudor Pont című verse, amelyben a magyar nyelv és kultúra iránti szerelméről vall. A dél-romániai születésű, bukaresti reklámmenedzser életét harmincöt évesen egy baleset fenekestül felfordította. Olyan spirituális élmények érték, amelyek hatására rádöbbent, hogy tősgyökeres oltyán létére „mi egy vérből valók vagyunk”. Azóta időt és energiát nem sajnálva törtet kitartóan a magyarrá válás útján, követve szíve parancsát. Roxana lapunknak mesélte el magyarrá válása csodás történetét.

Roxana Tudor 20180118Roxanát mélyen elszomorítja a Romániában zajló gyűlöletkeltés az autonómia kérdése körül (Fotó: MH)

– Honnan jött ez a magyarságtudat? Vannak magyar felmenői?

– Egy szem se. Olténiában, Dél-Romániában nőttem fel. Nyolc évvel ezelőtt kerültem Bukarestbe, hogy a szakmámban dolgozhassak – most egyébként üzletfejlesztési vezető vagyok egy reklámügynökségnél. Korábban nem szimpatizáltam a magyar kultúrával, magyar szóval se nagyon találkoztam. Aztán egyszercsak rám zuhant egy könyvespolc.

– Egy könyvespolc?

– Igen, otthon. Majdnem eltörte a gerincemet. Ez 2015 májusában történt, onnantól kezdve hónapokig kórházról kórházra jártam, ágyhoz voltam láncolva, alig ettem, éjjel-nappal üvölthetnékem volt a fájdalomtól. Közben állandóan egy furcsa magyar zene visszhangzott a fülemben, amit talán egy hónappal a balesetem előtt hallottam először. Zámbó Jimmy egyik dala volt – tudom, nem a legmélyebb, legtartalmasabb zene – de számomra úgy hatott, mint valami mennybéli orvosság, amely enyhítette a fájdalmaimat, és megnyugtatott. Már lábadoztam, amikor elkezdtem kutatni a dal és az édes nyelv iránt, amelyen hozzám szólt. Próbáltam magyarul tanulni, a nulláról, főleg az internet segítségével, eléggé keservesen. Még mindig nevethetnékem támad attól, ahogyan hiába próbáltam ezredszerre is megjegyezni a számok nevét vagy azt, hogy „csütörtök”. Bár egyébként hobbim a nyelvtanulás – beszélek angolul, franciául, olaszul, valamennyit bolgárul, portugálul és héberül is, egy kicsit németül, spanyolul, törökül és fársziul, a magyar lehetetlen küldetésnek tűnt. Egyszer majdnem feladtam, de már késő volt: már a részemmé vált. Hiszem, hogy ami egyszer segített túlélni, veled marad egész életedben. Szóval vettem könyveket, magyar zenéket hallgattam – még mindig jobban éneklek, mint beszélek magyarul, nincs elég beszédrutinom, a hargitaiak szerint meg pesties a tájszólásom –, magyarokkal kezdtem barátkozni, ilyesmik.

– Mit szólt mindehhez a környezete? 

– A családom és a barátaim rossz viccnek gondolták, remélték, ha meggyógyulok, abbamarad ez az egész. Mire mész a magyar nyelvvel? Kérdezgették. Hogy mire? Éppenséggel az életemet köszönhetem neki, és már nem is tudok nélküle élni. Fájdalmas és egyszerre csodálatos útja volt ez a boldogságnak. Végül ők is elfogadták, hogy megváltoztam, s hogy a szívem már magyar. Azóta a munkahelyemen „magyar hölgy” a becenevem, a barátaim pedig már engem kérdezgetnek mint bennfentest magyar kultúráról, hagyományokról, gasztronómiáról. Engem pedig boldoggá tesz, hogy segíthetek nekik ráébredni a szó szerint mellettük élő csodára. Fénylik a tekintetem, amikor a magyarságról beszélek – szokták emlegetni. Persze vannak románok, akik átkoznak azért, mert „átléptem a másik csapatba”, árulónak és még rosszabbnak neveznek, de ez már lepereg rólam. Az ő problémájuk, ha ennyire szűk látókörűek. A magyarok viszont tárt karokkal és nyitott szívvel fogadtak, úgy bántak velem, mint családtagjukkal. Ez nagyon megindított, olyan jó volt átölelni őket, és könnyes szemmel velük énekelni az Ismerős Arcoktól a Nélküledet… S száz meg száz üzenetet kaptam, ismeretlenektől, a legtöbb így szólt: „Le a kalappal!”, vagy „A szívek nagykövete vagy!”, vagy éppen „Te egy oltyán vérű, magyar szívű csodabogár vagy!”, és még sok más. Sokszor könnyezve olvastam őket. De gyűjtöm a múlt lenyomatait is.

– Például?

– Régi magyar képeslapokat. Az öcsémtől kaptam egyet a balesetem után, amit Székelyudvarhelyről küldtek Kolozsvárra még a világháború idején, egyből beleszerettem a városba. Azóta keresem az ilyesmit, száztíz éves a legrégebbi darab. Régi dokumentumokból, személyi okmányokból is van már vagy hetvenem a mai Magyarországról és Erdélyből egyaránt, iskolai igazolványtól kezdve egy 1892-es költségvetési nyilvántartásig. Egy magyar úriember egy igazi kincset, az ükapja 1877-es katonaigazolványát ajándékozta nekem, ez nagyon megindító volt. De régi magyar könyveket is elkezdtem gyűjtögetni.

– Volt korábban Magyarországon?

– Igen, Budapest a balesetem előtt is szerelem volt első látásra, ahol rögtön otthon éreztem magam, talán azért is, mert én is a Duna mellett nőttem fel, na meg a sok műemlék, az épületek, a Parlament, a levegő, a nevetés, a vendégszeretet, ezek így egyszerre érintettek meg. Talán előjel volt? Mintha az őseim hívtak volna a szent földjükre, hogy rádöbbenjek, a szívem ide tartozik. Amikor Jókai Mórtól olvastam az És mégis mozog a földet, lenyűgözött, mennyire úgy írta le a korabeli fővárost, ahogyan én is elképzeltem. Keserédes érzés volt, nem véletlenül vigad sírva a magyar. Sajnos a munkám miatt azóta sem jártam Budapesten. De, mint egy kedves ismerősöm mondta, „ami késik, az jön”. Rengeteg kedves meghívást is kaptam már oda, és biztosan nem úszom meg könnyek nélkül a látogatást, az érzést, hogy rokonokhoz érkeztem. És természetesen virágot is viszek Zámbó Jimmy sírjára, hálából, hogy megnyitotta a fülemet az édes magyar nyelvre.

– Gondolom, azóta szélesedett a zenei palettája.

– Persze, hiszen otthon, a munkahelyemen és útközben is magyar zenéket hallgatok. Mindenevő vagyok: a székely himnusz volt a csengőhangom, de a már említett Ismerős Arcok, Edda Művek, Omega mellett Koncz Zsuzsa, Rúzsa Magdi, a Budapest Bár és még sok más is belefér.

– Mit ajánlana belőle a román barátainak, és mit a magyaroknak?

– Román ismerőseimnek Lajkó Félixtől szoktam ajánlani A madárnak című dalát, a magyaroknak pedig Ciprian Porumbescu Ballada hegedűre és kórusra című művét vagy a jól ismert Pacsirtát, Lakatos Sándor zenekara előadásában. A zene összehozza a nemzeteket. De az irodalom is fontos. Bár a legközelebb Vörösmarty Mihály Szózata áll hozzám, a románoknak egy másik kedvenc versem, József Attila Tedd a kezed című versét szoktam ajánlani, a magyaroknak pedig hasonló okokból Nichita Stănescu Egy kérdés című versét. Ez Tóth Irén fordításában így hangzik: Mondd: ha elkapnálak valamikor, / és megcsókolnám a talpadat, / ugye sántítanál kissé utána, / félve, hogy eltaposod csókomat?

– Ha a zene összeköti a nemzeteket, talán a gasztronómia is. Mi a kedvenc magyar étele?

– Természetesen a gulyás, gyakran főzök is, emellett szeretem a paprikást, a meggylevest, a pörköltet és a pacalpörköltet, a kolbászt és még sok mást. Amíg ettem cukrot, odavoltam a kürtőskalácsért, mézeskalácsért, dobostortáért. Nagy kedvencem a Csíki sör is. Ha tehetem, Bukarestben is ellátogatok a hagyományos magyar piacra, néha velem tart a Kolozsvárott élő öcsém is. De rossz ennyire távol lenni a magyar világtól! Hiányzik a nyelv, az emberek, a székelyföldi mindennapok, ezt nem pótolja sem a magyar tévé, sem az internet.

– Miért nem költözik magyar vidékre?

– Sajnos még nem tehetem meg, a munkám miatt. Így maradnak a sűrű utak Csíkszeredába, az ottani barátaim az én „magyar családom”. Megható, amikor hazahívnak, Szeredába, s az is megindító volt, amikor egyszer búcsúzkodás közben egy kiváló magyar úriember azt mondta: „Roxana, mi egy vérből valók vagyunk!” Itt írtam meg Pont című versemet is arról, mennyi minden köt a magyarsághoz. Csíkcsicsóba is hívtak a hagyományos káposztafesztiválra, még emlékplakettet is kaptam – nos, nem találtam szavakat. A népviseletek közül viszont a hargitai a kedvencem, varrattam magamnak egyet és büszkén hordom, a születésnapomon ebben mentem dolgozni is. Amire még nagyon vágyom, hogy egyszer magyar állampolgár lehessek, hogy papírom legyen arról, hogy az én népemhez tartozom, az én arany magyar nemzetemhez – erről is írtam egy verset, mint egy honvágytól szenvedő kisgyerek. Sokszor annak is érzem magam, hiszen harmincöt évet éltem le románként, és magyarként születtem újjá. Egy gyermekként, akinek minden új ebben a magyar világban, és mindenről többet akar tudni. Minden este elimádkozom a Miatyánkot magyarul, és remélem, a Jóisten is segít majd, hogy támogassam a magyar szellemiséget a világon.

Forrás: Magyar Hírlap - Veczán Zoltán – 2018.01.18. 01:11 

Hollandiai magyar kutató: a magyar nyelv ősnyelv és nem finnugor

2018. jan. 14., Nincsenek hozzászólások


1995-ben jelent meg Marácz László hollandiai professzor Magyar fordulat című könyve holland, majd angol nyelven. A könyv összefoglalja a magyar őstörténeti kutatásokat, nyelvészként bírálja a ma­gyar nyelvészeket, amiért kitartanak a magyar nyelv finnugor eredete mellett, és kitér a 20. század magyarellenes jogsértéseire. A könyv már megjelenésekor vitát váltott ki a nyelvészek körében, sokan támadták, sokan megvédték. Az általánosan elfogadott álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, ezen belül a finnugor nyelvek közé tartozik. Ez az elmélet jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia által is elfogadott. A magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezenkívül több alternatív elmélet is létezik. Marácz László, aki ez utóbbiak képviselője, nemrégiben Erdélyben járt. 

– Arra kértük, vázolja, mire jutottak jó tíz év után a szakemberek? Történt-e változás a nyelvészek álláspontjában? 
– 1995-ben eléggé korlátozott volt a publikációs lehetőség, Magyarországon például nagyon kevesen vettek tudomást arról, miről értekeztem valójában. A világhálón terjedt egy tanulmányom, amiből következtetéseket vontak le, és amiből tájékozódtak a véleményemről a finnugor nyelvészettel kapcsolatban. Magyarul A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból című tanulmányomban foglaltam össze meglátásaim: a finnugor nyelvészet nem használja fel a magyar nyelv alapegységeit – a gyököket, és emiatt nem hiteles. Nyelvrokonsági témában ez kissé bonyolultabb, mert én soha nem javasoltam más rokonnyelveket. Véleményem szerint először fel kell tárni a gyökrendszert, és ha erről eleget tudunk, akkor leszünk képesek a magyart más ragozónyelvekkel összehasonlítani. A 19. században kidolgozott gyökrendszer-kutatást kellene folytatni, mert ezzel a kutatással korántsem vagyunk olyan szinten, hogy biztosat mondjunk a nyelvrokonságról. 
– Azt is mondhatnánk, hogy a magyar nyelv egyedülálló? 
– Azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelvnek ősnyelv-tulajdonságai vannak. Tömör és egyszerű szerkezete van, az alapegységeket nem lehetett kölcsönözni más nyelvektől, és nem is fejlődtek ki más szerkezetekből. A magyar nyelv ebből a szempontból egy „primigena” nyelv, nem valószínű, hogy egy másikból fejlődött ki. A finnugor nyelvészet egyik saroktétele, hogy a magyar más ősnyelvekből fejlődött ki, márpedig erre semmiféle bizonyíték nincs, és nem igazolják az elméletet a magyar nyelvi szerkezetek. 
– Számszerűen is meghatározható a magyar nyelv szógyök-készlete? 
– A Czuczor–Fogarasi szótár szerint 2000 szógyököt tartalmaz, kb. 150 képző, rag, jel vagy összetevő rag létezik. Tudjuk, hogy ez a szótár egy első próbálkozás, és még léteznek nyitott kérdések, amelyek válaszra várnak a nyelvtudósoktól. 
– Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematika-Informatika Szakosztályának a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett konferenciáján professzor úr Bolyai János „a magyar mint tökéletes nyelv”- ről alkotott elméletét mutatta be. Összecseng az Ön vélekedésével. Már korábban is ismerte? 
– Nem. Meglepetésemre 1999-ben fedeztem fel, hogy Bolyai is ezen az úton járt. Akkor kezdtem tanulmányozni kéziratait a Teleki Tékában, és a kutató kollégákkal egyeztetve, tényleg kiderült, hogy az ő munkája ezen a területen nagyon fontos volt. Jóllehet, soha nem tette közzé, ma is kézirat formájában látható. Ezekből kiderül, hogy a matematikus Bolyai nagyon világosan látta a magyar nyelv szerkezetét, tudta, mit kell tenni, hogy egyetemes nyelvként lehessen használni. Bolyai János kísérlete egy tökéletes, egyetemes nyelv megalkotására a magyar segítségével, a posteriori nyelvek kategóriájába illik, és megfelel Umberto Eco (1997) kiindulási pontjainak a posteriori nyelveket illetően. Javaslata Giuseppe Peano olasz matematikus Latino sine flexione-jával (1903) is összehasonlítható. Peano kigondolt egy leegyszerűsített latint, amit nemzetközi tudományos jelentésekben használtak volna, és ami kizárólag írott nyelv volt. Az elképzelés egy olyan szókincs volt, ami egy nagyon ismert természetes nyelv gyökein alapul, és szinte semmi nyelvtant nem tartalmaz. Ahogy a Latino sine flexione elhalt kitalálójának, Peanónak halálával, úgy Bolyai javaslata a magyarról mint tökéletes nyelvről, sajnos, soha nem ért távolabb a helyi könyvtárnál. 
– Professzor úr mintegy feladatul szabta az erdélyi tudományos kutatók számára, hogy a műszaki, ezen belül is az informatika nyelvében próbálják meg a szógyökökre alapuló fordítást, magyarra való átültetést használni. 
– Sokféle alkalmazás lehetséges. A szógyökök fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy szövegfelismerő, gépies programok működését fejleszteni lehessen. A gyökök tisztázásával azonban könnyű lenne az idegen szavakat informatikailag kezelni. Meg lehetne nézni, hogy az idegen szavak statisztikailag milyen szerepet játszanak a mai magyar nyelvben, mennyire használjuk az alapszókészletet, és milyen mértékben az idegen szavakat. A magyar nyelv legfőbb tulajdonsága, hogy tömör és egyértelmű, és nagyon egyszerű egységekből tevődik össze. Az sms-ben (Short Message Service – rövidüzenet-szolgáltatás) például 134 karaktert lehet átküldeni. Nézzük meg, ugyanazt a szöveget angolul és magyarul, a magyar tömörebb, kevesebb szóval lehet ugyanazt leírni. 
– Professzor úr Utrechtben született, hogy lett a magyar nyelv kutatója? 
– Szüleim ’56-os magyarok, a forradalom után emigráltak Hollandiába. A családban természetesen magyarul beszéltünk, a magyar kultúrát ápoltuk, és a ’60-as évektől rendszeresen jártunk haza Magyarországra. Soha nem jártam magyar iskolába, mint szakképzett nyelvész foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel. Kutatóként néha belülről, néha kívülről nézem a magyar nyelvészeti kutatásokat, és ezért olyan dolgokat veszek észre, amit nem venne észre az, aki benne él. 

Oláh-Gál Elvira, Csíki Hírlap - Erdély Ma

Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben

2018. jan. 9., 5 hozzászólás


Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben

A „szeri gyűlés” elnevezést ismerjük, Anonymus így ír a Gesta Hungarorumban:: „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért.
Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” (Anonymus. XL. „Et locum illum, ubi haec omnia fuerunt ordinata, hungari secundum suum idioma, nominaverunt scerii, eo quod ibi ordinatum fuit totum negotium regni)
SZER a CZUCZOR-FOGARAS szótár szerint:
1) Bizonyos irányú vonalban egymás után következő tárgyak sora, menete.
2,) Elvont ért. vett sor vagy sorozat, illetőleg rend, vagyis rokonnemű cselekvények, állapotok, tünemények, ismereteknek egymás után folyó, vagy egymással bizonyos viszonyban álló egyezményes sorozata.
3) Egymást felváltva követő cselekvények, állapotok, tünemények, különösen tiszti eljárások, kötelességek sora, s megfelel neki a latin vix, vicis.
4) Atv. azon mód vagy mérték, vagy szabály, vagy szokás, melyhez képest végrehajtatik, vagy történik valami. Szép szerrel, jó szerrel eszközleni valamit. Könnyű szerrel átesni a dolgon. Jobb szép szerrel elmenni, mint kénytelenségből. (Km.). Szert tenni valamire. Szerét tenni v. ejteni valaminek.

Etimológiai szótár: „szer [1372 u.] Ősi, uráli kori szó, vö. vogul sir ’mód, állapot, minőség; faj, fajta, nem; szokás, népszokás’, osztják sir ’nemzetség’, zürjén ser ’szokás, mód’, cseremisz sǝr ’természet, jellem; mód, szer, szokás; minőség; felépítés, szerkezet’, tavdi sier ’dolog’. Az uráli alapalak *ser ’sor, rend’ lehetett. Alapjelentésében a ’kapcsolódás, társulás’ képzete játszott fő szerepet, melyből a szó későbbi jelentései kifejlődhettek.” 

Az Etimológiai szótár készítői a szer szó jelentését mint ősi urál kori szót, a vogul, osztják, zürjén, cseremisz szavakból vezették le, ami nagy hiba, mert az ősi szer szó jelentésének nem sok köze van ezekhez a „finnugor” jelentésekhez, bár megemlítik, hogy a szer szó alapjelentésében a ’kapcsolódás, társulás’ képzete játszott fő szerepet, melyből a szó későbbi jelentései kifejlődhettek, ami már elfogadható. 

Mi magyarok nem éltünk együtt a finnugor népekkel, nem mi vettünk át vogul, osztják, zürjén vagy cseremisz szavakat! Csak annyi igaz, hogy egy közös ősi nyelvből származik szavaink egy része, de nem ugyanakkor és nem ugyanott vettük át őket! Nem is értjük egymás nyelvét! Az itt ismertetett finnugor szavak alakja (részben) és jelentése is megváltozott, amint azt a szer szónál is láthatjuk! A szer egy ősgyök, vagyis nem egy szó, jelentését nem is lehet egy szóval kifejezni. A magyar szer szó etimológiáját a dravida cēr jelentéséből kapjuk meg, így válik érthetővé a szeri gyűlés igazi jelentése, értelme.

SZER a tamil (dravida) szavakban:

Tamil cēr [சேர (Cēra) olvasd: széra] ’csatlakozik, egyesül, egyesít, összeilleszt, összekapcsol, érintkezik’
Tamil cēr ’lesz egységes, eggyé vált, egyesült, egyesül, keverednek, összekevert, szoros barátság vagy egyesülés’
Tamil cērkkai 'gyűjtés, összejövetel, keverés, csoportosulás, közösség'

A szer eredeti jelentése: „eggyé válik, egyesült, keveredik, összekeveredik, egységes lesz, szoros barátság vagy egyesülés, összejövetel, csoportosulás, közösség.” 

A szer ősgyök megtalálható a szeretet, szerelem, szerszám, szerkezet, szervezet, szerte, szertelen szavak mellett számos összetett szóban is, mint a gyógyszer, tápszer, tornaszer, stb. szavakban. 

SZERI GYŰLÉS: A szeri gyűlésen a törzsi vezetők összegyűltek és megállapodtak, hogy egyesítsék erejüket az egyesülésben, összekeveredtek, eggyé váltak (mint a vérszerződésnél). A szeri gyűléshez, mint ünnepi eseményhez kapcsolható a szertartás szó is!

SZERELEM: A szerelem szó két részből áll, a szer ősi gyökből és az -elem névszóképzőből. A szerelem szó etimológiája hasonló, mint a szer szóé, vagy a szeri gyűlésé. Míg a szeri gyűlésen különböző törzsek egyesültek, váltak eggyé, alkottak egy közösséget, valami hasonló mondható el két szerelmes emberről is, akik a szerelemben egyesülnek, eggyé válnak, szorosan kötődnek egymáshoz. Ehhez hasonlók mondhatók el a szeretet, szeretkezik, szerelmeskedik, vagy további származékszavakról is.

SZERETET: A szeretetben egyesülnek, eggyé válnak, szorosan kötődnek egymáshoz! A szeretet az, ami összefűz, ami összekapcsol, egy szoros kötelék két ember között.

SZERKEZET, SZERSZÁM: A szerkezetben több különböző részegység ’eggyé válik, egységes lesz, összekötődik, összekapcsolódik’ jelentésén alapulva értelmezhető a szer (vagy szerk) szóból, ahogy a szerszám szónál is. Ezek az ősi szavak abból az időkből valók, amikor még ismerték az emberek az ősi gyökök igazi jelentését. Jellemző, hogy az ősi gyökök néha nem egy szóval, hanem egy egész mondattal fejezhetők ki!

SZERTELEN: A szertelen fosztóképzős szó, aki szertelen, abból hiányzik mindaz, amit a szer jelent, a szertelen ember szétszórt, nem együttműködő, stb.

EGYSZERŰ: Nem bonyolult, kevés részből áll, felesleges dolog nincs benne, de a célnak megfelel.

SZERÉNY: Aki nem kérkedik a képességeivel és az elért eredményeivel, akiben több van, mint amit mutat. 

RENDSZER: Egy célt megvalósító rendezett egység, amely egymással ésszerűen együttműködő részekből áll. Szabályokhoz igazodó megegyezések, a tevékenységnek, munkamenetnek ad megszokott sorrendet vagy formát.

SZERÉT EJTI: megszerez, beszerez, hozzájut valamihez (valamilyen, a szokásostól eltérő módon).
Az SZ-R mássalhangzós gyököt a -szor/-szer/-ször képzőben is megtaláljuk, a SZER ősi gyökből származik, leggyakrabban szorzásnál, sokszorozásnál használjuk. Mondhatjuk, hogy két szám összeszorzásával a két szám „egységes lesz, eggyé válik, egyesül, keveredik”, vagyis hasonló, amit a szer meghatározásánál írtam.

SZERENCSE. Szerintem a szerencse egymást követő kedvező események összekapcsolódása. 

Czuczor-Fogarasi szerint a szerencse: „Széles ért. véletlen, váratlan, előre nem látott, akaratunktól független esemény, mennyiben állapotunkat akár kedvezőleg, akár kedvezőtlenül érdekli, s akár haszonnal, akár kárral jár. Jó szerencse, bal szerencse.”
Etimológiai szótár szerint: „szerencse [1372 u.] Jövevényszó egy déli szláv nyelvből, vö. bolgár cpeщa [szresa] ’találkozás’, horvát-szerb sreća ’szerencse, boldogság’, szlovén sreča ’ugyanaz; sors’; vö. még: óegyházi szláv sьręšta ’találkozás; sors’, ócseh střiece ’találkozás, összejövetel’, orosz вcmpeчa [vsztrecsa] ’ugyanaz’. A szláv szavak egy *sьręt- ’találkozik’ alakra vezethetők vissza. Az eredetibb ’találkozás’ jelentésből már a déli szlávban kifejlődött a ’véletlen, sors, szerencse’ értelmű használat. A magyarba egy *sręča vagy esetleg *sręšta alak kerülhetett át, a hangtani megfelelésre vö. lencse. A szerencse forma magánhangzó-illeszkedéssel alakult. Szavunk fosztóképzős származéka a szerencsétlen [1456 k.].” (SZERENCSÉTLEN MEGFEJTÉS!)
Dravida nyelvben:
Malayalam cīṟu (good condition, luck) ’jó állapot, szerencse, véletlen’. A dravida cīṟu angol betűs „transzliterációval” van írva, olvasata „sziru”!

A szer gyök a magyar, a dravida és a finnugor nyelveken kívül más nyelvekben is megtalálható, mint a latin, portugál, angol és a kurd nyelvben is:

latin cer (contest) ’küzdelem, verseny’
latin certamen (struggle) ’küzdelem’
portugál cer (to be) ’legyen’
kurd ser (the head) ’felett, a fej, fő’
Angol nyelvben:
cerebral ’agyi, agy’
cerebrum ’agyvelő, nagyagy’
ceremonial ’ünnepélyes’
ceremony ’ünnepség’
servant ’szolga’
serve ’kiszolgálni’
server ’felszolgáló’
service ’szolgálat

SZÉRIA: a sorozat jelentésű szó Európa számos nyelvében megtalálható, mint series (en), Serie (német), serie (spanyol, olasz, portugál), série (cseh), séria (szlovák), stb. Lásd feljebb: „az uráli alapalak *ser ’sor, rend’ lehetett.” (a széria szóban is a ser ősgyök található!)

Testünk (szervezetünk) keringési rendszerének legfontosabb szerve, a szív néhány európai nyelvben SZ-R kezdetű:
SERCE: a szív jelentésű szó a szláv nyelvekben: srce (horvát, bosnyák, szlovén), serce (lengyel), срце (szerb), сердце, szerdce (orosz), сeрце (ukrán)

Az itt bemutatott idegen nyelvű szavakból láthatjuk, hogy a szer ősgyök alakja több nyelvben is megmaradt (írástól függetlenül azonos a kiejtése), csak a jelentése változott évezredek alatt a különböző nyelvek szavaiban. Azt is láthatjuk, hogy az átvevő nyelvekben szer jelentése jelentősen beszűkült, csak egy jelentésre koncentrál, míg az eredeti jelentést egy egész mondattal lehetett csak kifejezni, csak a magyar szavak (szerelem, szerkezet, stb.) felelnek meg az eredeti jelentésnek, mert a magyar nyelv közvetlenül az ősnyelvből származik!

Mi a kapcsolat a tavasz, a rügyezés és a rugózás között ?

2018. jan. 9., Nincsenek hozzászólások


Vértes Olivér: Mi a kapcsolat a tavasz, a rügyezés és a rugózás között ?

A KÖR vonala egy GÖR-be, vagyis a KÖR GÖR-bül, de úgy is mondhatnánk, hogy KÖR-bül. Ha elindul a kocsi, a KER-ék GUR-ul vagy GÖR-dül. Ha nem egyenes vonalat húzunk, akkor azt mondjuk, hogy GÖR-be. Az egyenes vonal GÖR-bülete nulla, az r sugarú KÖR GÖR-bülete 1/r minden pontban. E két síkgörbe (és csak ezek) állandó görbületűek. A térben ilyen a körhenger felületére illeszkedő, állandó emelkedésű csavarvonal, amit ha elképzelünk, megkapjuk a RUG-ót.

RUG-ó (hun) = sp-RInG (en) = пру-жина (ejtsd: pRU-zsina, ru, bul) = mal-GU-ki (bask) = op-RUG-a (bos, cz, cro) = GOR-m-UR (isl) = jala-KAR-a (sans)


tavasz (hun) = sp-RInG (en) = գարուն (GAR-un, örmény)

Érdekes, hogy az angolban a sp-RInG nem csak RUG-ó, hanem TAVASZ jelentéssel is bír. Erre az lehet a magyarázat, hogy tavasszal a RÜGy-ek is KÉPLETESEN úgy pattannak ki, mint a RUG-ó. Ezt a gondolatot támasztja alá a különböző nyelvek rügy és csíra szavaiban található R+G gyök:

RÜGy (hun) = b-URG-eon (en) = tum-UR-cuq (azeri) = d-RUG-ar (bos) = bo-URG-eon (fr) = б-үр-шік (kaz) = GER-moglio (kor) = GER-men (latin) = GER-moglio (it) = b-RO-te (es) = tom-UR-cuk (tur) = bla-GUR-yn (wal) = અંકુર (aṅ-KUR-a, gudzsaráti) 

csíra (hun) = GER-m (en) = रोगाणु (ROG-aanu, hindi, nepáli) = GRO-dden (se)

rügyezés (hun) = ਉੱਗੇ (ugē, pandzsábi)


A RUGÓ szó betűi más sorrendben: UGOR, UGR-ik:

UGR-ik (hun) = sp-RUnG (en) = KëR-cim (al) = sp-ROnG (ned) = sp-RInG-en (ger)

Szóval, ha meg-UGR-ranak a fák, bokrok, azaz elkezdenek RÜGy-ezni, akkor kétségtelenül itt a tavasz.

Persze van, aki nem hisz a szemének és nem akarja meglátni az összefüggéseket. Véletlen egybeesések ? Meg kell érteni, hogy nincsenek véletlenek a szavak képződése terén. Majdnem 100 % az esélye, hogy az egyik nyelv a másiktól vette át a szót, legalábbis annak az alapját (kivételek a teljesen új szó-kreációk). Aztán sikerült úgy összekutyulni a betűket, hogy az adott szóra sokszor még a saját édesanyja sem ismerne rá, ha a magyar nyelvben nem maradtak volna meg épségben az eredeti szógyökök, szavak és szóbokrok, aminek segítségével be lehet azonosítani a vadhajtásokat.

A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

2017. dec. 29., 3 hozzászólás

1. kép: Vágtázó Csodaszarvas / vagtazocsodaszarvas.hu

Vértes Olivér: A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

A cikkben szó lesz az Ős-Duna egyik ágának feltételezett elhelyezkedéséről és nevéről, valamint néhány településsel való kapcsolatáról. A településneveket vizsgálva pedig felmerül még néhány nagyon régi magyar személynév, amelyek más népek hagyományában is rendkívül jelentős helyet foglalnak el.

Egy érdekes feltevés az Ős-Dunáról

A Duna egyik régi magyar neve feltehetően ESZTER volt. Ezt őrzi az Esztergom városnév is. ESZTER-GOM. A GAM-ós bot (kampós bot) alakjából következtetve az Esztergom szó GOM-ja a folyó kanyarulatát írja le. Később aztán Iszternek is hívták a Dunát, ami csak egy betű eltérés az Esztertől.

  

2. kép: Gamós (kampós) bot

ESZTER betűi más sorrendben: SZERET. A SZERET egy folyó neve, mely a Kárpátokban ered, Észak- Bukovinában és Galactól délre torkollik a Dunába. Néhány település neve a SZERET mellett: SZToRozsinyec, SZERETvásár, STiRbát, SiRETel, Buda, SiRETu, Argea. Nagyon jól kiviláglik ezeknek a településneveknek a változásából, hogy az elrománosodásuk folytán miként veszítették el értelmüket. Mi értjük, hogy mit jelent a Szeret, viszont románul már nehéz megmagyarázni, mi fán terem a Siret. A Buda és az Argea nem illik a Szeret-sorba, viszont érdekes a felbukkanásuk. Egy Buda a Szeret mellett, a másik pedig az Eszter (mai nevén Duna) partján található. Az Argea névről később még lesz szó.

Van még kettő folyónk, amely tartalmazza Eszter nevét: a B-ESZTER-ce, mely a SZTR-unyóra hegy alatt ered és SZERETfalvánál torkollik a Sajóba. A másik az Aranyos-B-ESZTER-ce, ami a SZERET jobb oldali mellékfolyója.

A továbbiakban fontos szerepe lesz annak a megállapításnak, hogy ha egy településnévben szerepel egy folyó neve, akkor az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy azt a falut vagy várost a névadó folyó mellett építették fel.

Játszunk el azzal a gondolattal, hogy egy folyó egyszer csak elapad ! A képzeletbeli szerencsétlen nyertes legyen a Kapos. Eltűnt a folyó és eltelt pár ezer esztendő, viszont a néhai Kapos menti településekből megmaradt néhány. A távoli jövőben valaki ránéz a térképre és próbálja megfejteni, hogy mit jelenthet a Kapos szó a következő településnevekben: Kaposfő, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposvár, Kaposszerdahely, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kapospula, Kaposszekcső.

Ha valami írásos lelet vagy a szájhagyomány megőrzi a folyó emlékét, akkor könnyű dolga lesz a jövőbeli múltkutatónknak, ha ilyen módon rálel valahol a településneveket összekötő kapocsra, esetünkben a Kaposra. Viszont, ha már oly sok idő eltelik, hogy semmi nyoma nem marad a Kaposnak az emlékezetben, akkor már bajosabb lesz megállapítani az összefüggést.

Az igazsághoz tartozik, hogy Kaposszerdahely, Kaposgyarmat, Kaposkeresztúr és Kaposszekcső nem a Kapos partján található manapság, de nagyon valószínű, hogy a messzi múltban mellettük haladt a folyómeder. Máskülönben nem szerepelne a nevükben a Kapos szó.

Kanyarodjunk vissza a Dunához ! Nem annyira köztudott, hogy a Visegrádi-szoros kialakulása előtt, a harmadidőszak végén, a felső pliocénben kb. 2-2,5 millió évvel ezelőtt, a Keleti-Alpok és a Nyugat-Kárpátok lezúduló vizeit a Duna őse a mai Dunántúlon át észak-déli irányban, több ágban vezette a drávai süllyedék felé.*

3. kép: A Kárpát-medence vízhálózata a pliocén végén

Ha éltek emberek akkoriban ezen a vidéken és a "modern tanokkal" ellentétben nem csak makogással fejezték ki gondolataikat, akkor valószínűleg nevet is adtak az őket körülvevő dolgoknak. 

Folytassuk a folyós játékot és próbáljuk megkeresni az Ős-Duna egyik ágát ! Azt tudjuk, hogy észak-déli irányban húzódott a meder, de hogy pontosan hol, arra sajnos már nem emlékszik senki. Hacsak néhány település meg nem őrizte a folyó nevét:

Vasegerszeg, Egervölgy, Egervár, Egeralja, Zalaegerszeg, Egeracsa, Esztergály, Eszteregnye.

Lehet, hogy az Ős-Duna egyik ágát EGER-nek, egy másikat pedig ESZTER-nek nevezték ?

A mellékelt ábrákon (4. és 5. kép) a Google útvonal tervezője összekötötte közúton a felsorolt településeket és kirajzolt nekünk egy szép kék szalagot, ami akár az Ős-Duna egyik feltételezett, Eger, illetve Eszter nevű ágának hozzávetőleges elhelyezkedését is mutathatja.

4. kép: Vasegerszeg-Egervölgy-Egervár-Zalaegerszeg-Eszteregnye

A következő ábrán is talán egy ős-folyó rajzolódik ki:

5. kép: Egeralja-Esztergály-Egeracsa

Ha igaz az állítás, hogy réges-régen egy Eger vagy Eszter nevű folyó kötötte össze azokat a településeket a mai Nyugat-Dunántúl területén, mely települések nevében fennmaradt a folyó neve, akkor ez azt jelenti, hogy ezek a települések legalább azóta léteznek, mióta nem ott folyik a névadó folyójuk.

Ezt a feltételezést a települések környékén elvégzett kutatófúrások eredményeivel lehetne bizonyítani, megvizsgálván azt, hogy a az Ős-Duna (vagy másik folyó) hol rakta le üledékét. Ha ez bebizonyosodik, akkor elkerülhetetlen lesz a történelemkönyvek újraírása.

Érdekesség, hogy Eszteregnye az Eszter és az Eger nevet is tartalmazza egyszerre.

Eger városa is feltehetően az Eger-patakról kapta a nevét, mely a Heves megyei Balaton községnél ered. Van még egy Eger-patakunk a Balaton-felvidéken is, mely Szigligetnél torkollik a Balatonba. 

Németországban és Csehországban is folyik egy Eger (más néven Ohře), s mellette áll Eger (Cheb) városa.

6. kép: A csehországi Eger (Cheb) városa az Eger (Ohre) folyó partján

A Duna partján fekszik Németországban Regensburg és Regenstauf, melyek szintén tartalmazzák az Eger nevet, csak más betűsorrendben.

Érdekes, hogy a Duna szó megtalálható maláj, szundanéz, török és üzbég nyelven világ jelentéssel:

világ (hun) = dunia (maláj) = dunya (szun) = Dünya (tur) = dunyo (üzb)

Mi a jelentése az Eszter és az Eger névnek ?

Az Eger név jelentése talán Egy Úr. Lehet, hogy Eszter megfelelője, esetleg Eszter párja volt az ősi magyar hitvilágban. De mit jelenthet Eszter neve ? Ennek kiderítésére segítségül hívunk külföldi, de a magyartól nem is annyira idegen nyelveket, megvizsgálván néhány szót, amiben megbújtak az Eszter és Eger nevek.

csillag (hun) = star (en) = izar (bask) = তারার (tārāra, bengáli) = stjer (fríz) = estrela (gal) = αστέρι (astéri, gre) = તારો (tārō, gudzs) = सितारा (sitaara, hindi) = ster (ned) = stjörnu (isl) = スター (Sutā, jap) = estrella (cat) = gwiazda (pol) = zvaigzne (lat) = നക്ഷത്രം (nakṣatraṁ, malajálam) = स्टार (sṭāra, maráthi) = stern (ger) = stella (it) = estrella (es) = stjärna (se) = තරු (taru, szinhala) = ситора (szitora, tadzsik) = நட்சத்திர (naṭcattira, tamil) = seren (wal) = asteriscus, astra (latin)

Jól látható a fenti felsorolásból, hogy Eszter nevét több nép CSILLAG szava is megőrizte töredékes, de jól felismerhető formában. Van, ahol kevesebb, máshol több hang szerepel - néhol vendéghangok jelentek meg, esetleg megváltozott egy-egy magánhangzó, s helyenként összekeveredtek a betűk. A lényegi mondanivalót mindig a mássalhangzók hordozzák, ebben az esetben az SZ-T-R betűk. STaR, SZTaR, iSTaR, eSTRella, SZiTaRa, STeRn, SZiToRa, aSZTRa - ezek mind az eSZTeR-ből származnak.

Csillag = Est Úr = Eszter ? Csillag = Napisten = Isten = Iszter = Eszter ?

Lehet, hogy a Napot, azaz Istent hívtuk valaha Eszternek ? Talán ezt őrzi a Lánc, lánc, Eszterlánc kezdetű mondóka is.**

7. kép: Csillagképek

A Nap keleten kel, fénye onnét terjed szét a világban. A következő felsorolás szavaiban szintén megőrződött töredékes formában az Eszter név:

kelet (hun) = east (en) = ekialdean (bask) = изток (iztok, bul) = istok (bos) = øst (den, nor) = est (fr, it, por) = easten (fríz) = leste (gal) = აღმოსავლეთ (aghmosavlet, grúz) = oosten (ned) = austur (isl) = austrumi (lat) = Osten (ger) = este (es) = öst (se) = తూర్పు (tūrpu, telugu) 

Régen a húsvét a termékenység ünnepe volt, Eszter (Istár) pedig a szerelem és termékenység istennője. Eszter = kikelet ?

8. kép: Eszter (Istár), a szerelem és termékenység istennője

húsvét (hun) = easter (en) = აღდგომის (aghdgomis, grúz) = ઇસ્ટર (Isṭara, gudzsaráti) = ईस्टर (eestar, hindi) = イースター (Īsutā, jap) = ഈസ്റ്റർ (īsṟṟar, malajálam) = Aranga (maori) = इस्टर (istara, maráthi) = Ostern (ger) 

A grúz húsvét (aghdgomis) azért szerepel itt, mert hasonlít a szintén grúz kelet (aghmosavlet) szóra. A japán húsvét (Īsutā) pedig egy betű híján megegyezik a csillag (Sutā) szavukkal. A maori Aranga szóból pedig kihámozható az Eger név.

Eszter az úrnő / istennő szavakban:

úrnő (hun) = mistress (en) = عشيقة (eashiqa, arab) = andrea (bask) = elskerinde (den) = armuke (est) = rakastajatar (fin) = maîtresse (fr) = ερωμένη (eroméni, gre) = ljubavnica (bos, cro) = máistreás (irl) = elskerinne (nor) = սիրուհի (siruhi, arm) = amante (por, es) = feistres (wal) 

szeret (hun) = ást (isl) = elsker (den, nor) = armastus (est) = rakkaus (fin) = αγάπη (agápi, gre) = suka (maláj) = aroha (maori) = սիրել (sirel, arm) = amor (es) = älskar (se) = bogoh (szundanéz) 

A szeret szó más betűsorrendben megfelel Eszter-nek. Eszterről pedig tudjuk, hogy a szerelem/szeretet istennője. Érdekes a hasonlóság a dán, az észt, a finn, a bosnyák/horvát szeret és úrnő/istennő szavak között. A baszk Andrea jelentése is Úrnő.

Szép Ilonáról

Az ősi magyar hitvilágban a legfőbb Istenségünk Tündérszép Ilona néven is szerepelt, akinek az aranykastély, azaz a Nap az otthona. 

9. kép: Tündérszép Ilona

Ilona neve is fennmaradt sok népnél, csak nem a Nappal, hanem a Holddal azonosították: Ilona = Luna, Iluna

Hold (hun) = ilargia (bask) = lluna (cat) = луна (luna, bul, ru) = φεγγάρι (fengári, gre) = bulan (ind) = luna (it) = සඳ (san̆da, szinhala)

A szép szó jelentése észt nyelven: Ilus. Szép Ilona = Szép Ilus.

Eredetileg Ilona inkább a Napot jelenthette. Erre lehet következtetni az ógörög Szép Heléna (Ilona) és a Hellász (Nap) szavak közötti kapcsolatból is.

A görög mitológiában ezt találjuk Heléna származásáról:

Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeukész (Castor és Pollux), mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje. ***

Ha nem szó szerint értelmezzük ezt az ókori szvinger sztorit, akkor a tojásról eszünkbe juthat pl. a világ keletkezése a Kalevalából. Az egyik tojásból kikelt Heléna (a Nap) és Klütaimnésztra, akinek a nevében szerepel Észtra, azaz Eszter - talán az egyik csillag. A másik tojásból kikelő Kasztór nevében megint csak szerepel az Eszter szó, mint Asztór - valószínűleg itt is csillag jelentéssel, mivel a Castor és Pollux az Ikrek csillagkép két oszlopos tagja. Tündareósz nevéből ítélve lehet, hogy volt némi köze a tündérekhez is.

Kasztór és Polüdeukész  egyébként az argonauták közé tartozott, akik az Argosz által épített Argó nevű hajóval utaztak az aranygyapjú megszerzésére. Argó = Eger ?

A magyar mondakincs is megemlékezik az Ikrek csillagképről Két Árva néven. A monda szerint két árva élt egy faluban, ám senki sem segített nekik, még egy falat kenyeret sem kaptak. Egy nap eltévedtek az erdőben, örökre nyomuk veszett, de az Isten felrakta őket a mennyboltra, hogy mindig figyelmeztessék az embereket. ****

Tündér Ilona és a 12 hattyú a magyar mesevilágban:

Egyszer csak jő Tündér Ilona tizenkét fehér hattyúval, és leszállnak a gyémántkúthoz, és a hattyúkval együtt vetett egy-egy kecskebukát, és olyan gyönyörű szép leányok lettek belőlök, mint a gyöngyvirág ... *****

A 12 hattyú talán a 12 állatövi csillagképet jelképezi ? Lehet, hogy a mondabeli 12 mennyország is erre utal.

A görög mitológiában Heléna anyja, Léda is pont hattyúvá változott.

Árgyélusról

De mi köze van Egernek Ilonához ? Ki is indult el megkeresni a Tündért ? A helyes megfejtés: Árgírus vagy Árgyélus ! A baszk Ilargia (Hold) gyönyörűen megőrizte az Árgirus nevet. Szóval elképzelhető, hogy Árgyélus végtelenül hosszú vándorlása a Hold örökké tartó fogyatkozását és megtelését jelképezi.

10. kép: A Hold

A Hold ezüst fényt bocsát a Földre.

ezüst (hun) = airgead (irl) = argento (it) = нуқра (nukra, tad) = arian (wal) 

Ezüst = Eger ? Eger = Árgirus ?

Egyébként van még egy holdunk a Földön is, amivel területet mérünk. Ez a mértékegység latinul így hangzik: iuger, iugerum. Hold = iuger = Eger ? Egybevág ezzel az angol Acre is. Hold = Acre = Egre = Eger ? Minden bizonnyal erre vezethető vissza a latin ager és a német Ackerland (szántóföld) is. Acker = Ager = Eger ?

A Magyar név is eredhet az Eger szavunkból. Magyar = Megyer = Eger ?

Van olyan magyar mese, amiben Árgyélust Hajnalcsillagnak nevezik:

... és nemsokára megszületett az aranyhajú fiúgyermek, akit Hajnalcsillagnak keresz­teltek rea, mert olyan szép volt, mint a fényes nap, és olyan nagy gondot fordítottak reá és úgy őrizték, mint egy kincset, és ugyanakkor kinőtt egy szép aranyalmafa a virágoskertben, és este virágzott, éjfélre jól megért almák voltak rajta, és reggelre még egy almát sem kaptak a fán. ******

Lehetséges, hogy Aphrodité is erre az aranyalmára vetett szemet, s talán a bibliai meseírók is ennek a tudásnak a szálait szőtték az ószövetségi paradicsom / tündérkert híres fájába.

Az Eger szó mássalhangzóit felhasználva ki tudjuk rakni a rege, a régi és az öreg szavakat is.

öreg (hun) = አሮጌ (ārogē, amhara) = old (en) = стары (sztari, bel) = стар (sztar, bul) = sztar (bos) = starý (cz) = luma (fil) = stary (pol) = alt (ger) = старый (staryy, ru)

Amhara (!) nyelven az öreg = ārogē. Szláv nyelvekben pedig sztar = csillag = Eszter ?

Az öreg szóval egyenértékű az idős szavunk.

idős (hun) = አረጋውያን (āregawiyani, amhara) = састарэлыя (szasztarelyja, bel) = възрастен (vŭzraszten, bul) = starší (cz) = eakas (est) = âgée (fr) = starsi (pol) = ältlich (ger) = idoso (por) = starejše (slo) = ਬਜ਼ੁਰਗ (bazuraga, pand)

Az amhara nyelv idős szavában megint csak megjelenik az öreg = eger szavunk: āregawiyani ! Akárcsak a pandzsábi bazuraga szóban. A szláv nyelvek idős szavainál pedig ismét felfedezhető az Eszter. Francia âgée = agg ? A portugál idoso sem rossz !

Eger = Öregisten ?

Az is elképzelhető, hogy Árgyélusról mintázták a bibliai Jézust is. Csillag jelzi az eljövetelét, lemondás a halhatatlanságról, stb.

Lucáról

Van még egy magyar női név, a Luca, mely megtalálható más nyelvekben fény, fényes jelentéssel:

fény (hun) = argia (bask) = llum (cat) = гэрэл (gerel, mongol) = प्रकाश (prakaash, hindi) = licht (ger) = lett (nor) = luce (it) = luz (gal, por, es) = ஒளி (Oḷi, tamil) = ışık (tur) = yorug'lik (üzb) = lux (latin)

A latin, az olasz, a galíciai, portugál, spanyol és a német fény szó hasonlít a magyar Lucá-hoz. A baszk argia és a mongol gerel pedig az Eger-hez.

Ez a nap a Gergely-naptár 1582-es életbe lépése előtt használt Julián-naptár szerint az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Magát Luca nevét is szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban ilyenkor például mindenhol örömtüzeket gyújtottak. Luca aztán idővel a boszorkányok napja lett, hiszen a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak a legtöbbet varázslataikkal. *******

Az előző bekezdés a Múlt-kor történelmi magazin az Idővel a boszorkányok napjává vált Luca ünnepe című cikkéből vett idézet. Megtudhatjuk belőle, hogy Luca napja lényegében megegyezett a karácsonnyal, azaz a fény ünnepével.

11. kép: Sarki fény

Összegzés

Ha igaz az a feltevés, hogy az Ős-Duna egyik ágát Egernek vagy Eszternek nevezték, akkor ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében már a Duna folyásirányának megváltozása, azaz a Visegrádi-szoros kialakulása előtt hasonló nyelven beszéltek az itt lakók, mint manapság, de legalább szerepelt a szókincsükben az Eger és Eszter szó.

Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a Nyugat-Dunántúlon É-D-i irányban, azaz feltehetően az Ős-Duna egy-egy Eger vagy Eszter nevű ágának mentén helyezkednek el az Eger és Eszter nevet őrző települések, jelesül Vasegerszeg, Egervölgy, Egervár, Egeralja, Zalaegerszeg, Egeracsa, Esztergály és Eszteregnye.

Az Eger és Eszter név ősiségét bizonyítja, hogy számos nép átvette és megőrizte azokat nagyobb jelentőségű dolgok megjelölésére: csillag, fény, Hold, szántóföld, kelet, húsvét, szeret, úrnő, ezüst, stb.

Az átadás-átvétel iránya egyértelmű. A szavak döntő többségénél a magyar az átadó nyelv. Ezt már sokan bebizonyították, s jómagam is alátámasztottam A magyar szógyökök idegen nyelvekben című cikksorozatommal.

A magyarság Kárpát-medencei ősiségére is sokan fényt derítettek már. Az Ős-Duna feltételezett elnevezése is csak egy újabb adalék ebben a témakörben.

Eszter (Istár) a szerelem, szeretet istennője.

Elképzelhető, hogy az Eszter és a kereszt szavak nem véletlenül hasonlítanak egymásra. Isten ősi jelképe a napkereszt, Isten neve Eszter, a hit pedig a szeretet.

k-ER-ESZT, ESZT-ER, SZER-ET.

12. kép: Napkeresztek

Sok új keletű vallás (hamisan) a szeretet vallásának nevezi magát - ezek valószínűleg mind az "Eszter-vallásra", vagyis az ősi kereszténységre épülnek, úgy, ahogy Esztergom városára is rátelepedtek azonnal az új papság és az országvesztők, amint erre alkalmuk nyílt.

Eszter, Ilona, Eger és Luca között szoros kapcsolat volt a régi magyar hitvilágban. Az istenségeket nevezhették így az őseink, akik teljes harmóniában éltek a természettel. Aztán belépett az emberiség egy sötét, irgalmatlan korba, ahol az uralkodó réteg mindent megtett azért, hogy a múltat eltörölje, illetve meghamisítsa. Így lettek az istenekből ördögök. A Napistennőt (ilona, Heléna) a pokolba száműzték - pokol = hell (en) = Hölle (ger). A Bibliában Lucifert (Luca = fény) is az alvilágba taszították. Lucából boszorkányt faragtak, Istenből pedig sátánt (iSTeN > SáTáN).  A "szeretet jegyében" elkezdődtek a kegyetlen népirtások: vallásháborúk, boszorkányüldözés és inkvizíció, őslakosok kiirtása, stb. A természet szeretetét és tiszteletét felváltotta az anyagi javak habzsolása és a pénzisten imádata, s ennek következtében a természetes élőhelyek teljes kiszipolyozása és tönkretétele.

Ha a gyökerét vesztett városi ember nem talál vissza a természethez, s ezáltal a lelki harmóniához, akkor élőhalottként tengeti tovább unalmas napjait. Ellenben, ha képes rácsodálkozni úgy a világ apró kis rezdüléseire valaki, mint egy kisgyermek, s egyúttal úgy is szemlélni a dolgokat, mintha most látná azokat utoljára, akkor még van számára remény.

* http://www.pergetes.hu/vizek/duna.html

** http://csabavezir.blog.hu/2014/03/27/lanc_lanc_eszterlanc_874

*** https://hu.wikipedia.org/wiki/Helen%C3%A9

**** https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikrek_csillagk%C3%A9p

***** http://www.meselofalu.eoldal.hu/cikkek/mesek/csillag-kiralyfi-es-tunder-ilona.html

****** http://www.meselofalu.eoldal.hu/cikkek/mesek/csillag-kiralyfi-es-tunder-ilona.html

******* https://mult-kor.hu/ma-van-luca-napja-20141213

Vértes Olivér: Egyszer F-ent, egyszer lent

2017. nov. 8., 1 hozzászólás

A hő hatására felszálló párából alakul ki a felhő. FEL + HŐ vagy FÖL + HŐ

felho2.jpg

Ha hagyjuk állni a zsíros tejet, akkor a tetején tejföl képződik.

TEJ + FÖL vagy TEJ + FEL

tejfol.jpg

FA és FŰ. Csak a véletlen műve lenne az elnevezésbeli hasonlóság ?

fa-erdo-forest_1.jpg

fu-mezo-field_1.jpg

FÖL-felé nő mindkét növény. Igaz, hogy a többi növény is általában a Nap felé igyekszik, de hát nem kaphatta mindegyikük úgyanazt a nevet. Az angolban az erdő és mező szavak őrzik a FEL-t: F-orest és F-ield. A F-ield egyébként megegyezik a szántó-FÖL-d-del is.

Szántó-FÖL-d (F-i-EL-d) A leg-FÖL-ső talajréteg.

fold.jpg

Koren Roland a következő megjegyzést fűzte ehhez: "A FÖLD valóban fölfelét jelent, csakhogy nem a talajrétegre utal, hanem arra, hogy az ALVILÁG fölött van."

FI-ú, F-ér-FI és FI-óka. FEL-nő, FEL-nőtt és FENT lévő. Akárcsak a FA vagy FŰ, illetve a FEJ vagy FŐ, ami FEL-ül van.

FAL és FAL-losz.

Hogyan épül egy ház ? A kőmíves egyik téglát a másikra rakja, azaz FEL-FAL-azza. Ha sok ház épül egymás mellé, abból lesz a FAL-u.

FAL (w-ALL)

fal.jpg

A Síva-linga, azaz FAL-losz. A nemző erő jelképe. Nem le, hanem FEL-felé áll. (Az ügyetlenebb focistára szokták mondani, hogy arra rúgja a labdát, amerre a f@sz-a áll.)

FAL-losz

fallosz-siva_linga.jpg

Ami még FEL-felé száll, az a F-üst.

F-üst (F-ume vagy smoke)

fust.jpg

Aki már F-őzött valamit életében, az tudja, hogy F-orrásban lévő vízzel együtt a F-őznivaló is FEL-felé tart.

F-őz és F-orr

foz-forr.jpg

A víz nem csak a fazékból törhet FEL, hanem a F-öld alól is. A képzet és az elnevezés is hasonlít:

F-orrás

forras.jpg

A magasra épített erődítmény a FEL-leg-vár.

fellegvar.jpg

A FEL, magasra épített otthon a F-észek.

feszek.jpg

A fészek legjellemzőbb tulajdonsága a biztonság. SZÉF és SZEK-urity. Hogy került az angolba ? Valószínűleg a fordító/könyvmásoló nem tudott perfekt magyarul. Esetleg a véletlen műve ?

Akik a homokba dugják a fejüket (F-ejüket !) és képzelőerő híján képtelenek, illetve anyagilag nem érdekeltek elszakadni a nagyon gyenge fingugor rémtörténettől, azok reménytelen esetek. Az egyik fajta nem tud, a másik pedig nem akar változtatni téveszméin - beszélik ugyan a nyelvünket, de nem érzik magukat magyarnak.

Ha már szóba került a F-ing: hirtelen FEL-tör majd FEL-felé száll.

fing.jpg

F-üggőleges, F-üggöny, F-üge, F-ogas, F-ogantyú. F-entről lefelé F-ügg, F-ogódzkodik.

fuggony2_1.jpg

fuge.jpg

fogantyu2.jpg

fogas2.jpg

F-akad. Előtör, FEL-színre jut, ki-F-akad a nedv, a rügy, a könny, a genny, stb.

fakad.jpg

F-ény. Világosság, ami F-entről jön.

feny.jpg

FEL-ülre, a F-ejre kerül a F-átyol.

fatyol.jpg

F-ent a dróton csivitel a sok F-ecske. (A F-ecskénél az F lehet, hogy inkább a F-ecsegésre utal. A F-ecsegés is FEL-színes.)

fecske.jpg

F-ed, F-edél, F-edő, F-edez, F-edélzet. Ami FEL-ül van és eltakarja, F-edi az alul lévőt.

fedelzet.jpg

F-egy, F-egyelem, F-egyenc. Szigorú alá-FÖL-é rendeltségi viszonyt feltételez mindegyik kifejezés. F-üggő viszony.

fegyenc.jpg

F-estés. Valamilyen FEL-ületre kell kenni a F-estéket.

festes.jpg

F-odor. Nem tömötten, csak könnyűdeden, mintegy lebegő módon FEL-göngyölített valami, pl. hajfodor; fodrok a ruhán; némely növények levélfodrai; fodrokból csinált gallér.

fodor.jpg

F-itogat. Valamit különösen kérkedésből, dicsekedve mutogat. Fitogatja magát, újdonúj szép ruháját. Fitogatja aranyait. FEL-tűnési viszketegségben szenved, FEL-vág.

fitogat_1.jpg

A FOL-t is FÖL-ülre kerül, javítás vagy paca gyanánt.

folt_1.jpg

F-oly. A víz, amíg F-olyékony halmazállapotú, mindig FEL-ülről LE-FEL-é F-olyik.

folyo_1.jpg

Koren Roland megjegyzése: "A FOLYÓ a F-ELSZÍNEN folyik, talán innen lehet az F betű."

Ami egyszer FEL-jut valahová, annak LE is kell jönnie.

F-ordul a kocka, a szerencse, a kerék. Egyszer FEN-t, egyszer LEN-t.

fordul.jpg

Folytatjuk ...

Eyg ksi oáslvasi gyralkoat - nme cska gynkerekeek

2017. okt. 16., Nincsenek hozzászólások


Eyg alngaii eetgyem ktuasátai szenirt nme szimát, mlyein serenbrodn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam cska a szót eszgébéen.
A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad.

A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

Enenk a msepgálnlaítáak a teürkébn viálk izgaán ékrsdeesé náéhny myaagr és (nem si arnnyia) igeden ósz ötsszeshsaonlíáa !

KÉMÉNY (hun) = KÉMNÉY = CHIMNEY (en)

KÉMÉNY SEPERŐ (hun) = KÉMNÉY S(W)EEPER(Ő) = CHIMNEY SWEEPER (en)

MOSOLY (hun) = SOMOLY = SMILE (en)

TOROK (hun) = T(H)OROK(AT) = THROAT (en)

UGRIK (hun) = (SP)RU(N)G(IK) = SPRUNG (en)

KERESZT (hun) = KÖRÖSZT = K(Ö)ROSS(T) = CROSS (en)

KORONA (hun) = K(O)RO(W)N(A) = CROWN (en)

TOR-ONY (hun) = TO(WE)R(ONY) = TOWER (en)

TORTA (hun) = T(O)ART(A) = TART (en)

NYAKLÁNC (hun) = N(YA)E(C)K(E)LA(N)C(E) = NECKELACE (en)

POR (hun) = PO(WDE)R = POWDER (en)

Eiynn paéld elgé zles, trme iak iserim a mtéát, az tjuda, yhog az oangl si a gmayar egiyk mdaraánvy gaá - kai dpgei gém nem thalotl lróa, az úyisg a vrégée rjá.

Vértes Olivér jegyzete

Továbbiak betöltése

Legutóbbi bejegyzések

  • A K+T (T+K) ősgyök eredete, jelentése és előfordulása idegen nyelvekben
    2019. máj. 23.
  • A CIN ősgyök jelentése és előfordulása más nyelvekben
    2019. febr. 23.
  • A SZEM és SZÁM ősgyök jelentése, eredete és előfordulása más nyelvekben
    2019. febr. 9.
  • Az M+R és M+L ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben
    2018. nov. 6.
  • Az S+R (SZ+R) ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben
    2018. okt. 27.
  • A K+L ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben
    2018. okt. 23.
  • A KÖNYÖK és a TÉRD szó eredete. KÖNYök = KNEe ?
    2018. szept. 17.
Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.