A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

2017. dec. 29. 10:40 , 3 hozzászólás

1. kép: Vágtázó Csodaszarvas / vagtazocsodaszarvas.hu

Vértes Olivér: A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

A cikkben szó lesz az Ős-Duna egyik ágának feltételezett elhelyezkedéséről és nevéről, valamint néhány településsel való kapcsolatáról. A településneveket vizsgálva pedig felmerül még néhány nagyon régi magyar személynév, amelyek más népek hagyományában is rendkívül jelentős helyet foglalnak el.

Egy érdekes feltevés az Ős-Dunáról

A Duna egyik régi magyar neve feltehetően ESZTER volt. Ezt őrzi az Esztergom városnév is. ESZTER-GOM. A GAM-ós bot (kampós bot) alakjából következtetve az Esztergom szó GOM-ja a folyó kanyarulatát írja le. Később aztán Iszternek is hívták a Dunát, ami csak egy betű eltérés az Esztertől.

2. kép: Gamós (kampós) bot

ESZTER betűi más sorrendben: SZERET. A SZERET egy folyó neve, mely a Kárpátokban ered, Észak- Bukovinában és Galactól délre torkollik a Dunába. Néhány település neve a SZERET mellett: SZToRozsinyec, SZERETvásár, STiRbát, SiRETel, Buda, SiRETu, Argea. Nagyon jól kiviláglik ezeknek a településneveknek a változásából, hogy az elrománosodásuk folytán miként veszítették el értelmüket. Mi értjük, hogy mit jelent a Szeret, viszont románul már nehéz megmagyarázni, mi fán terem a Siret. A Buda és az Argea nem illik a Szeret-sorba, viszont érdekes a felbukkanásuk. Egy Buda a Szeret mellett, a másik pedig az Eszter (mai nevén Duna) partján található. Az Argea névről később még lesz szó.

Van még kettő folyónk, amely tartalmazza Eszter nevét: a B-ESZTER-ce, mely a SZTR-unyóra hegy alatt ered és SZERETfalvánál torkollik a Sajóba. A másik az Aranyos-B-ESZTER-ce, ami a SZERET jobb oldali mellékfolyója.

A továbbiakban fontos szerepe lesz annak a megállapításnak, hogy ha egy településnévben szerepel egy folyó neve, akkor az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy azt a falut vagy várost a névadó folyó mellett építették fel.

Játszunk el azzal a gondolattal, hogy egy folyó egyszer csak elapad ! A képzeletbeli szerencsétlen nyertes legyen a Kapos. Eltűnt a folyó és eltelt pár ezer esztendő, viszont a néhai Kapos menti településekből megmaradt néhány. A távoli jövőben valaki ránéz a térképre és próbálja megfejteni, hogy mit jelenthet a Kapos szó a következő településnevekben: Kaposfő, Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposvár, Kaposszerdahely, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kapospula, Kaposszekcső.

Ha valami írásos lelet vagy a szájhagyomány megőrzi a folyó emlékét, akkor könnyű dolga lesz a jövőbeli múltkutatónknak, ha ilyen módon rálel valahol a településneveket összekötő kapocsra, esetünkben a Kaposra. Viszont, ha már oly sok idő eltelik, hogy semmi nyoma nem marad a Kaposnak az emlékezetben, akkor már bajosabb lesz megállapítani az összefüggést.

Az igazsághoz tartozik, hogy Kaposszerdahely, Kaposgyarmat, Kaposkeresztúr és Kaposszekcső nem a Kapos partján található manapság, de nagyon valószínű, hogy a messzi múltban mellettük haladt a folyómeder. Máskülönben nem szerepelne a nevükben a Kapos szó.

Kanyarodjunk vissza a Dunához ! Nem annyira köztudott, hogy a Visegrádi-szoros kialakulása előtt, a harmadidőszak végén, a felső pliocénben kb. 2-2,5 millió évvel ezelőtt, a Keleti-Alpok és a Nyugat-Kárpátok lezúduló vizeit a Duna őse a mai Dunántúlon át észak-déli irányban, több ágban vezette a drávai süllyedék felé.*

3. kép: A Kárpát-medence vízhálózata a pliocén végén

Ha éltek emberek akkoriban ezen a vidéken és a "modern tanokkal" ellentétben nem csak makogással fejezték ki gondolataikat, akkor valószínűleg nevet is adtak az őket körülvevő dolgoknak.

Folytassuk a folyós játékot és próbáljuk megkeresni az Ős-Duna egyik ágát ! Azt tudjuk, hogy észak-déli irányban húzódott a meder, de hogy pontosan hol, arra sajnos már nem emlékszik senki. Hacsak néhány település meg nem őrizte a folyó nevét:

Vasegerszeg, Egervölgy, Egervár, Egeralja, Zalaegerszeg, Egeracsa, Esztergály, Eszteregnye.

Lehet, hogy az Ős-Duna egyik ágát EGER-nek, egy másikat pedig ESZTER-nek nevezték ?

A mellékelt ábrákon (4. és 5. kép) a Google útvonal tervezője összekötötte közúton a felsorolt településeket és kirajzolt nekünk egy szép kék szalagot, ami akár az Ős-Duna egyik feltételezett, Eger, illetve Eszter nevű ágának hozzávetőleges elhelyezkedését is mutathatja.

4. kép: Vasegerszeg-Egervölgy-Egervár-Zalaegerszeg-Eszteregnye

A következő ábrán is talán egy ős-folyó rajzolódik ki:

5. kép: Egeralja-Esztergály-Egeracsa

Ha igaz az állítás, hogy réges-régen egy Eger vagy Eszter nevű folyó kötötte össze azokat a településeket a mai Nyugat-Dunántúl területén, mely települések nevében fennmaradt a folyó neve, akkor ez azt jelenti, hogy ezek a települések legalább azóta léteznek, mióta nem ott folyik a névadó folyójuk.

Ezt a feltételezést a települések környékén elvégzett kutatófúrások eredményeivel lehetne bizonyítani, megvizsgálván azt, hogy a az Ős-Duna (vagy másik folyó) hol rakta le üledékét. Ha ez bebizonyosodik, akkor elkerülhetetlen lesz a történelemkönyvek újraírása.

Érdekesség, hogy Eszteregnye az Eszter és az Eger nevet is tartalmazza egyszerre.

Eger városa is feltehetően az Eger-patakról kapta a nevét, mely a Heves megyei Balaton községnél ered. Van még egy Eger-patakunk a Balaton-felvidéken is, mely Szigligetnél torkollik a Balatonba.

Németországban és Csehországban is folyik egy Eger (más néven Ohře), s mellette áll Eger (Cheb) városa.

6. kép: A csehországi Eger (Cheb) városa az Eger (Ohre) folyó partján

A Duna partján fekszik Németországban Regensburg és Regenstauf, melyek szintén tartalmazzák az Eger nevet, csak más betűsorrendben.

Érdekes, hogy a Duna szó megtalálható maláj, szundanéz, török és üzbég nyelven világ jelentéssel:

világ (hun) = dunia (maláj) = dunya (szun) = Dünya (tur) = dunyo (üzb)

Mi a jelentése az Eszter és az Eger névnek ?

Az Eger név jelentése talán Egy Úr. Lehet, hogy Eszter megfelelője, esetleg Eszter párja volt az ősi magyar hitvilágban. De mit jelenthet Eszter neve ? Ennek kiderítésére segítségül hívunk külföldi, de a magyartól nem is annyira idegen nyelveket, megvizsgálván néhány szót, amiben megbújtak az Eszter és Eger nevek.

csillag (hun) = star (en) = izar (bask) = তারার (tārāra, bengáli) = stjer (fríz) = estrela (gal) = αστέρι (astéri, gre) = તારો (tārō, gudzs) = सितारा (sitaara, hindi) = ster (ned) = stjörnu (isl) = スター (Sutā, jap) = estrella (cat) = gwiazda (pol) = zvaigzne (lat) = നക്ഷത്രം (nakṣatraṁ, malajálam) = स्टार (sṭāra, maráthi) = stern (ger) = stella (it) = estrella (es) = stjärna (se) = තරු (taru, szinhala) = ситора (szitora, tadzsik) = நட்சத்திர (naṭcattira, tamil) = seren (wal) = asteriscus, astra (latin)

Jól látható a fenti felsorolásból, hogy Eszter nevét több nép CSILLAG szava is megőrizte töredékes, de jól felismerhető formában. Van, ahol kevesebb, máshol több hang szerepel - néhol vendéghangok jelentek meg, esetleg megváltozott egy-egy magánhangzó, s helyenként összekeveredtek a betűk. A lényegi mondanivalót mindig a mássalhangzók hordozzák, ebben az esetben az SZ-T-R betűk. STaR, SZTaR, iSTaR, eSTRella, SZiTaRa, STeRn, SZiToRa, aSZTRa - ezek mind az eSZTeR-ből származnak.

Csillag = Est Úr = Eszter ? Csillag = Napisten = Isten = Iszter = Eszter ?

Lehet, hogy a Napot, azaz Istent hívtuk valaha Eszternek ? Talán ezt őrzi a Lánc, lánc, Eszterlánc kezdetű mondóka is.**

7. kép: Csillagképek

A Nap keleten kel, fénye onnét terjed szét a világban. A következő felsorolás szavaiban szintén megőrződött töredékes formában az Eszter név:

kelet (hun) = east (en) = ekialdean (bask) = изток (iztok, bul) = istok (bos) = øst (den, nor) = est (fr, it, por) = easten (fríz) = leste (gal) = აღმოსავლეთ (aghmosavlet, grúz) = oosten (ned) = austur (isl) = austrumi (lat) = Osten (ger) = este (es) = öst (se) = తూర్పు (tūrpu, telugu)

Régen a húsvét a termékenység ünnepe volt, Eszter (Istár) pedig a szerelem és termékenység istennője. Eszter = kikelet ?

8. kép: Eszter (Istár), a szerelem és termékenység istennője

húsvét (hun) = easter (en) = აღდგომის (aghdgomis, grúz) = ઇસ્ટર (Isṭara, gudzsaráti) = ईस्टर (eestar, hindi) = イースター (Īsutā, jap) = ഈസ്റ്റർ (īsṟṟar, malajálam) = Aranga (maori) = इस्टर (istara, maráthi) = Ostern (ger)

A grúz húsvét (aghdgomis) azért szerepel itt, mert hasonlít a szintén grúz kelet (aghmosavlet) szóra. A japán húsvét (Īsutā) pedig egy betű híján megegyezik a csillag (Sutā) szavukkal. A maori Aranga szóból pedig kihámozható az Eger név.

Eszter az úrnő / istennő szavakban:

úrnő (hun) = mistress (en) = عشيقة (eashiqa, arab) = andrea (bask) = elskerinde (den) = armuke (est) = rakastajatar (fin) = maîtresse (fr) = ερωμένη (eroméni, gre) = ljubavnica (bos, cro) = máistreás (irl) = elskerinne (nor) = սիրուհի (siruhi, arm) = amante (por, es) = feistres (wal)

szeret (hun) = ást (isl) = elsker (den, nor) = armastus (est) = rakkaus (fin) = αγάπη (agápi, gre) = suka (maláj) = aroha (maori) = սիրել (sirel, arm) = amor (es) = älskar (se) = bogoh (szundanéz)

A szeret szó más betűsorrendben megfelel Eszter-nek. Eszterről pedig tudjuk, hogy a szerelem/szeretet istennője. Érdekes a hasonlóság a dán, az észt, a finn, a bosnyák/horvát szeret és úrnő/istennő szavak között. A baszk Andrea jelentése is Úrnő.

Szép Ilonáról

Az ősi magyar hitvilágban a legfőbb Istenségünk Tündérszép Ilona néven is szerepelt, akinek az aranykastély, azaz a Nap az otthona.

9. kép: Tündérszép Ilona

Ilona neve is fennmaradt sok népnél, csak nem a Nappal, hanem a Holddal azonosították: Ilona = Luna, Iluna

Hold (hun) = ilargia (bask) = lluna (cat) = луна (luna, bul, ru) = φεγγάρι (fengári, gre) = bulan (ind) = luna (it) = සඳ (san̆da, szinhala)

A szép szó jelentése észt nyelven: Ilus. Szép Ilona = Szép Ilus.

Eredetileg Ilona inkább a Napot jelenthette. Erre lehet következtetni az ógörög Szép Heléna (Ilona) és a Hellász (Nap) szavak közötti kapcsolatból is.

A görög mitológiában ezt találjuk Heléna származásáról:

Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeukész (Castor és Pollux), mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje. ***

Ha nem szó szerint értelmezzük ezt az ókori szvinger sztorit, akkor a tojásról eszünkbe juthat pl. a világ keletkezése a Kalevalából. Az egyik tojásból kikelt Heléna (a Nap) és Klütaimnésztra, akinek a nevében szerepel Észtra, azaz Eszter - talán az egyik csillag. A másik tojásból kikelő Kasztór nevében megint csak szerepel az Eszter szó, mint Asztór - valószínűleg itt is csillag jelentéssel, mivel a Castor és Pollux az Ikrek csillagkép két oszlopos tagja. Tündareósz nevéből ítélve lehet, hogy volt némi köze a tündérekhez is.

Kasztór és Polüdeukész egyébként az argonauták közé tartozott, akik az Argosz által épített Argó nevű hajóval utaztak az aranygyapjú megszerzésére. Argó = Eger ?

A magyar mondakincs is megemlékezik az Ikrek csillagképről Két Árva néven. A monda szerint két árva élt egy faluban, ám senki sem segített nekik, még egy falat kenyeret sem kaptak. Egy nap eltévedtek az erdőben, örökre nyomuk veszett, de az Isten felrakta őket a mennyboltra, hogy mindig figyelmeztessék az embereket. ****

Tündér Ilona és a 12 hattyú a magyar mesevilágban:

Egyszer csak jő Tündér Ilona tizenkét fehér hattyúval, és leszállnak a gyémántkúthoz, és a hattyúkval együtt vetett egy-egy kecskebukát, és olyan gyönyörű szép leányok lettek belőlök, mint a gyöngyvirág ... *****

A 12 hattyú talán a 12 állatövi csillagképet jelképezi ? Lehet, hogy a mondabeli 12 mennyország is erre utal.

A görög mitológiában Heléna anyja, Léda is pont hattyúvá változott.

Árgyélusról

De mi köze van Egernek Ilonához ? Ki is indult el megkeresni a Tündért ? A helyes megfejtés: Árgírus vagy Árgyélus ! A baszk Ilargia (Hold) gyönyörűen megőrizte az Árgirus nevet. Szóval elképzelhető, hogy Árgyélus végtelenül hosszú vándorlása a Hold örökké tartó fogyatkozását és megtelését jelképezi.

10. kép: A Hold

A Hold ezüst fényt bocsát a Földre.

ezüst (hun) = airgead (irl) = argento (it) = нуқра (nukra, tad) = arian (wal)

Ezüst = Eger ? Eger = Árgirus ?

Egyébként van még egy holdunk a Földön is, amivel területet mérünk. Ez a mértékegység latinul így hangzik: iuger, iugerum. Hold = iuger = Eger ? Egybevág ezzel az angol Acre is. Hold = Acre = Egre = Eger ? Minden bizonnyal erre vezethető vissza a latin ager és a német Ackerland (szántóföld) is. Acker = Ager = Eger ?

A Magyar név is eredhet az Eger szavunkból. Magyar = Megyer = Eger ?

Van olyan magyar mese, amiben Árgyélust Hajnalcsillagnak nevezik:

... és nemsokára megszületett az aranyhajú fiúgyermek, akit Hajnalcsillagnak kereszteltek rea, mert olyan szép volt, mint a fényes nap, és olyan nagy gondot fordítottak reá és úgy őrizték, mint egy kincset, és ugyanakkor kinőtt egy szép aranyalmafa a virágoskertben, és este virágzott, éjfélre jól megért almák voltak rajta, és reggelre még egy almát sem kaptak a fán. ******

Lehetséges, hogy Aphrodité is erre az aranyalmára vetett szemet, s talán a bibliai meseírók is ennek a tudásnak a szálait szőtték az ószövetségi paradicsom / tündérkert híres fájába.

Az Eger szó mássalhangzóit felhasználva ki tudjuk rakni a rege, a régi és az öreg szavakat is.

öreg (hun) = አሮጌ (ārogē, amhara) = old (en) = стары (sztari, bel) = стар (sztar, bul) = sztar (bos) = starý (cz) = luma (fil) = stary (pol) = alt (ger) = старый (staryy, ru)

Amhara (!) nyelven az öreg = ārogē. Szláv nyelvekben pedig sztar = csillag = Eszter ?

Az öreg szóval egyenértékű az idős szavunk.

idős (hun) = አረጋውያን (āregawiyani, amhara) = састарэлыя (szasztarelyja, bel) = възрастен (vŭzraszten, bul) = starší (cz) = eakas (est) = âgée (fr) = starsi (pol) = ältlich (ger) = idoso (por) = starejše (slo) = ਬਜ਼ੁਰਗ (bazuraga, pand)

Az amhara nyelv idős szavában megint csak megjelenik az öreg = eger szavunk: āregawiyani ! Akárcsak a pandzsábi bazuraga szóban. A szláv nyelvek idős szavainál pedig ismét felfedezhető az Eszter. Francia âgée = agg ? A portugál idoso sem rossz !

Eger = Öregisten ?

Az is elképzelhető, hogy Árgyélusról mintázták a bibliai Jézust is. Csillag jelzi az eljövetelét, lemondás a halhatatlanságról, stb.

Lucáról

Van még egy magyar női név, a Luca, mely megtalálható más nyelvekben fény, fényes jelentéssel:

fény (hun) = argia (bask) = llum (cat) = гэрэл (gerel, mongol) = प्रकाश (prakaash, hindi) = licht (ger) = lett (nor) = luce (it) = luz (gal, por, es) = ஒளி (Oḷi, tamil) = ışık (tur) = yorug'lik (üzb) = lux (latin)

A latin, az olasz, a galíciai, portugál, spanyol és a német fény szó hasonlít a magyar Lucá-hoz. A baszk argia és a mongol gerel pedig az Eger-hez.

Ez a nap a Gergely-naptár 1582-es életbe lépése előtt használt Julián-naptár szerint az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Magát Luca nevét is szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban ilyenkor például mindenhol örömtüzeket gyújtottak. Luca aztán idővel a boszorkányok napja lett, hiszen a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak a legtöbbet varázslataikkal. *******

Az előző bekezdés a Múlt-kor történelmi magazin az Idővel a boszorkányok napjává vált Luca ünnepe című cikkéből vett idézet. Megtudhatjuk belőle, hogy Luca napja lényegében megegyezett a karácsonnyal, azaz a fény ünnepével.

11. kép: Sarki fény

Összegzés

Ha igaz az a feltevés, hogy az Ős-Duna egyik ágát Egernek vagy Eszternek nevezték, akkor ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében már a Duna folyásirányának megváltozása, azaz a Visegrádi-szoros kialakulása előtt hasonló nyelven beszéltek az itt lakók, mint manapság, de legalább szerepelt a szókincsükben az Eger és Eszter szó.

Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a Nyugat-Dunántúlon É-D-i irányban, azaz feltehetően az Ős-Duna egy-egy Eger vagy Eszter nevű ágának mentén helyezkednek el az Eger és Eszter nevet őrző települések, jelesül Vasegerszeg, Egervölgy, Egervár, Egeralja, Zalaegerszeg, Egeracsa, Esztergály és Eszteregnye.

Az Eger és Eszter név ősiségét bizonyítja, hogy számos nép átvette és megőrizte azokat nagyobb jelentőségű dolgok megjelölésére: csillag, fény, Hold, szántóföld, kelet, húsvét, szeret, úrnő, ezüst, stb.

Az átadás-átvétel iránya egyértelmű. A szavak döntő többségénél a magyar az átadó nyelv. Ezt már sokan bebizonyították, s jómagam is alátámasztottam A magyar szógyökök idegen nyelvekben című cikksorozatommal.

A magyarság Kárpát-medencei ősiségére is sokan fényt derítettek már. Az Ős-Duna feltételezett elnevezése is csak egy újabb adalék ebben a témakörben.

Eszter (Istár) a szerelem, szeretet istennője.

Elképzelhető, hogy az Eszter és a kereszt szavak nem véletlenül hasonlítanak egymásra. Isten ősi jelképe a napkereszt, Isten neve Eszter, a hit pedig a szeretet.

k-ER-ESZT, ESZT-ER, SZER-ET.

12. kép: Napkeresztek

Sok új keletű vallás (hamisan) a szeretet vallásának nevezi magát - ezek valószínűleg mind az "Eszter-vallásra", vagyis az ősi kereszténységre épülnek, úgy, ahogy Esztergom városára is rátelepedtek azonnal az új papság és az országvesztők, amint erre alkalmuk nyílt.

Eszter, Ilona, Eger és Luca között szoros kapcsolat volt a régi magyar hitvilágban. Az istenségeket nevezhették így az őseink, akik teljes harmóniában éltek a természettel. Aztán belépett az emberiség egy sötét, irgalmatlan korba, ahol az uralkodó réteg mindent megtett azért, hogy a múltat eltörölje, illetve meghamisítsa. Így lettek az istenekből ördögök. A Napistennőt (ilona, Heléna) a pokolba száműzték - pokol = hell (en) = Hölle (ger). A Bibliában Lucifert (Luca = fény) is az alvilágba taszították. Lucából boszorkányt faragtak, Istenből pedig sátánt (iSTeN > SáTáN). A "szeretet jegyében" elkezdődtek a kegyetlen népirtások: vallásháborúk, boszorkányüldözés és inkvizíció, őslakosok kiirtása, stb. A természet szeretetét és tiszteletét felváltotta az anyagi javak habzsolása és a pénzisten imádata, s ennek következtében a természetes élőhelyek teljes kiszipolyozása és tönkretétele.

Ha a gyökerét vesztett városi ember nem talál vissza a természethez, s ezáltal a lelki harmóniához, akkor élőhalottként tengeti tovább unalmas napjait. Ellenben, ha képes rácsodálkozni úgy a világ apró kis rezdüléseire valaki, mint egy kisgyermek, s egyúttal úgy is szemlélni a dolgokat, mintha most látná azokat utoljára, akkor még van számára remény.

* http://www.pergetes.hu/vizek/duna.html

** http://csabavezir.blog.hu/2014/03/27/lanc_lanc_eszterlanc_874

*** https://hu.wikipedia.org/wiki/Helen%C3%A9

**** https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikrek_csillagk%C3%A9p

***** http://www.meselofalu.eoldal.hu/cikkek/mesek/csillag-kiralyfi-es-tunder-ilona.html

****** http://www.meselofalu.eoldal.hu/cikkek/mesek/csillag-kiralyfi-es-tunder-ilona.html

******* https://mult-kor.hu/ma-van-luca-napja-20141213

3 hozzászólás - A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

Grain András - 2017. dec. 30. 10:34

Az is alátámasztja nyelvünk ősiségét a Kárpát-medencén belül, hogy a Dunát az itt élők Isternek nevezték. Erre bizonyíték Esztergom (több mint 1100 éves) városának neve. Esztergom neve eredetileg Iszter-gám. - Esztergom (Ister-gam) jelentése sumír nyelven: Ister kanyarja, vagy görbülete, mert a „gam” sumír nyelven sarlót, görbületet, hajlatot jelent.

Ruttkay Gábor - 2018. febr. 18. 2:56

Van egy fa faj, mely nagyon kedveli a nedves talajt, de nem a pangó vizet. Kisebb patakok jelzője az éger. Egres nevű települések bizonyosan tőle kapták elnevezésüket. Talán közelebb visz az Eger megfejtéséhez is.

Tamas Gaal - 2021. jan. 12. 4:42

Nem tudom, feltunt-e nektek a kepen, hogy a csodaszarvas szarvai kozott hozta a koronavirust! Az is nekunk volt eloszor.

A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

3 hozzászólás - A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

Válasz