A KÖNYÖK és a TÉRD szó eredete. KÖNYök = KNEe ?
A köny-ök szó gyöke: K+N. A gyök jelentése: görbeség, görbére hajlás. Eredete: magyar.
A K+N gyök rokon a K+M, G+N, G+M gyökökkel, melyek mind görbeséget, görbére hajlást jelentenek a belőlük képzett szavakban. Néhány példa: KANYar, KUNkor, KAMpó, GAMó, KAMasz, KANcsal, KANcsó, GÉM, GÉMber, GÍM, GÖMb, GOMb, GUMó, KONYul, KUMasz, KENYér, KUMmog, GUNY, GÚNYol, KÖNY, KÖNYv, KÖNYök, stb.
A könyök és a térd szó megfelelői más nyelvekben:
KÖNYök (hun) = কনুই (KANu'i, bengáli) = KOleNo (cz) = KÜüNarnukk (est) = αγκώνα (anKONa, gre) = કોણી (KōNī, gudzsaráti) = कोहनी (KOhaNee, hindi) = कुहिनो (KUhiNō, nepáli) = GOMito (it) = ਕੂਹਣੀ (KūhANī, pandzsábi) = KOMolec (slo) = KUNakku (szanszkrit) = GON (hellén) = GENu (latin)
TÉRd (hun) = KOLjeno (bos, cro) = KOLeno (cz) = KNæ (den) = GENou (fr) = γόνατο (GONato, gre) = მუხლის (MUKhlis, grúz) = ઘૂંટણની (GhūNṭaṇanī, gudzsaráti) = KNIe (ned) = ಮೊಣಕಾಲಿನ (moṇaKALina, kannada) = GENoll (kat) = KOLano (pol) = KELis (lit) = കാല്മുട്ട് (KALmutt, malajálam) = KNE (nor) = GINocchio (it) = KNä (se) = మోకాలి (MōKāLi, telugu) = TURi (maori)
Semmi kétség, az ógörög GON, a latin GENu, angol KNEe, a német KNIe, a szlovén KOMolec, a francia GENou, a görög GONato, a grúz MUKhlis, a katalán GENoll, az olasz GINocchio szavakban szereplő G+N, K+N és K+M gyök is megegyezik az eredeti magyar ősgyökkel. Az már csak hab a tortán, hogy a szanszkrit, nepáli, hindi, pandzsábi, gudzsaráti, kannada, malajálam és bengáli nyelvek is a K+N gyökből képzik KÖNYök, illetve a TÉRd szavukat. Ebből az következik, hogy egy nyelvből származik az összes elnevezés - ez pediglen a magyar.
A szláv nyelvek KOLeno és hasonló elnevezései valószínűleg a KALács szóból származnak.
A magyar TÉRd szó T+R gyöke érdekes módon a maori TURi-ban is szerepel.
A Czuczor-féle szótárban ezt olvashatjuk a könyökről:
(köny-ök) fn. tt. könyök-öt, harm. szr. ~e. 1) A karnak azon része, mely a felső és alsó kart öszveköti, s a karnak befelé hajtásakor leginkább kidudorodik. Könyökre támaszkodni. Valakit könyökkel megtaszítani.
"Leplembe burkolva könyökömre dőlök."
Berzsenyi.
2) Átv. ért. némely görbe testeknek azon része, melyen a hajlás kezdődik. Görbe ág könyöke. Vízpart könyöke, mely a vízbe beljebb nyomúl, s mintegy könyököt képez. 3) Valamely könyök alakú test, pl. a vaslemez kürtőknek azon része, mely L formára van készitve, hogy a kürtőnek fekirányos menetét a függőlegessel és viszont öszvekösse. (A mesterembereknél németül: Knie). Gyöke a görbét vagy kerekdedet jelentő köny, vastag hangon kony, melyből konya, konyúl stb. ered. Rokonok hozzá a gömbölyü cseppet jelentő köny, és a tekercsbe gömbölyített irományról nevezett könyv. Megegyezik vele a térdek hajlását, könyökét jelentő hellen; gon, latin genu, német Knie, szanszkrit dsná (görbít), honnét dsánu (Curtius aki gonía [=szöglet] szóra is azt jegyzi meg, hogy vajjon nem a gónu származéka-e?). Az idézett szók térdet jelentenek, de a térd sem egyéb, mint a lábszár könyöke.
... és a térdről:
(tér-d) fn. tt. térd-et, harm. szr. ~e. Az ember és több állat testének azon része, illetőleg izülete, mely a czombot a lábszárral öszveköti, s mely midőn meghajlik, elül kidudorodik, hátul pedig szöget képez. Térdre esni, bukni borulni, ereszkedni. Térden állni, csúszni. Térdet, fejet hajtani. Térddel nyomni, taszigálni valamit. Térden ringatni a kisdedet. Térdek közé szorítani valamit. Térdeit öszveverni, súrolni. Valakinek térdeit könyörögve általkulcsolni. Térdei a teher alatt ingadoznak. Nem birják őt térdei. Görbe, csukló térdek. Átv. némely növényszárak, pl. füvek, nádak, csomós izületei. Gyöke azon tér, melyből hajlásra vonatkozó származékok erednek, s képzője d, mely táj- és helyneveket képez, miszerint a térd jelenti azon tájat, melyen a lábszár a czombtól eltér, azaz elhajlik, elgörbed. A Müncheni codexben: tčrd = terd (l. TÉRDEPEL alatt), amidőn gyöke ter volna a terjedés fogalmával. Az elsőbb vélemény mellett látszik harczolni az is, hogy ami a lábszárra nézve a térd, ugyanaz a karra nézve a könyök, melynek gyöke köny, a kany, kanyar, kony, konyít, konya, szókkal rokon, s ezekkel egyezik a térdet jelentő hellen gsnu, latin genu, német Knie. A könyök t. i. nem egyéb, mint a karnak térde, és a térd a lábnak könyöke. A forduló hajlás alapfogalma rejlik ezen testrészekben is: far, azaz for, fir, honnan fartat, fortat, firtat és kar, mely a kör, ker, kor gyökökkel rokon. Terjedelmes tájejtéssel: térgy, valamint származékai is: térgyel, térgyepel (ritkábban). Hasonló módon változik a d és gy: Almád Almágy, Szilvád Szilvágy, Somod Somogy stb. helynevekben és némely másokban.