Ennek a dolgozatnak a tárgya a B+R mássalhangzók által alkotott szógyökből képzett szavaknak a magyar nyelven belüli, illetve az idegen nyelvekben megtalálható hasonló szavakkal való összevetése lesz.

Választ keresünk arra a kérdésre, hogy van-e valami jelentése a B+R betűkapcsolatnak ? Ha létezik ilyen jelentés, akkor megvizsgáljuk, hogy az milyen hatással van a B+R gyököt tartalmazó szavakra.

Nézzük, hogy mit mond a BOR és BŐR gyökről a Czuczor-Fogarasi (CzF) szótár:

BOR: "elvont gyöke több külön családot képező származékoknak. 1) Erős, rengő, mély hangot utánoz a borbora, v. barbora, bordó hangszerek neveiben. 2) Takarót, födőt jelent ezekben: ború, borúl, borít, borong, borda, borona; változattal: bur, p. a burok, burkol, burjány származékokban. A törökben is bürümek am. borítni. 3) Metszésre, hasításra vonatkozik: borotva, borázda, s rokonai bar, ber, melyekből barkócza, berecz származtak 4) Jelent valami gömbölyüt a bors, borsó, boróka szókban. 5) Ezekben: borz, borzas, borzad, borzaszt, fölmerevedést, magasodást jelent, s rokona magas hangon ber, mint a berz, berzenkedik szók gyöke. V. ö. R gyökhang." (kiemelés VO)

BŐR: "önálló gyök és fn. tt. bőr-t, tb. ~ök. 1) Különféle rostokból álló szövet, mely az állati testet burokképen közvetlenül befödi, s azt a külső sérelmek ellen oltalmazza. (...) Eredeti jelentése ugyanaz, mely a bor elvont gyöké a borít, borogat származékokban, mennyiben a bőr nem egyéb, mint az állati, illetőleg növényi test burka, borítója. Rokon vele a hellen bursa, továbbá valamint a magyar bul, bula takarásra vonatkozik, s am. bura, hasonlóan ide sorozhatók a latin pellis, velum, velo, vellus, pilus, hellen jelloV, német Fell, Balg stb. Bőr persául par, törökűl deri." (kiemelés VO)

Látható, hogy a CzF szótár öt jelentését sorolja fel a BOR gyöknek. Ebből mi most csak a takar, föd, másképpen borít jelentéssel foglalkozunk.

bőr (hun) = بشرة (bashara, arab) = dəri (azeri) = δέρμα (dérma, gre) = pellis (latin) = pelle (it) = bursa (hellén) = deri (tur) = par (perzsa)

Az ógörögben megmaradt a B+R gyök. A görög, török és azeri nyelvben a B>D-re változott, a perzsában a B>P-re, a latinban a B>P-re és az R>L-re.

A bőr beborítja, körbeveszi a testet.

Összetett szavaink, melyek a BŐR gyökkel kezdődnek (CzF szótár): 

bőraláömlés, bőralatti, bőralma, bőráru, bőrárus, bőratka, bőrátültetés, bőrátváltozás, bőrbetegség, bőrcse, bőrcserzés, bőrcső, bőregér, bőréletmű, bőrenyv, bőrernyő, bőresőlék, bőretlen, bőrfaradék, bőrfejlés, bőrféreg, bőrfestő, bőrfolt, bőrfoszlás, bőrfurdancs, bőrfutrinka, bőrfű, bőrgőzölgés, bőrguta, bőrgyár, bőrgyártás, bőrgyártó, bőrhámlás, bőrhántó, bőrharang, bőrhártya, bőrhíd, bőrhorholó, bőrhulladék, bőrideg, bőring, bőringerlő, bőriszák, bőrkapca, bőrkása, bőrke, bőrkecele, bőrkeményedés, bőrkeménység, bőrkenőcs, bőrkéreg, bőrkereskedés, bőrkereskedő, bőrkés, bőrkészítés, bőrkészítő, bőrkiütés, bőrkorpázás, bőrkórság, bőrkötény, bőrkötés, bőrkötő, bőrküteg, bőrláda, bőrladik, bőrlap, bőrleppentyű, bőrlob, bőrmadár, bőrmirigy, bőrmíves, bőrmoh, bőrmunka, bőrnadrág, bőrnemű, bőrnyavalya, bőrnyomó, bőrnyű, bőrödzik, bőröl, bőrönd, bőröndös, bőrostor, bőrös, bőrösödik, bőröstül, bőröz, bőrözés, bőrözet, bőrpállás, bőrpoklos, bőrpoklosság, bőrportéka, bőrrepedék, bőrréteg, bőrruha, bőrsapka, bőrseny, bőrsipka, bőrsipoly, bőrsisak, bőrszék, bőrszemölcs, bőrszenny, bőrszín, bőrszínváltozás, bőrtapintású, bőrtarisznya, bőrtáska, bőrtelen, bőrtok, bőrtokmány, bőrtömlő, bőrülep, bőrvánkkos, bőrveder, bőrvedlés, bőrvész, bőrvirág, bőrviszketeg, bőrvízkór, bőrvöreg, bőrvöreges, bőrzik, bőrzuzmó, bőrzsák

Szép kis gyűjtemény ! Nem tudom, hogy melyik nyelv szótárában található még egy ehhez hasonló lista ?

borda (hun) = ribs (en) = brinjë (al) = qabırğa (azeri) = рабро (rabro, bel) = ребро (rebro, bul) = rebro (bos) = brdo (cz) = ribbe (den) = ribi (est) = リブ (ribu, jap) = кабырга (kabırga, kir) =  berda, żebro (pol) = riba (lat) = щабурца (ŝaʙurca, tad) = kaburga (tur)

A B+R gyök épségben megmaradt sok nép bordát jelentő szavában: bro, bur, rib, bir, bri, reb, rab.

borda (CzF szótár): "(1), (bor-da) fn. tt. bordát. 1) Azon ívforma oldalcsontok, melyek hátul a gerinczekkel, elül pedig a mellcsonttal vannak öszveköttetésben. Oldalborda. Bordába ütni. Bordát törni. 2) Átv. ért. a szövőszék rámája, mely fűsüformáju vékony fogakkal van ellátva, köznyelven: takácsborda. Egy bordában szőtték, azaz, egy húron pendülnek, egyik olyan rosz, mint a másik. Gonosz bordában szőtték. Km. 3) A fölmagzott vöröshajmának gömbölyü üres szára, mintegy borítója. 4) A hajó oldalait képező gerendaszálak. 5) Van ily nevű hegy is. 

Gyöke a födést, takarást, burítást jelentő bor, tehát mintegy borító. Megvan a szláv nyelvekben is, lengyelül berda, illirül és oroszul bardo, csehül brdo stb. továbbá finnül prita, esztül pürd."

A borda is beborítja, körbeveszi a törzs egy részét. A Czuczor szótár is kijelenti, hogy "gyöke a födést, takarást, burítást jelentő bor."

borostyán (hun) = bršljan (bos) = břečťan (cz) =  barsan (perzsa)

borostyán (CzF szótár): " fn. tt. borostyán-t, tb. ~ok. 1) Cserjeszáru növénynem az őthímesek seregéből. Legismeretesb faja: repkény, melynek szára földön futó, a fák oldalain fölmász, s beléjök gyökeredzik. (Hedera helix). 2) l. REPKÉNY. Máskép: földi borostyán, kerek nádrafű, katonapetrezselyem. 3) Lásd BABÉR. 

Idegen eredetű; perzsául barsan (hedera), a szláv nyelvekben barstran, berstan, berslyan, bretstán."

Feltehető, hogy ezt a szócikket nem az az ember írta a Czuczor szótárba, mint aki a bor, bőr, borít, stb. szavak magyarázatát, mert akkor minden bizonnyal föltűnt volna neki a hasonlóság, ami egyrészt a B+R gyökben, másrészt pedig a szavak által jelölt látványban, azaz a borításban mutatkozik meg. A borostyán is beborítja a fát, a falat, a földet; a szó gyöke pedig a BOR.

Külön szerencse, hogy a borostyán 3. jelentésénél föltünteti a CzF szótár a babér szót, mely szintén tartalmazza a B+R gyököt és megjelenése is illik a borítást ábrázoló sorozatunkba.

A perzsa, a bosnyák és a cseh nyelv őrizte meg a B+R gyököt a borostyán szavában, mely a leírtak tükrében szintén magyar eredetűnek tűnik.

Borostyán szavunk a növényen kívül még egy dolgot jelöl: a borostyánkövet.

borostyánkő (hun) = amber (en) = ćilibar (bos) = ámbar (gal) = bursztyn (pol) = amipere (maori) = bernstein (ger) = kehribar (tur) 

CzF: "(1), (borostyán-kő) ösz. fn. Kemény, átlátszó földi gyanta, rendesen sárgás vagy fehéres, ritkábban vereslő, zöld, vagy kék. Dörzsölés által vonzó erőt fejt ki, meggyujtva kellemes szagu. Legbővebben a keleti tenger poroszországi partjain találtatik. Borostyánkőből készített pipaszár-, szivarszopókák. A német Bernstein-ból módosított szó."

Valószínűleg itt is téved a szó eredetét illetően a szótár. Az eddigi példákból világosan érthető, hogy a BOR szógyök borítást jelent. A legértékesebb borostyánkövek azok, melyek zárványban kis rovarokat tartalmaznak, azaz borítanak be - innét ered az elnevezés is, mert ez a borostyánkő legérdekesebb tulajdonsága.

A borostyántól alig különbözik a borosta szó, alakilag és rendeltetését tekintve egyaránt: mindegyik beborít.

A borotva szó későbbinek tűnik, mint a borosta, ha jelentését úgy határozzuk meg, mint az az eszköz, amivel eltávolítjuk a bőrt borító borostát.

borotva (hun) = razor (en) = брытва (britva, bel) = бръснач (brŭsnacs, bul) = brijač (bos) = břitva (cz) = barbermaskine (den) = partaveitsi (finn) = brzytwa (pol) = britev (slo) 

A borbély pedig az a személy, aki borotvál.

borbély (hun) = barber (en) = bərbər (azeri) = bizargin (bask) = бръснар (brusznár, bul) = berberin (bos) = parturi (finn) = kapper (ned) = bārddzinis (lat) = kirpėjas (lit) 

barack (hun) = peach (en) = ኮክ (koki, amhara) = персікавы (persikavy, bel) = পীচ (pīca, bengáli) = праскова (prászková, bul) = breskva (bos) = broskev (cz) = persikka (fin) = pêche (fr) = perzik (fríz) = persik (indonéz) = persici (lat) = brzoskwinia (pol) = breskev (slo) = persica (it) = barkuk (perzsa)

Sok nyelv megőrizte a B+R gyököt a barack szavában; helyenként a B>P-re változott.

barack (CzF szótár): "fn. tt. baraczk-ot. Tájejtéssel: boroczk. A csontármaguak neméhez tartozó gyümölcsfaj, melynek kivált nemesített fajtái sokfélék. Tengeri, kajszi (nyári), őszi, duránczi, magvaváló, vérbélű, szőrös, stb. baraczk. V. ö. BARACZKFA. 

Egyik nemesebb faja Perzsiából hozatott be Európába, honnan görögül persicov, latinul persicum (prunum), olaszul persica, németül Pfirsiche, szlávul breszkva, breszkina, stb. Onnan származott a baraczk név is. Magában a perzsa nyelvben előfordúl barkuk (prunum flavum, Aprikose)."

Szerintem a barack szó magyar eredetű, s tőlünk vette át a többi nép. A barack héját a köznyelvben inkább bőrnek hívjuk - innét kaphatta a nevét is: bőrös > böröc > barac > barack. Öregapám így mondja: barac.

Az amhara koki (barack) szó miért lehet érdekes egy magyar olvasónak ? Bizonyára mindenki hallotta gyerekkorában ezt a kedves kérdést: kérsz egy kokit (kokszit) ? Amikor pedig azt kérdezték a gyerektől, hogy kér-e barackot, akkor szegény tudta már, hogy megint csak egy koki következik a fejére.

Hogyan került a koki szó a távoli amhara nyelvbe (esetleg onnét a magyarba) ?

Érdekes még az angol, francia, bengáli barack szó, ami kiejtve pics, pecs. A szó hangzása hasonlít egy magyar szóhoz, amely a Czuczor szótár szerint "aljas nyelven" vagyon:

picsa  (CzF szótár): "n. tt. picsá-t. Aljas nyelven am. női szeméremtest; mondják oktalan állatokról is, különösen kutyáról, tehénről, egyébiránt a nőstényállatok ezen nemi része péra. Hasonló hozzá a férfivesszőt jelentő: pěcs v. pöcs, mely Páriz-Pápainál is am. veretrum. 

Hangi viszonyban és rokonságban állanak vele a különféle szájnyitásra illetőleg a lik nyitására vonatkozó picsog, pityereg, vicsog, vicsorog, vinnyog. Nyitást jelentő több szóval rokon a szintén aljas valag. Egyébiránt származtatható pisa (azaz pisáló) szóból is. Megvan a szláv nyelvben is. (Jancsovics). A törökben pics am. fattyú gyermek."

Kérdés, hogy a barack formája vagy pedig a lédússága nyűgözte le jobban azt az "ó-angolt", aki peach-nek nevezte el ezt a kiváló gyümölcsöt ?

Barlang-bordély-ribanc-börtön-rab-rabló

barlang (hun) = cave (en) = pećina (bos) = langub (cebuano) = σπηλιά (spiliá, gre) = grotta (it) = mağara (tur) = barlog, berlog, brlok, brloha (szláv)

barlang (CzF): "fn. tt. barlang-ot. 1) Földalatti üreg, mely egyedül a természet működése által képződött. Aggteleki barlang. Szemiluki barlang. Sötét, mint a barlang. Gömörben: baradla. 2) Rejtek, buvóhely, melybe zsiványok veszik magokat. 3) Átv. ért. bordélyház, bűnbarlang. 

A barlang egyik régi magyar neve a baradla. Közös a két szóban a bar szógyök. Kétségtelen, hogy a barlangra is igazak azok a tulajdonságok, melyek az eddig tárgyalt szavakat jellemezték, nevezetesen a boríit, fed, takar. A Czuczor szótár szerint "bar-lak = bor- vagy burlak, azaz boritott lak vagy hely".

Figyelemre méltó a cebuano langub (barlang) szó, amely tartalmazza a barlang-ból a lang tagot.

Nagyon érdekes az angol cave (barlang) is, mert angolul a borít azt jelenti, hogy cover, ami katalán nyelven coberta. Jól látható, hogy a katalán coberta szó tartalmazza a bor gyököt, mely az angolban is megvolt, csak ott a B>V-re módosult. Tehát az angol cave szó így "fejlődött": barlang-borít-cober-cover-cave.

Ezt a feltevést támasztja alá a lejjebb bemutatásra kerülő rab-rabol-rob-robar-rove-rover szavak közötti kapcsolat is.

A görög spiliá (barlang) szó is lehet, hogy sbiriá volt eredetileg, csak a B>P-re, az R>L-re változott. Amúgy a BOR és a LEP szógyökök között szoros a kapcsolat, mert a beborít és a belep szavak nagyon hasonló fogalmat jelölnek - ez egy külön dolgozat témája lesz majd.

A bosnyák pećina (barlang) pedig feltűnő hasonlóságot mutat az angol peach (barack) szóval.

A Czuczor szótár a barlang egyik jelentésénél felsorolja a bordélyt is. Következésképpen, ha a barlang szóban borítást jelöl a bar/bor gyök, akkor a bordélyban is.

bordély (hun) = brothel (en) = бардэль (bardel, bel) = бордей (bordej, bul) = bordel (cz, den) = bordelli (finn) = burdel (pol) = bordelis (lat) = bordello (it) = պոռնկանոց (porrnkanots, arm) 

A bordélyok lakói a ribanncok, a börtönöké pedig a rabok. Lényegében a bordély is egy börtön, ahol nem biztos, hogy minden esetben szabad akaratukból tartózkodnak a szerencsétlen sorsú nők.

börtön (hun) = prison (en) = presó (cat) = zapor (slo) 

B>P hangváltást tapasztalhatunk a fenti szavakban. Ide kívánkozik még a német burg és a dán, svéd, stb. borg szó is, amely várat jelent. A vár is, főleg ostrom idején, hasonlatos egy börtönhöz, s talán ez az oka, hogy szerepel benne a bor/bur szógyök.

rab (hu) = burgosur (al) = preso (baszk) = বন্দী (bandī, bengáli) = vang (est) = बंदी (bandee, hindi) = narapidana (szundanéz) 

rabság (hun) = robëri (al) = বন্দিদশা (bandidaśā, bengáli) = плен (plen, bul) = zarobljeništvo (bos) = ukapolo (chichewa) = vangistus (est) = ropstvo (cro) 

raboskodik (hun) = zarobljen (bos) = vangistatud (est) = түрмөгө (türmögö, kir)

A rabsággal kapcsolatos szavakból is kitűnően látszik, hogy mely népeknél maradt meg a rab (rob, bar, bur, rap, rop, pre) szógyök - lenyűgöző egyezések itt is !

A fent írtakban már érintettük, hogy van valami kapcsolat a B+R és az L+P hangok alkotta szógyökök között. Nos, ez az érdekesség megint előkerült itt, a rab és a lop gyök és a belőlük képzett szavak kapcsán.

rabol (hun) = rob (en, baszk, se, slo) = рабаваць (rabavać, bel) = грабя (grabya, bul) = opljačkati (bos) = oloupit (cz) = røve (den) = röövima (est) = roubar (gal) = beroven (ned) = obrabować (pol) = aplaupīt (lat) = apiplėšti (lit) = berauben (ger) = rapinare (it) = грабить (grabity, ru) = roubar (por) = robar (es) 

rabló (hun) = robber (en) = grabitës (al) = lapurra (baszk) = рабаўнік (rabaŭnik, bel) = pljačkaš (bos) = lupič (cz) = røver (den) = röövel (est) = rover (ned) = perampok (indonéz) = rabuś (pol) = laupītājs (lat) = plėšikas (lit) = rapinatore (it) = грабитель (grabityel, ru) = ropar (slo) 

rablás (hun) = robbery (en) = grabitje (al) = lapurreta (baszk) = рабаванне (rabavannie, bel) = грабеж (grabezh, bul) = pljačka (bos) = loupež (cz) = røveri (den) = rööv (est) = looban (fil) = roubo (gal) = perampokan (indonéz) = robáil (irl) = robatori (cat) = rozbój (pol) = laupīšana (lat) = apiplėšimas (lit) = raub (ger) = rapina (it) = грабеж (grabezs, ru) = robo (es) = rop (slo)

lop (hun) = rubare (it) 

lopás (hun) = lapurreta (baszk) = vargus (est) = κλοπή (klopí, gre) = robatori (cat) = papalingan (szundanéz) 

betörő (hun) = burglar (en) = buirgléir (irl) = kramplauzis (lat) = einbrecher (ger) 

tolvaj (hun) = ሌባ (lēba, amhara) = lopov (bos) = mbala (chichewa) = varas (est) = 泥棒 (dorobō, jap) = ladro (it) 

A magyar nyelv különbséget tesz a lopás és a rablás között. A lopás elkövetője nem alkalmaz erőszakot, hanem cselesen próbálja megszerezni más vagyontárgyát. Ha már erőszakot alkalmaz a tettes, akkor nem azt mondjuk rá, hogy tolvaj, hanem azt, hogy rabló.

Az L+P szógyök valami laposat jelent. A tolvaj, ha lopni indul, akkor settenkedik, lelapul. Tehát a magyarban a lop, lopás, lopódzik, lopakodik, lap, lapul, lapít, lappang, stb. szavak mind egy tőről fakadnak, az L+P szógyökből.

Ezzel szemben több idegen nyelv is keveri egymással az L+P és az R+B gyököt a lop-lopás és a rabol-rablás szavakban.

Az angol rob (rabol) szóban teljes épségben megőrződött az r+b gyök. A dán røve is ugyanaz a szó, csak a B>V-re változott. Ez a hasonlóság tapasztalható az angol robber (rabló) és a dán røver esetében is. Találkoztunk már ilyen hangváltozással a barlang-borít-cober-cover-cave szavak elemzésénél.

Még egy növény, amely beborítja a környezetét:

boróka (hun) = enebro (ceb, es) = enebær (den) = zimbro (gal, por) = जुनिपर (junipar, hindi) = ginebre (cat) = juniper (maláj) = brina (slo) 

A fentiekben már hivatkoztunk a katalán coberta (borít) szóra, amire a Google keresője többek között ezt a képet is megjeleníti:

Ez egy befedett, beborított medence.

borít (hun) = cover (en) = coberta (cat, por) 

A következő képen látható növény, a borsó is a jellegzetes formájú terméséről kapta a nevét. A hüvely befedi, borítja a borsószemeket.

Jól illik ebbe a sorba egy állat is, akinek a fő jellemzője, hogy hatalmas szőr borítja a testét.

birka (hun) = πρόβατα (próvata, gre) 

bárány (hun) = lamb (en) = бараніна (baranina, bel, ru) = lambaliha (est) = domba (szundanéz) = барра (barra, tadzsik) 

A boríték szóban ugyanazt a tulajdonságot jelöli a bor szógyök, amit az eddigi példákban is:

boríték (hun) = envelope (en) = sobre (es, ceb) = ümbrik (est) = પરબીડિયું (parabīḍiyuṁ, gudzsaráti) 

Azt pedig, hogy ez az alkalmatosság egy réges-régi találmány, mi sem bizonyítja jobban, mint a fenti felsorolás: a spanyol és észt nyelv boríték szavában hibátlanul megmaradt a B+R szógyök. A távoli gudzsaráti nyelvben a bor átváltozott par-ra. Az angolban újra a borít és a belep azonosságára bukkanunk, ahogy ezt már néhány korábbi példánál láthattuk (ld. barlang, rabló, rablás, lop).

A jegyzet végén találhatók azok a B+R gyökkel kezdődő szavak, amiket kigyűjtöttem a Czuczor szótárból. Van néhány köztük, amelyhez nehéz hozzákapcsolnia borítást, takarást, fedést jelentő tulajdonságot - viszont ezeknek az esetében is többnyire megvannak az egyezések a magyar és az idegen szavak között.

barangol (hun) = περιπλανιέμαι (periplaniémai, gre) = mengembara (indonéz) = bersiar (maláj) = ngumbara (szundanéz)

bárány (hun) = lamb (en) = бараніна (baranina, bel, ru) = lambaliha (est) = domba (szundanéz) = барра (barra, tadzsik) 

birka (hun) = πρόβατα (próvata, gre) 

barát (hun) = friend (en) = сябар (szjábár, bel) = приятел (prijátel) = prijatelj (bos, slo) = přítel (cz) = sõber (est) = მეგობარს (megobars, grúz) = મિત્ર (mitra, gudzsaráti) = друг (drug, ru) = sobat (szundanéz) = arkadaş (tur) 

barátság (hun) = дружба (druzba, bel) = prijateljstvo (bos) = přátelství (cz) = sõprus (est) = მეგობრობისათვის (megobrobisatvis, grúz) = મિત્રતા (mitratā, gudzsaráti) = persahabatan (indonéz) = дружба (druzbá, ru) = babaturan (szundanéz) 

barátságos (hun) = сяброўскі (siabroŭski, bel) = приятелство (prijáteltszvo, bul) = prijateljski (bos) = přátelský (cz) = sõbralik (est) = მეგობრული (megobruli, grúz) = forbrødring (nor) = բարեկամական (barekamakan, grúz) 

barátkozás (hun) = братанне (bratannie, bel) = побратимяване (pobratimjáváne, bul) = bratimljenje (bos) = bratříčkování (cz) = forbrødring (den) = fraternization (fin) = verbroedering (ned) = fraternization (irl) = broliavimasis (lit) = братание (bárátánije, ru) = եղբայրության (yeghbayrut’yan, grúz) 

bárd (hun) = брадвичка (brádvicská, bul)

bárka (hun) = bark (en) = bahtera (maláj) = arca (por) = arken (se) 

barlang (hun) = cave (en) = pećina (bos) = langub (cebuano) = σπηλιά (spiliá, gre) = grotta (it) = mağara (tur) 

barna (hun) = brown (en) = brun (den) = pruun (est) = भूरा (bhoora, hindi) = bruin (ned) = brunneis (latin) = brązowy (pol) = brūns (lat) = parauri (maori) = бор (bor, mongol) = खैरो (khairō, nepáli) = marrone (it) = දුඹුරු (dum̆buru, szinhala) = பழுப்பு (paḻuppu, tamil) 

báró (hun) = baron (en) = parun (est) = barone (it) = barão (por) 

barom (hun) = brute, beast (en) 

bársony (hun) = ベルベット (berubetto, jap) = барқыт (bárkit, kaz) = бархат (bárhát, kir) = бархат (bárkhát, ru) = buludru (szundanéz) 

ámbár (hun) = бірақ (birák, kaz) = карабастан (karabastan, kir) = embora (por) 

bér (hun) = plata (bos) = palkka (finn) 

béres (hun) = bracciante (it) 

berek (hun) = горичка (goricská, bul) = belukar (indonéz) = arbreda (cat) = birzs (pol) = պուրակ (purak, örmény) 

bíró (hun) = বিচারক (bicāraka, bengáli) 

bíróság (hun) = tribunal (fr) 

birok (hun) = хабиру (chabiru, bel) 

birkózás (hun) = барацьба (baraćba, bel) = борба (borbá, bul, ru) = πάλη (páli, gre) = bergulat (indonéz) = wrestling (irl) = brottning (se) 

birtokol (hun) = propioa (bask) = propio (gal) 

birtokos (hun) = притежател (pritezhatel, bul) 

bor (hun) = şərab (azeri)

hordó (hun) = barrel (en) = በርሜል (berimēli, amhara) = برميل (barmil, arab) = バレル (bareru, jap) 

borbély (hun) = barber (en) = bərbər (azeri) = bizargin (bask) = бръснар (brusznár, bul) = berberin (bos) = parturi (finn) = kapper (ned) = bārddzinis (lat) = kirpėjas (lit) 

borít (hun) = cover (en) = coberta (cat) 

boríték (hun) = envelope (en) = sobre (es, ceb) = ümbrik (est) = પરબીડિયું (parabīḍiyuṁ, gudzsaráti) 

boróka (hun) = enebro (ceb, es) = enebær (den) = zimbro (gal, por) = जुनिपर (junipar, hindi) = ginebre (cat) = juniper (maláj) = brina (slo) 

borona (hun) = harrow (en) = барана (baraná, bel) = брана (brana, bul) = brány (cz) = harve (den) = ფარცხი (partskhi, grúz) = brona (pol) = борона (ru) = brane (slo) 

borong (hun) = brooding (en) = turobne (bos)

borongós (hun) = murky (en) = sombrío (gal) 

borotva (hun) = razor (en) = брытва (britva, bel) = бръснач (brŭsnacs, bul) = brijač (bos) = břitva (cz) = barbermaskine (den) = partaveitsi (finn) = brzytwa (pol) = britev (slo) 

borostyánkő (hun) = amber (en) = ćilibar (bos) = ámbar (gal) = bursztyn (pol) = amipere (maori) = bernstein (ger) = kehribar (tur) 

borsó (hun) = pea (en) = baunir (isl) = буурчак (buurçak, kir) = erbsen (ger) 

borul (hun) = bursts (en)

borz ( hun) = badger (en) = porsuq (azeri) = барсук (barszuk, bel) = broc (irl) = борсық (borszik, kaz) = borsuk (pol) = barsukas (lit) = барсук (barszuk, ru) = porsuk (tur) 

borzad (hun) = trembleth (en)

borzong (hun) = bergetar (indonéz) = brividi (it) 

bőrönd (hun) = koper (indonéz) 

bőr (hun) = بشرة (bashara, arab) = dəri (azeri) = δέρμα (dérma, gre) = pellis (latin) = pelle (it) = bursa (hellén) = deri (tur) = par (perzsa)

búra (hun) = ベル (beru, jap) = бүрхүүл (bürkhüül, mongol) 

burgonya (hun) = krompir (bos, slo) = bramborový (cz) = peruna (finn) 

burok (hun) = ümbris (est) = balat (fil) = kuori (finn)