VARGA CSABA: AZ ŐSNYELV TITKAIBÓL 2. BOG
Mottó: Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a
magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke. (Ove Berglund svéd orvos és
műfordító, Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
2. BOG
Az alapgyök: bo=”ívesre hajló”. Egyik bővítménye: bo-og, ez összevontan ejtve: bog. A benne rejlő kép: „csomódad, dudoros, íves hajlású valami” (Pl. német: ’bogen’, ’bug’= görbület). Ez ősképből a bogos, bogáncs, boglya, boglár, buga, fordítva guba. A bogár és a bagoly is bog. Dudoros oldaláról neveztetett el a bögre és a bogrács is. A bog lágyan, gy-vel is ejthető: bogyó, bögyörő, bögy, bugyor, bugyelláris, bugyog, buggyos, bugyi, bugyolál. A forrásban lévő vízben pl. sok kis „buggy” keletkezik, lásd bugyogó víz, de a ruhadarab is bugyogó, mert azonos a kép. E bog gyökből az angol ’bug’=bogár, ’bag’= bugyor (zacskó), svéd ’bagg’. A gy helyett ty is ejthető: bütyök, batyú (pl. a túrós batyú is), butykos, minek alapjából a ’butelia’. Német ’Bugt’=bütyök. A b m-vé is válhat: batyú>motyó, bögyörő>mogyoró, bog>mag. A gyök végén ny is lehet: mony a tojás is és a here is, mert bogy mindkettő. Érdekes még a bodza szó is: a bogyózó szó összevontan ejtve.
A b-t p-nek ejtve
adódik a bog-ból a pog, innen a pogácsa (bog-ács), német: ’pack’, mert bog,
bugyor ez is, ahogy a pacal, a pocak, a pók és a poggyász is. Az angol ’baggy’=
bugy, bugyor, a ’baggage’ pedig szintén magyar, a poggyász b>p változata.
Ugyanez a francia ’bagot’, ’bagage’= poggyász is.
A bog szó zöngétlenül ejtjve: bok, buk,
bek, bék. Innen az egyaránt bogot jelentő bokor és bokréta. Német ’Bukett’:
bokréta. A kócos gyereket, s a pulit is bogossága miatt nevezzük így: buksi. De
a boka is bog, továbbá latin: ’bacca’=bogyó, ’baccátus’=„gyönggyel ékesített”,
értsd: bogyós. Francia ’bacciforme’: bog, bogyó formájú. De a béklyó is bog
(boglyó, bogol).
Ám mi köze lehet egymáshoz az egyazon
gyökű béklyónak és békének?
Aki lát, hamar rájön.
Mert nem csak a béklyó, hanem a béke is bog: amit megkötöttünk.
Kötés. A frigyet, a szövetséget, a szerződést is kötjük. Ez a csomó a
bog>bok, bék. Hun ’bek’=békés. E bék(e) szavunk b>pmódosulattal:
olasz ’pace’, angol ’peace’, szláv ’pokoj’, latin ’pax’, franczia ’paix’. (Az x
úgy kerül ide, ahogy pl. a fog=fig, illetve pl. szék (pl. székely) szavakba is:
’fix’, ’szax’.)
Bog, bag, bagh, bug, bugy, bogy, begy, bögy, bigy,
bek, bék bok, buk, bacc, pog,
pok, pók, poc, pac(e), pax, paix, pogy, poggy, baty,
but, buty, moty, müty, mogy, mony
egyetlenegy ősi szavunk
ez – harminc féle kiejtéssel.
Látjuk itt is: a szó változik, a kép
marad.
Aki meglátja ugyanazt az egyetlen közös képet, a bog-ot a boglya és a bagoly, a bokréta és a béke, a pók és a pax, a pogácsa és a boka, a bögre és a bogár stb. szavakban, s ezekben együtt is, már kezd belelátni a ma magyarnak nevezett ősnyelv, az egykori világnyelv csodálatos szellemi mélységeibe.