A SZEM és SZÁM ősgyök jelentése, eredete és előfordulása más nyelvekben
2019. febr. 9. 5:52 ,
1 hozzászólás
Vértes Olivér: A SZEM és SZÁM ősgyök jelentése, eredete és előfordulása más nyelvekben
- SZEM és SZÁM - két különböző szó, vagy úgyan az a szó ?
A kérdés megválaszolásához egy másik gyökszót hívunk segítségül, a KER-t. A magyar szavak sajátos tulajdonsága, hogy úgynevezett gyökszavakból (szógyökökből) épülnek fel. A KER esetében a szógyök vázát a K és R mássalhangzók alkotják. Az, hogy milyen magánhangzó kerül a mássalhangzók közé, a gyök alapjelentését nem befolyásolja. A K+R gyök alapjelentése egy tulajdonság, a KERekség.
Minden dolognak, melynek nevében szerepel a K+R szógyök, az (egyik) legjellemzőbb tulajdonsága a kerekség: KERek, KERék, KERt, KERít, KERet, KERámia, KERing, KEReszt, KAR, KARol, KARám, KORong, KORsó, KORona, KORbács, KÖR, KÖRző, stb.
Aki még nem foglalkozott ezzel a témával, annak kérdéses lehet, hogy mi köze pl. a KEResztnek a KERekséghez. A kétkedők hamar meggyőződhetnek erről az összefüggésről, ha beütik a keresőbe a "napkereszt" szót, és szemügyre veszik a megjelenő képeket. A kereszt tehát nem más, mint a KÖR OSZT-va, azaz KÖR+OSZT = KÖRÖSZT = KERESZT.
Mindebből az következik, hogy KER=KÖR=KIR=KOR=KUR.
Ez alapján a SZEM és SZÁM szó közé is egyenlőségjelet tehetünk. A SZEM-nek van még SZÜM és SZÖM kiejtési változata is.
A K+R gyök és különböző változatai szinte mindegyik nyelvben megtalálhatóak, ahol úgyan csak a kerekség tulajdonságát jelenítik meg. (Az már más kérdés, hogy ennek nincsenek tudatában a különböző nyelvek használói. Az pedig még érdekesebb kérdés, hogy a "magyar" "nyelvész" "szakemberek" ismerik a gyökelmélet igazságát, mégis hallgatnak róla, mint a sír.)
Néhány példa K+R gyökre (és változataira) idegen nyelvekben: CROss, KREuz, KIRche, ChURch, CIRcle, CIRcus, CIRculate, COeuR, CAR, CARd, KARt, GARden, CORdon, KRAh, KARas, KRAssen, KRAl, CÁR, CROwn, KORuna, KROne, KORa, GIRant, GURpila, KiERtorata, KERkim, KARkasas, stb.
Úgyanígy az SZ+M gyök és változatai is megtalálhatók más nyelvekben is. Erre alább sok példát láthatunk - de előbb vizsgáljunk meg néhány kifejezést, ahol szoros kapcsolat áll fenn a szem és szám szavak között.
- SZEMlél és SZÁMlál
Két idézet a Czuczor-szótárból:
"Szemlélet: Szabatosan véve, a szemlélés műve, munkálata, eredménye; azon elvont ismeret, tudomás, melyet szemlélés által szereztünk."
"Számlálat: Azon eredmény, melyet a számlálás létre hoz, vagyis a mennyiség mibenlétének kiderült állapota."
Vagyis a szemlélet a szemlélés, a számlálat pedig a számlálás eredménye.
Aki szemlélődik, az egyúttal számlálódik is. Számba veszi, azaz szemügyre veszi a dolgokat.
Ami szemre való, az számításba jöhet.
Ha szemmel tartunk valamit, akkor számítunk annak változására.
- SZEMély = akinek van SZÁMa. Számkivetés, száműzetés.
A számkivetettet büntetésképpen elüldözi a közösség, mert valami törvénytelenséget követett el. A számosak elkülönítik a csoportból az egyik tagot, azaz száműzik, számkivetik a személyt. Manapság minden emberhez társítanak egy számot, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni őket egymástól - lehetséges, hogy ezt a módszert alkalmazták már régebben is a közösségek, s a száműzöttet megfosztották (a jogain túl) a számától is.
- SZÍN-SZEM
Aminek van színe, az szemmel látható. A színtelen dolgokat szemmel nem érzékeljük. Ha fúj a szél, feltűnik, hogy hajladoznak a fák, de magát a szelet nem látjuk.
- SZÍNem elé. SZÁMomra.
SZÍNem előtt másképpen: SZEMélyem előtt.
SZÍNem elé hozni valamit: megjeleníteni SZÁMomra.
- Ember = SZEMély. NÉMber = NÁMber ? Embör = némbör ?
A némber szó ma már csak a nő, asszony egyik megnevezése. Viszont elképzelhető, hogy régebben a némber és ember szavak között nem volt semmi különbség, ahogyan a csángók ma is mondják a férjre, hogy feleség, ami teljesen logikusnak tűnik, ha egyenrangú felek alkotják a házaspárt.
Szembetűnő a magyar némber és az angol number (szám) szavak egyezése. Lehet, hogy ez nem a véletlen műve ?
- NUMer = NAMe ?
További egyezés található néhány nyelv szám és név szavai között. Úgyanaz az N+M szógyök szerepel bennük. Erre is sok példa található lejjebb.
- Emberszámba vesz
Számításba veszünk valakit. Nem gyerekként tekintünk rá, hanem felnőttként.
Az is lehet, hogy a névadást jelenti. Vannak olyan népek, ahol a kisgyermek születésekor még nem kap nevet, hanem csak később nevezik el a jellemző tulajdonságai alapján.
Előfordulhat, hogy a szabadok és rabszolgák közötti különbségre utal a kifejezés.
- NEVez = SZÁMoz = CÍMez ?
A nevezés, elnevezés, megnevezés is megjelölést jelent, úgy mint a számozás, megszámozás. A címzés is megjelölés, megnevezés, megszámozás. NÉV = CÍM = SZÁM
- NEVel = NÖVel
A NEVel és SZÁMol szavak között is található hasonlóság. A NEVelés egyben NÖVelés is, de többnyire a SZÁMolás is az. A NÖVény is illik a sorba, mint NÖVekvő lény. Ha a SZÁMokat sorba állítjuk, azok is NÖVekednek.
- SZEMzés = NEMesítés
A SZEMzés kertészeti művelet, más néven SZEMre oltás, vagy NEMesítés. Újabb kapcsolat az SZ+M és az N+M gyökök között.
A nemesi CÍM is egy megjelölés, megnevezés. NEMes = NEVes ?
- Ezek után nézzük, hogy más nyelvekben hogyan jelölik a szám fogalmát:
SZÁM (hun) = NUMerus (latin) = NUMber (en) = NUMër (al) = NöMrə (azeri) = ZENbakia (baszk) = нумар (NUMar, bel) = সংখ্যা (SANkhya, bengáli) = номер (NOMer, bul) = NOMbre (fr) = संख्या (SZÁNkhya, hindi) = ចំនួន (CSÁMun, khmer) = сан (SZÁN, kirgiz) = 수 (SZU, koreai) = NOMbor (maláj) = шумора (SUMora, tadzsik) = จำนวน (SZÁMuán, thai) = MISpar (héber) = SZOMare, perzsa) = SZÁMkhya (szanszkrit)
SZÁMol (hun) = санау (SANaw, kazah) = 算 (SZÁN, kínai) = 계산 (gyeSZÁN, koreai) = MANisa (malagaszi) = MENgira (maláj) = шумурдан (SUMurdan, tadzsik) = SAyMak (SZÁjMák, tur)
SZÁMos (hun) = MANy (en) = ShUMë (al) = MANge (den) = 많은 (MÁNen, koreai)
SZÁMozott (hun) = SUNUMeruoti (lit)
SzÁMűzetés (hun) = منفى (MANafaa, arab) = MAaNpakolaisuus (fin) = 망명 (MANgmyeong, koreai)
SZÁMít (hun) = XAM (kSZÁM, hmong)
SZÁMítás (bul) = смятане (SZMjÁtane, bul)
Az SZ+M szógyök és változatai (S+M, S+N, CS+N, Z+N, M+S, M+SZ) sok elnevezésben fennmaradtak.
Semmi kétség, hogy a magyar SZÁM, a szanszkrit SZÁM, a thai SZÁM, a hmong SZÁM, a kínai, hindi SZÁN, baszk ZEN, tadzsik SUM, litván SUN, perzsa SZOM, stb. megegyeznek.
Kijelenthetjük, hogy ezek az elnevezések egy nyelvből erednek. Bizonyára abból, amelyiknek a szókészletében a legnagyobb számban szerepel a SZÁM gyökszó.
Némely nyelv az M+N (N+M) gyököt használja a szám szó jelölésére: NAM, NUM, NOM, MAN, MEN, stb.
- Vegyük szemügyre, hogy milyen szógyökök szerepelnek idegen nyelvekben a SZEM és az abból képzett szavakban:
SZEM (hun) = SiIM (est) = SilMä (fin) = MASo (malagaszi) = чашм (csASM, tadzsik)
SZEMes (hun) = सिमी (SZIMi, nepáli)
SZEMély (hun) = ሰው (SEVi, amhara) = perSONa (latin) = perSON (en)
SZEMélyzet (hun) = ZAMěstnanci (cz)
SZEMérem (hun) = സംഗതികൾ (SANgatikal, malajálam)
SZEMlél (hun) = मनन (MANana, nepáli)
SZEMlélet (hun) = സമീപനം (SZÁMipanam, malajálam)
SZEMbesít (hun) = सामना (SZÁMáná, nepáli)
SZEMét (hun) = SAMpah (indonéz) = SMEti (slo)
A felsorolt szavak egy kivételével az SZ+M gyököt és változatait tartalmazzák: SZEM, SZIM, SZÁM, SAN, SON, SAM, ZAM, MAS, SEV. A kivétel a nepáli MANana (szemlél).
A szem szó esetében is érdemes utánajárni, hogy mely nyelv szókészlete őrizte meg legnagyobb számban ezt a gyökszót.
- A SZÁM is megnevez valamit, akárcsak a NÉV:
NÉV (hun) = NAMe (en) = ስም (SZIMi, amhara) = اسم (eSZMA, arab) = ad (azeri) = iZEN (baszk) = নাম (NAMa, bengáli) = име (iMe, bul) = iMe (bos) = NÁZev (cz) = NAVn (den, nor) = NIMi (est, fin) = NOM (fr) = όνομα óNOMa, gre) = NAMa (indonéz) = aiNM (irl) = NAFn (isl) = 名 (MINg, kínai) = ысым (iSZIM, kir) = NAZWa (pol) = нэр (NEr, mongol) = NAMe (ger) = नाम (NAMa, nepáli) = NAMi (szundanéz) = ном (NOM, tadzsik) = ENW (wal) = NÁMan (szanszkrit) = NOMen (latin) = NAM (perzsa, tur)
Az amhara, arab, baszk, cseh, kirgiz nyelvekben a NÉV szót jelölő kifejezések az SZ+M (S+N, Z+N) gyököt tartalmazzák: SZIM, SZMA, ZEN, NÁZ.
A latin, angol, francia, bolgár, maláj, tadzsik, stb. nyelv az N+M gyököt használja.
A dán és norvég NAV, a welszi ENW, illetve az izlandi NAF gyök egybevág a magyar NÉV szóval.
A SZÁM és a NÉV is egy jelölés - ez lehet a magyarázata, hogy több nyelv úgyan azzal a szógyökkel fejezi ki szám és név szavait.
NUMber - NAMe (latin)
NUMerus - NOMen.(en)
ZENbakia - iZEN (baszk)
NOMbre - NOM (fr)
SZÁN - iSZIM (kir) stb.
- NEVez = SZÁMoz ?
A nevezés, elnevezés, megnevezés is megjelölést jelent, úgy mint a számozás, megszámozás.
NEVez (hun) = NIMittää (fin) = MENunjuk (indonéz)
elNEVez (hun) = سمى (SZUMa, arab) = назовавам (NÁZovávám, bul) = NIMetama (est)
kiNEVez (hun) = નિમણૂક (NIManuka, gudzsaráti)
SZÁMoz (hun) = ZENbatuko (baszk) = সংখ্যাত (SANkhyata, bengáli)
Az arab nyelv SZUMa (elNEVez) szavában az SZ+M gyök található.
- NEVel = NÖVel
A NEVel és SZÁMol szavak között is található hasonlóság. A NEVelés egyben NÖVelés is, de többnyire a SZÁMolás is az. A NÖVény is illik a sorba, mint NÖVekvő lény. Ha a SZÁMokat sorba állítjuk, azok is NÖVekednek.
NEVel (hun) = MENdidik (indonéz) = harIMA (est)
NÖVel (hun) = MENingkatkan (indonéz) = нэмэгдүүлэх (NEMegdülekh, mongol) = auMENtar (es) = NAMbahan (szundanéz)
NÖVény (hun) = tanaMAN (indonéz) = वनस्पती (VANaspati, maráthi)
SZÁMol (hun) = санау (SANaw, kazah) = 算 (SZÁN, kínai) = 계산 (gyeSZÁN, koreai) = MANisa (malagaszi) = MENgira (maláj) = SAyMak (SZÁjMák, tur)
Ezeknél a szavaknál is helyenként az M+N, máshol az SZ+M szógyök szerepel.
- NÉMber, NŐ, EMber = SZEMély, akiknek van NEVe, SZÁMa.
SZEMély = EMber
EMber (hun) = MAN (en) = মানুষ (MANUSa, bengáli) = MANd (den) = आदमी (adame, hindi) = адам (adam, kazah) = मनुष्य (MANUSya, maráthi) = MANn (ger) = मानिस (MANISa, nepáli) = MANn (nor) = මිනිසා (MINISa, szinhala) = மனிதன் (MANitan, tamil) = మనిషి (MANISi, telugu) = adAM (tur)
Az ember szó külföldi változataiban sok helyütt felbukkan az M+N szógyök.
Nagyon érdekes a MANUSa, MINISa szavak M+N+S hangváza, melyek magukban foglalják egyszerre az M+N és az S+N (N+S) gyököt.
A MANUS mássalhangzóit felhasználva kirakhatjuk a SÁMÁN szót. A SÁMÁN elnevezéssel még foglalkozunk alább, a MÁS szó kapcsán.
A MANUS kifejezést egyébként ma is használjuk a férfi szó helyettesítésére.
NŐ (hun) = woMAN (en) = WANita (indonéz) = эмэгтэй (EMegtei, mongol) = kVINne (nor) = feNYW (wal)
A woMAN szóban is szerepel az M+N mássalhangzó páros. A WAN, VIN, NYV gyökök talán megfeleltethetők a magyar NÖV alapszónak.
lány (hun) = MENina (por) = 소녀 (SZONyo, kor)
fiú (hun) = MENino (por) = son (SZON, en) = garçon (gárSZON, fr) = 少年 (SZONen, jap)
gyermek (hun) = ಮಗು (MAGu, kannada) = 소년 (SZONyan, kor) = ZēNs (lat)
A fiú, lány, gyermek szavakban is felbukkan az M+N, SZ+N, Z+N szógyök.
- Én, magam. SZÁMomra, SZÁModra, SZÁMára.
Ezek a szavak is mind egy-egy gyökre vezethetők vissza: SZ+M és M+N:
én, magam (hun) = мен (MEN, kir) = MINa (est) = MINä (fin) = मैं (MAiN, hindi) = මම (MAMa, szinhala) = ман (tadzsik) = MEN (üzb)
SZÁMomra (hun) = mən (azeri) = мне (MNjE, bel) = мен (MEN, bul) = MENe (bos) = MINulle (fin) = મને (MANé, gudzsaráti) = маған (MAgaN, kazah) = мага (MAga, kirgiz) = MANi (lat) = MAN (lit) = MENi (üzb)
SZÁModra (hun) = SINä (fin) = шумо (SUMo, tadzsik) = SEN, SANa (tur)
SZÁMára (hun) = សម្រាប់ (SZÁMreab, khmer) = සඳහා (SZÁNdáhá, szinhala)
- SZEMzés = NEMesítés. NEMes = NEVes.
A SZEMzés kertészeti művelet, más néven SZEMre oltás, vagy NEMesítés. Újabb kapcsolat az SZ+M és az N+M gyökök között.
A NEMest bizonyos értelemben NEVes, aki nevet és rangot szerzett magának.
A nemesek nagy becsben tartják származásukat. A SZÁrMazás is rokonítható a SZÁMozással. Ezt bizonyítja az albán és amhara M+N, illetve a szinhala SZ+M szógyök:
SZÁrMazás (hun) = ምንጭ (MINichi, amhara) = MəNşə (al) = සම්භවය (SZÁMbhávájá, szinhala)
- Azonos - hasonló. SZÉM és SZIMilár.
Egy nemzethez a hasonló egyedek tartoznak. A származásnak nagy jelentősége van az azonosságtudat kialakulásában.
Az azonosság és hasonlóság fontos fogalmak a számolás világában is.
Ezek után nem meglepő, hogy e két szó idegen megfelelőiben mely gyökkel találkozunk:
azonos (hun) = SAMe (SZÉM, en) = SAMme (den) = SAMa (est, fin) = समान (SAMaan, hindi) = MESmo (por) = MISmo (es)
hasonló (hun) = SIMilar (SZIMilár, en) = SArNane (est) = SAMankaltainen (fin) = સમાન (SAMana, gudzsaráti) = SZÁMáh (szanszkrit) = SIMilis (latin)
- MINta, MÁSolás és MESter. SZEMpl és MÁSZter.
A MINta alapján készíti a MESter a MÁSolatokat, az azonos vagy hasonló termékeket. Tehát a MESter az, aki MÁSol.
Az alábbi szavaknál is szembeötlő az SZ+M és M+N gyökök megléte:
MINta (hun) = SAMple (en) = نمط (NAMat, arab) = MøNster (den, nor) = MUSter (est, ger) = ნიმუში (NIMushi, grúz) = MYNstur (isl) = 무늬 (MUNui, koreai) = नमुना (NAMuna, maráthi)
MESter (hun) = MASter (en) = MAiSu (baszk) = MIStr (cz) = MESter (den) = MEStre (kat) = MIStrz (pol) = MEIStars (lat) = MaEStro (es)
MESteri (hun) = MESterlige (den)
MESterkedik (hun) = řeMESla (cz) = MEStieri (it)
- SZÍNészkedik, SZÍNlel, SZIMulál.
A SZÍNészkedés is egy hasonulás, SZIMulálás.
- MOSoly, SOMoly, SMÁjl.
A MOSoly a SZÍNészkedésnek is létfontosságú eleme. A szó ősiségét mutatja, hogy milyen sok nyelv megőrizte az S+M (SMI, MUS, SOM, SMO, MIS, SMA, SEN, SON, NAS, stb.) szógyököt:
MOSoly (hun) = SMile (en) = OSMijeh (bos) = ÚSMěv (cz) = SMil (den) = मुस्कान (MUSkaan, hindi) = SOMriure (kat) = ស្នាមញញឹម (SnaMOnhnhum, khmer) = 미소 (MiSO, kor) = SMAids (lat) = SENyuman (maláj) = स्मित (SMIt, maráthi) = मुस्कान (MUSkáná, nepáli) = SMil (nor) = SONrisa (es) = සිනහව (SINahava, szinhala) = NASmeh (slo)
- SZÁMolással kapcsolatos fogalmak
Az következő, számolással kapcsolatos szavaknál is nagyon jól megfigyelhető a közös eredet, mert azonos gyökökre lehet visszavezetni őket: SZ+M (MES, SUM, ZON, SAM, SAN, SIN, stb.) és M+N (MEN, NAM, NEM, MÁN, stb.).
ad (hun) = መስጠት (MESiteti, amhara) = MEMberikan (indonéz) = намуна (NAMuna, tadzsik)
összead (hun) = MENambahkan (indonéz) = нэмнэ (NEMne, mongol)
összeg (hun) = ShUMë (al) = সমষ্টি (SAMasti, bengáli) = SUMa (bos) = SUM (den, nor) = SOMme (fr) = 总和 (ZONghe, kínai) = SUMma (latin)
összegez (hun) = SUMmarize (en) = SAMan (isl) = សង្ខេប (SANgkheb, khmer) = सारांश (SZÁRáns, maráthi) = zuSAMmenfassen (ger)
szoroz (hun) = ShUMëzoj (al)
gyűjt (hun) = መሰብሰብ (MESebisebi, amhara) = SAMle (den, nor) = MENgumpulkan (indonéz) = ಸಂಗ್ರಹಿಸಲು (SANgrahisalu, kannada) = SURinkti (lit) = SAMmeln (ger)
MENnyi (hun) = MANy (en) = ስንት (SINiti, amhara) = ZENbat (baszk)
MENnyiség (hun) = сан (SZÁN, kazah) = MENge (ger) = ปริมาณ (priMÁN, thai) = MæNgd (den) = MNožství (cz) = MAiNt (wal)
Ide sorolható a SZIMmetria is, ami szintén azonosságot, hasonlóságot jelöl.
A NÁSZ is összeSIMulás, azonosulás, egyfajta SZIMbiózis, SZINtézis.
A SZAMóca nevében a SZÁMosságra utal az SZ+M.
SZAMóca (hun) = MAaSikad (est) = 草莓 (SZÁoMej, kínai) = ZEMenes (lat)
A MOStoha MÁS, mint az édes, de bizonyos elemeiben mégis hasonlít hozzá, mint a MÁSolat a MINtához.
Vértes Olivér jegyzete, 2019.02.09.
Gyönyörű összesítést olvashattunk, gratulálok a szerkesztésért! Azonban mint minden hosszabb elemzésbe, ebbe is becsúszott némi baki.
A némber szó eredetileg is a né-emberből származik vagyis olyan nem nőies asszonyra, aki a férfiakat is meghunyászkodni készteti.
Szerencsésebb lett volna az obmre->nombre párost kiemelni, anélkül, hogy a né, nő gyökét belekevertük volna.
A szám szavunk eredetére nézve a Czu-Fo-nak más elképzelése van.
Üdv, további hasznos munkát kívánok!