Vértes Olivér: Egyszer F-ent, egyszer lent
A hő hatására felszálló párából alakul ki a felhő. FEL + HŐ vagy FÖL + HŐ
Ha hagyjuk állni a zsíros tejet, akkor a tetején tejföl képződik.
TEJ + FÖL vagy TEJ + FEL
FA és FŰ. Csak a véletlen műve lenne az elnevezésbeli hasonlóság ?
FÖL-felé nő mindkét növény. Igaz, hogy a többi növény is általában a Nap felé igyekszik, de hát nem kaphatta mindegyikük úgyanazt a nevet. Az angolban az erdő és mező szavak őrzik a FEL-t: F-orest és F-ield. A F-ield egyébként megegyezik a szántó-FÖL-d-del is.
Szántó-FÖL-d (F-i-EL-d) A leg-FÖL-ső talajréteg.
Koren Roland a következő megjegyzést fűzte ehhez: "A FÖLD valóban fölfelét jelent, csakhogy nem a talajrétegre utal, hanem arra, hogy az ALVILÁG fölött van."
FI-ú, F-ér-FI és FI-óka. FEL-nő, FEL-nőtt és FENT lévő. Akárcsak a FA vagy FŰ, illetve a FEJ vagy FŐ, ami FEL-ül van.
FAL és FAL-losz.
Hogyan épül egy ház ? A kőmíves egyik téglát a másikra rakja, azaz FEL-FAL-azza. Ha sok ház épül egymás mellé, abból lesz a FAL-u.
FAL (w-ALL)
A Síva-linga, azaz FAL-losz. A nemző erő jelképe. Nem le, hanem FEL-felé áll. (Az ügyetlenebb focistára szokták mondani, hogy arra rúgja a labdát, amerre a f@sz-a áll.)
FAL-losz
Ami még FEL-felé száll, az a F-üst.
F-üst (F-ume vagy smoke)
Aki már F-őzött valamit életében, az tudja, hogy F-orrásban lévő vízzel együtt a F-őznivaló is FEL-felé tart.
F-őz és F-orr
A víz nem csak a fazékból törhet FEL, hanem a F-öld alól is. A képzet és az elnevezés is hasonlít:
F-orrás
A magasra épített erődítmény a FEL-leg-vár.
A FEL, magasra épített otthon a F-észek.
A fészek legjellemzőbb tulajdonsága a biztonság. SZÉF és SZEK-urity. Hogy került az angolba ? Valószínűleg a fordító/könyvmásoló nem tudott perfekt magyarul. Esetleg a véletlen műve ?
Akik a homokba dugják a fejüket (F-ejüket !) és képzelőerő híján képtelenek, illetve anyagilag nem érdekeltek elszakadni a nagyon gyenge fingugor rémtörténettől, azok reménytelen esetek. Az egyik fajta nem tud, a másik pedig nem akar változtatni téveszméin - beszélik ugyan a nyelvünket, de nem érzik magukat magyarnak.
Ha már szóba került a F-ing: hirtelen FEL-tör majd FEL-felé száll.
F-üggőleges, F-üggöny, F-üge, F-ogas, F-ogantyú. F-entről lefelé F-ügg, F-ogódzkodik.
F-akad. Előtör, FEL-színre jut, ki-F-akad a nedv, a rügy, a könny, a genny, stb.
F-ény. Világosság, ami F-entről jön.
FEL-ülre, a F-ejre kerül a F-átyol.
F-ent a dróton csivitel a sok F-ecske. (A F-ecskénél az F lehet, hogy inkább a F-ecsegésre utal. A F-ecsegés is FEL-színes.)
F-ed, F-edél, F-edő, F-edez, F-edélzet. Ami FEL-ül van és eltakarja, F-edi az alul lévőt.
F-egy, F-egyelem, F-egyenc. Szigorú alá-FÖL-é rendeltségi viszonyt feltételez mindegyik kifejezés. F-üggő viszony.
F-estés. Valamilyen FEL-ületre kell kenni a F-estéket.
F-odor. Nem tömötten, csak könnyűdeden, mintegy lebegő módon FEL-göngyölített valami, pl. hajfodor; fodrok a ruhán; némely növények levélfodrai; fodrokból csinált gallér.
F-itogat. Valamit különösen kérkedésből, dicsekedve mutogat. Fitogatja magát, újdonúj szép ruháját. Fitogatja aranyait. FEL-tűnési viszketegségben szenved, FEL-vág.
A FOL-t is FÖL-ülre kerül, javítás vagy paca gyanánt.
F-oly. A víz, amíg F-olyékony halmazállapotú, mindig FEL-ülről LE-FEL-é F-olyik.
Koren Roland megjegyzése: "A FOLYÓ a F-ELSZÍNEN folyik, talán innen lehet az F betű."
Ami egyszer FEL-jut valahová, annak LE is kell jönnie.
F-ordul a kocka, a szerencse, a kerék. Egyszer FEN-t, egyszer LEN-t.
Folytatjuk ...