A K+T (T+K) ősgyök eredete, jelentése és előfordulása idegen nyelvekben

A CIN ősgyök jelentése és előfordulása más nyelvekben

A SZEM és SZÁM ősgyök jelentése, eredete és előfordulása más nyelvekben

Az M+R és M+L ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

Az S+R (SZ+R) ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

Varga Csaba idézte a Mire lehet büszke a magyar című cikkében a következő gondolatot Ove Berglund svéd orvos és műfordítótól: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

A K+L ősgyök jelentése és előfordulása a magyar és egyéb nyelvekben

Vértes Olivér jegyzete, 2018.10.23.

A KÖNYÖK és a TÉRD szó eredete. KÖNYök = KNEe ?

A köny-ök szó gyöke: K+N. A gyök jelentése: görbeség, görbére hajlás. Eredete: magyar.

A K+N gyök rokon a K+M, G+N, G+M gyökökkel, melyek mind görbeséget, görbére hajlást jelentenek a belőlük képzett szavakban. Néhány példa: KANYar, KUNkor, KAMpó, GAMó, KAMasz, KANcsal, KANcsó, GÉM, GÉMber, GÍM, GÖMb, GOMb, GUMó, KONYul, KUMasz, KENYér, KUMmog, GUNY, GÚNYol, KÖNY, KÖNYv, KÖNYök, stb.

A könyök és a térd szó megfelelői más nyelvekben:

KÖNYök (hun) = কনুই (KANu'i, bengáli) = KOleNo (cz) = KÜüNarnukk (est) = αγκώνα (anKONa, gre) = કોણી (KōNī, gudzsaráti) = कोहनी (KOhaNee, hindi) = कुहिनो (KUhiNō, nepáli) = GOMito (it) = ਕੂਹਣੀ (KūhANī, pandzsábi) = KOMolec (slo) = KUNakku (szanszkrit) = GON (hellén) = GENu (latin)

TÉRd (hun) = KOLjeno (bos, cro) = KOLeno (cz) = KNæ (den) = GENou (fr) = γόνατο (GONato, gre) = მუხლის (MUKhlis, grúz) = ઘૂંટણની (GhūNṭaṇanī, gudzsaráti) = KNIe (ned) = ಮೊಣಕಾಲಿನ (moṇaKALina, kannada) = GENoll (kat) = KOLano (pol) = KELis (lit) = കാല്മുട്ട് (KALmutt, malajálam) = KNE (nor) = GINocchio (it) = KNä (se) = మోకాలి (MōKāLi, telugu) = TURi (maori)

Semmi kétség, az ógörög GON, a latin GENu, angol KNEe, a német KNIe, a szlovén KOMolec, a francia GENou, a görög GONato, a grúz MUKhlis, a katalán GENoll, az olasz GINocchio szavakban szereplő G+N, K+N és K+M gyök is megegyezik az eredeti magyar ősgyökkel. Az már csak hab a tortán, hogy a szanszkrit, nepáli, hindi, pandzsábi, gudzsaráti, kannada, malajálam és bengáli nyelvek is a K+N gyökből képzik KÖNYök, illetve a TÉRd szavukat. Ebből az következik, hogy egy nyelvből származik az összes elnevezés - ez pediglen a magyar.

A szláv nyelvek KOLeno és hasonló elnevezései valószínűleg a KALács szóból származnak.

A magyar TÉRd szó T+R gyöke érdekes módon a maori TURi-ban is szerepel.

A Czuczor-féle szótárban ezt olvashatjuk a könyökről:

(köny-ök) fn. tt. könyök-öt, harm. szr. ~e. 1) A karnak azon része, mely a felső és alsó kart öszveköti, s a karnak befelé hajtásakor leginkább kidudorodik. Könyökre támaszkodni. Valakit könyökkel megtaszítani. 
"Leplembe burkolva könyökömre dőlök." 
Berzsenyi. 
2) Átv. ért. némely görbe testeknek azon része, melyen a hajlás kezdődik. Görbe ág könyöke. Vízpart könyöke, mely a vízbe beljebb nyomúl, s mintegy könyököt képez. 3) Valamely könyök alakú test, pl. a vaslemez kürtőknek azon része, mely L formára van készitve, hogy a kürtőnek fekirányos menetét a függőlegessel és viszont öszvekösse. (A mesterembereknél németül: Knie). Gyöke a görbét vagy kerekdedet jelentő köny, vastag hangon kony, melyből konya, konyúl stb. ered. Rokonok hozzá a gömbölyü cseppet jelentő köny, és a tekercsbe gömbölyített irományról nevezett könyv. Megegyezik vele a térdek hajlását, könyökét jelentő hellen; gon, latin genu, német Knie, szanszkrit dsná (görbít), honnét dsánu (Curtius aki gonía [=szöglet] szóra is azt jegyzi meg, hogy vajjon nem a gónu származéka-e?). Az idézett szók térdet jelentenek, de a térd sem egyéb, mint a lábszár könyöke.

... és a térdről:

(tér-d) fn. tt. térd-et, harm. szr. ~e. Az ember és több állat testének azon része, illetőleg izülete, mely a czombot a lábszárral öszveköti, s mely midőn meghajlik, elül kidudorodik, hátul pedig szöget képez. Térdre esni, bukni borulni, ereszkedni. Térden állni, csúszni. Térdet, fejet hajtani. Térddel nyomni, taszigálni valamit. Térden ringatni a kisdedet. Térdek közé szorítani valamit. Térdeit öszveverni, súrolni. Valakinek térdeit könyörögve általkulcsolni. Térdei a teher alatt ingadoznak. Nem birják őt térdei. Görbe, csukló térdek. Átv. némely növényszárak, pl. füvek, nádak, csomós izületei. Gyöke azon tér, melyből hajlásra vonatkozó származékok erednek, s képzője d, mely táj- és helyneveket képez, miszerint a térd jelenti azon tájat, melyen a lábszár a czombtól eltér, azaz elhajlik, elgörbed. A Müncheni codexben: tčrd = terd (l. TÉRDEPEL alatt), amidőn gyöke ter volna a terjedés fogalmával. Az elsőbb vélemény mellett látszik harczolni az is, hogy ami a lábszárra nézve a térd, ugyanaz a karra nézve a könyök, melynek gyöke köny, a kany, kanyar, kony, konyít, konya, szókkal rokon, s ezekkel egyezik a térdet jelentő hellen gsnu, latin genu, német Knie. A könyök t. i. nem egyéb, mint a karnak térde, és a térd a lábnak könyöke. A forduló hajlás alapfogalma rejlik ezen testrészekben is: far, azaz for, fir, honnan fartat, fortat, firtat és kar, mely a kör, ker, kor gyökökkel rokon. Terjedelmes tájejtéssel: térgy, valamint származékai is: térgyel, térgyepel (ritkábban). Hasonló módon változik a d és gy: Almád Almágy, Szilvád Szilvágy, Somod Somogy stb. helynevekben és némely másokban.

Ősgyökök a magyar nyelvben: K+M, K+N, K+NY, G+M, G+N, G+NY

A fenti képek (KANYar, KAMpó, GAMós/KAMpós bot, GÉM, GÍM, KÖNYök) nagyon érzékletesen szemléltetik, hogy pontosan mit jelent a magyar szavakban rejlő látvány-zárvány. A tárgyalt gyök esetében az általa jelölt tulajdonság a görbére hajlás.

A térd, mint a lábszár könyöke

KANkarodik, KUNkorodik

KANYar (hun) = ጎበጠ (GOBet’e, amhara) = BOCht (BOKt, ned) = 曲がり (MAGari, jap) = 굽히다 (GUBhida, koreai) = BieGung (ger)

A KANYar szó más nyelvbeli megfelelőinél is felbukkan a GAM és a BOG gyök, akárcsak a KÖNYv esetében, melynek eredetére ésszerű magyarázatot ad a Czuczor-féle szótár:

Nyelvünk egy igazi csoda, zseniális műalkotás !

Magyar szavak idegen nyelvekben: GORomba, moGORva, GÖRbe

Magyar szavak idegen nyelvekben: BAB-BABA-BÁB-BÁBA-BÚB

Az elnevezés eredetét illetően valószínűleg téved a szótár. A kisbabák nem a B hanggal kezdik a gügyögést, hanem (az ordítás OÁ-ja mellett) G-vel és R-rel - ezt mondják: eRGő.

A BABA azért így lett elnevezve, mert a pólyás baba látványa hasonlít egy BABszemhez, illetve kézenfekvő a párhuzam a bepólyált csecsemő és a beBÁBozódott rovarlárva képe között is. Tehát nem véletlenszerű ezen szavak (BAB-BÁB-BABA) közötti azonosság, hanem egészen tudatosan történt az elnevezés. Varga Csaba írta, hogy a kőkor szava a kép. A magyar nyelv esetében ezt úgy kell elképzelni, hogy van néhány alapszó, amelyek megjelenítenek egy-egy tulajdonságot, s amely dolgokra a legjellemzőbb ez a tulajdonság, azoknak a nevében szerepel az adott alapszó. Vegyük példának a BAG-BOG szógyököt: BAG-oly, BOG-lya, BOG-ár, BÖG-re, BOG-rács, BOGY-ó, BEGY, stb. Azért szerepel ezekben a szavakban a B+G szógyök, mert az ezen szavakkal elnevezett dolgok formájukban nagyon hasonlítanak egymásra. Ugyanez a helyzet a BAB-BÁB-BABA-BÚB szavak esetében is.

A báb lényegében megegyezik a babá-val, a játék az igazival. A kis csecsemőkkel mindenki szívesen babá-zik. A rovarok báb-ja is ugyanolyan magatehetetlen, mint egy pólyás baba és az alakjuk is hasonló, ezért egyezik az elnevezésük.

Érdekesség: a szembogarat ma már nem mondjuk báb-nak, inkább a pup-illa az elterjedtebb elnevezés. Itt is egy B>P hangmódosulásnak lehetünk tanúi, akárcsak a BAB szónál, ami a finneknél, a letteknél és a litvánoknál így hangzik: pap-uja, pup-as és pup-elės. A pup-illa lényegében egy pötty, amivel már találkoztunk a bab-os (pöttyös) kendő kapcsán.

A végére még egy kis érdekesség, amin érdemes elgondolkodni:

Vértes Olivér: Magyar szógyökök idegen nyelvekben 8. rész: B+R és R+B

Ennek a dolgozatnak a tárgya a B+R mássalhangzók által alkotott szógyökből képzett szavaknak a magyar nyelven belüli, illetve az idegen nyelvekben megtalálható hasonló szavakkal való összevetése lesz.

Választ keresünk arra a kérdésre, hogy van-e valami jelentése a B+R betűkapcsolatnak ? Ha létezik ilyen jelentés, akkor megvizsgáljuk, hogy az milyen hatással van a B+R gyököt tartalmazó szavakra.

Nézzük, hogy mit mond a BOR és BŐR gyökről a Czuczor-Fogarasi (CzF) szótár:

BOR: "elvont gyöke több külön családot képező származékoknak. 1) Erős, rengő, mély hangot utánoz a borbora, v. barbora, bordó hangszerek neveiben. 2) Takarót, födőt jelent ezekben: ború, borúl, borít, borong, borda, borona; változattal: bur, p. a burok, burkol, burjány származékokban. A törökben is bürümek am. borítni. 3) Metszésre, hasításra vonatkozik: borotva, borázda, s rokonai bar, ber, melyekből barkócza, berecz származtak 4) Jelent valami gömbölyüt a bors, borsó, boróka szókban. 5) Ezekben: borz, borzas, borzad, borzaszt, fölmerevedést, magasodást jelent, s rokona magas hangon ber, mint a berz, berzenkedik szók gyöke. V. ö. R gyökhang." (kiemelés VO)

BŐR: "önálló gyök és fn. tt. bőr-t, tb. ~ök. 1) Különféle rostokból álló szövet, mely az állati testet burokképen közvetlenül befödi, s azt a külső sérelmek ellen oltalmazza. (...) Eredeti jelentése ugyanaz, mely a bor elvont gyöké a borít, borogat származékokban, mennyiben a bőr nem egyéb, mint az állati, illetőleg növényi test burka, borítója. Rokon vele a hellen bursa, továbbá valamint a magyar bul, bula takarásra vonatkozik, s am. bura, hasonlóan ide sorozhatók a latin pellis, velum, velo, vellus, pilus, hellen jelloV, német Fell, Balg stb. Bőr persául par, törökűl deri." (kiemelés VO)

Látható, hogy a CzF szótár öt jelentését sorolja fel a BOR gyöknek. Ebből mi most csak a takar, föd, másképpen borít jelentéssel foglalkozunk.

bőr (hun) = بشرة (bashara, arab) = dəri (azeri) = δέρμα (dérma, gre) = pellis (latin) = pelle (it) = bursa (hellén) = deri (tur) = par (perzsa)

Az ógörögben megmaradt a B+R gyök. A görög, török és azeri nyelvben a B>D-re változott, a perzsában a B>P-re, a latinban a B>P-re és az R>L-re.

A bőr beborítja, körbeveszi a testet.

Összetett szavaink, melyek a BŐR gyökkel kezdődnek (CzF szótár): 

bőraláömlés, bőralatti, bőralma, bőráru, bőrárus, bőratka, bőrátültetés, bőrátváltozás, bőrbetegség, bőrcse, bőrcserzés, bőrcső, bőregér, bőréletmű, bőrenyv, bőrernyő, bőresőlék, bőretlen, bőrfaradék, bőrfejlés, bőrféreg, bőrfestő, bőrfolt, bőrfoszlás, bőrfurdancs, bőrfutrinka, bőrfű, bőrgőzölgés, bőrguta, bőrgyár, bőrgyártás, bőrgyártó, bőrhámlás, bőrhántó, bőrharang, bőrhártya, bőrhíd, bőrhorholó, bőrhulladék, bőrideg, bőring, bőringerlő, bőriszák, bőrkapca, bőrkása, bőrke, bőrkecele, bőrkeményedés, bőrkeménység, bőrkenőcs, bőrkéreg, bőrkereskedés, bőrkereskedő, bőrkés, bőrkészítés, bőrkészítő, bőrkiütés, bőrkorpázás, bőrkórság, bőrkötény, bőrkötés, bőrkötő, bőrküteg, bőrláda, bőrladik, bőrlap, bőrleppentyű, bőrlob, bőrmadár, bőrmirigy, bőrmíves, bőrmoh, bőrmunka, bőrnadrág, bőrnemű, bőrnyavalya, bőrnyomó, bőrnyű, bőrödzik, bőröl, bőrönd, bőröndös, bőrostor, bőrös, bőrösödik, bőröstül, bőröz, bőrözés, bőrözet, bőrpállás, bőrpoklos, bőrpoklosság, bőrportéka, bőrrepedék, bőrréteg, bőrruha, bőrsapka, bőrseny, bőrsipka, bőrsipoly, bőrsisak, bőrszék, bőrszemölcs, bőrszenny, bőrszín, bőrszínváltozás, bőrtapintású, bőrtarisznya, bőrtáska, bőrtelen, bőrtok, bőrtokmány, bőrtömlő, bőrülep, bőrvánkkos, bőrveder, bőrvedlés, bőrvész, bőrvirág, bőrviszketeg, bőrvízkór, bőrvöreg, bőrvöreges, bőrzik, bőrzuzmó, bőrzsák

Szép kis gyűjtemény ! Nem tudom, hogy melyik nyelv szótárában található még egy ehhez hasonló lista ?

borda (hun) = ribs (en) = brinjë (al) = qabırğa (azeri) = рабро (rabro, bel) = ребро (rebro, bul) = rebro (bos) = brdo (cz) = ribbe (den) = ribi (est) = リブ (ribu, jap) = кабырга (kabırga, kir) =  berda, żebro (pol) = riba (lat) = щабурца (ŝaʙurca, tad) = kaburga (tur)

A B+R gyök épségben megmaradt sok nép bordát jelentő szavában: bro, bur, rib, bir, bri, reb, rab.

borda (CzF szótár): "(1), (bor-da) fn. tt. bordát. 1) Azon ívforma oldalcsontok, melyek hátul a gerinczekkel, elül pedig a mellcsonttal vannak öszveköttetésben. Oldalborda. Bordába ütni. Bordát törni. 2) Átv. ért. a szövőszék rámája, mely fűsüformáju vékony fogakkal van ellátva, köznyelven: takácsborda. Egy bordában szőtték, azaz, egy húron pendülnek, egyik olyan rosz, mint a másik. Gonosz bordában szőtték. Km. 3) A fölmagzott vöröshajmának gömbölyü üres szára, mintegy borítója. 4) A hajó oldalait képező gerendaszálak. 5) Van ily nevű hegy is. 

Gyöke a födést, takarást, burítást jelentő bor, tehát mintegy borító. Megvan a szláv nyelvekben is, lengyelül berda, illirül és oroszul bardo, csehül brdo stb. továbbá finnül prita, esztül pürd."

A borda is beborítja, körbeveszi a törzs egy részét. A Czuczor szótár is kijelenti, hogy "gyöke a födést, takarást, burítást jelentő bor."

borostyán (hun) = bršljan (bos) = břečťan (cz) =  barsan (perzsa)

borostyán (CzF szótár): " fn. tt. borostyán-t, tb. ~ok. 1) Cserjeszáru növénynem az őthímesek seregéből. Legismeretesb faja: repkény, melynek szára földön futó, a fák oldalain fölmász, s beléjök gyökeredzik. (Hedera helix). 2) l. REPKÉNY. Máskép: földi borostyán, kerek nádrafű, katonapetrezselyem. 3) Lásd BABÉR. 

Idegen eredetű; perzsául barsan (hedera), a szláv nyelvekben barstran, berstan, berslyan, bretstán."

Feltehető, hogy ezt a szócikket nem az az ember írta a Czuczor szótárba, mint aki a bor, bőr, borít, stb. szavak magyarázatát, mert akkor minden bizonnyal föltűnt volna neki a hasonlóság, ami egyrészt a B+R gyökben, másrészt pedig a szavak által jelölt látványban, azaz a borításban mutatkozik meg. A borostyán is beborítja a fát, a falat, a földet; a szó gyöke pedig a BOR.

Külön szerencse, hogy a borostyán 3. jelentésénél föltünteti a CzF szótár a babér szót, mely szintén tartalmazza a B+R gyököt és megjelenése is illik a borítást ábrázoló sorozatunkba.

A perzsa, a bosnyák és a cseh nyelv őrizte meg a B+R gyököt a borostyán szavában, mely a leírtak tükrében szintén magyar eredetűnek tűnik.

Borostyán szavunk a növényen kívül még egy dolgot jelöl: a borostyánkövet.

borostyánkő (hun) = amber (en) = ćilibar (bos) = ámbar (gal) = bursztyn (pol) = amipere (maori) = bernstein (ger) = kehribar (tur) 

CzF: "(1), (borostyán-kő) ösz. fn. Kemény, átlátszó földi gyanta, rendesen sárgás vagy fehéres, ritkábban vereslő, zöld, vagy kék. Dörzsölés által vonzó erőt fejt ki, meggyujtva kellemes szagu. Legbővebben a keleti tenger poroszországi partjain találtatik. Borostyánkőből készített pipaszár-, szivarszopókák. A német Bernstein-ból módosított szó."

Valószínűleg itt is téved a szó eredetét illetően a szótár. Az eddigi példákból világosan érthető, hogy a BOR szógyök borítást jelent. A legértékesebb borostyánkövek azok, melyek zárványban kis rovarokat tartalmaznak, azaz borítanak be - innét ered az elnevezés is, mert ez a borostyánkő legérdekesebb tulajdonsága.

A borostyántól alig különbözik a borosta szó, alakilag és rendeltetését tekintve egyaránt: mindegyik beborít.

A borotva szó későbbinek tűnik, mint a borosta, ha jelentését úgy határozzuk meg, mint az az eszköz, amivel eltávolítjuk a bőrt borító borostát.

borotva (hun) = razor (en) = брытва (britva, bel) = бръснач (brŭsnacs, bul) = brijač (bos) = břitva (cz) = barbermaskine (den) = partaveitsi (finn) = brzytwa (pol) = britev (slo) 

A borbély pedig az a személy, aki borotvál.

borbély (hun) = barber (en) = bərbər (azeri) = bizargin (bask) = бръснар (brusznár, bul) = berberin (bos) = parturi (finn) = kapper (ned) = bārddzinis (lat) = kirpėjas (lit) 

barack (hun) = peach (en) = ኮክ (koki, amhara) = персікавы (persikavy, bel) = পীচ (pīca, bengáli) = праскова (prászková, bul) = breskva (bos) = broskev (cz) = persikka (fin) = pêche (fr) = perzik (fríz) = persik (indonéz) = persici (lat) = brzoskwinia (pol) = breskev (slo) = persica (it) = barkuk (perzsa)

Sok nyelv megőrizte a B+R gyököt a barack szavában; helyenként a B>P-re változott.

barack (CzF szótár): "fn. tt. baraczk-ot. Tájejtéssel: boroczk. A csontármaguak neméhez tartozó gyümölcsfaj, melynek kivált nemesített fajtái sokfélék. Tengeri, kajszi (nyári), őszi, duránczi, magvaváló, vérbélű, szőrös, stb. baraczk. V. ö. BARACZKFA. 

Egyik nemesebb faja Perzsiából hozatott be Európába, honnan görögül persicov, latinul persicum (prunum), olaszul persica, németül Pfirsiche, szlávul breszkva, breszkina, stb. Onnan származott a baraczk név is. Magában a perzsa nyelvben előfordúl barkuk (prunum flavum, Aprikose)."

Szerintem a barack szó magyar eredetű, s tőlünk vette át a többi nép. A barack héját a köznyelvben inkább bőrnek hívjuk - innét kaphatta a nevét is: bőrös > böröc > barac > barack. Öregapám így mondja: barac.

Az amhara koki (barack) szó miért lehet érdekes egy magyar olvasónak ? Bizonyára mindenki hallotta gyerekkorában ezt a kedves kérdést: kérsz egy kokit (kokszit) ? Amikor pedig azt kérdezték a gyerektől, hogy kér-e barackot, akkor szegény tudta már, hogy megint csak egy koki következik a fejére.

Hogyan került a koki szó a távoli amhara nyelvbe (esetleg onnét a magyarba) ?

Érdekes még az angol, francia, bengáli barack szó, ami kiejtve pics, pecs. A szó hangzása hasonlít egy magyar szóhoz, amely a Czuczor szótár szerint "aljas nyelven" vagyon:

picsa  (CzF szótár): "n. tt. picsá-t. Aljas nyelven am. női szeméremtest; mondják oktalan állatokról is, különösen kutyáról, tehénről, egyébiránt a nőstényállatok ezen nemi része péra. Hasonló hozzá a férfivesszőt jelentő: pěcs v. pöcs, mely Páriz-Pápainál is am. veretrum. 

Hangi viszonyban és rokonságban állanak vele a különféle szájnyitásra illetőleg a lik nyitására vonatkozó picsog, pityereg, vicsog, vicsorog, vinnyog. Nyitást jelentő több szóval rokon a szintén aljas valag. Egyébiránt származtatható pisa (azaz pisáló) szóból is. Megvan a szláv nyelvben is. (Jancsovics). A törökben pics am. fattyú gyermek."

Kérdés, hogy a barack formája vagy pedig a lédússága nyűgözte le jobban azt az "ó-angolt", aki peach-nek nevezte el ezt a kiváló gyümölcsöt ?

Barlang-bordély-ribanc-börtön-rab-rabló

barlang (hun) = cave (en) = pećina (bos) = langub (cebuano) = σπηλιά (spiliá, gre) = grotta (it) = mağara (tur) = barlog, berlog, brlok, brloha (szláv)

barlang (CzF): "fn. tt. barlang-ot. 1) Földalatti üreg, mely egyedül a természet működése által képződött. Aggteleki barlang. Szemiluki barlang. Sötét, mint a barlang. Gömörben: baradla. 2) Rejtek, buvóhely, melybe zsiványok veszik magokat. 3) Átv. ért. bordélyház, bűnbarlang. 

Némelyek szerint elemezve: bar-lak = bor- vagy burlak, azaz boritott lak vagy hely. Megvan a szláv nyelvekben is: barlog, berlog, brlok, brloha."

A barlang egyik régi magyar neve a baradla. Közös a két szóban a bar szógyök. Kétségtelen, hogy a barlangra is igazak azok a tulajdonságok, melyek az eddig tárgyalt szavakat jellemezték, nevezetesen a boríit, fed, takar. A Czuczor szótár szerint "bar-lak = bor- vagy burlak, azaz boritott lak vagy hely".

Figyelemre méltó a cebuano langub (barlang) szó, amely tartalmazza a barlang-ból a lang tagot.

Nagyon érdekes az angol cave (barlang) is, mert angolul a borít azt jelenti, hogy cover, ami katalán nyelven coberta. Jól látható, hogy a katalán coberta szó tartalmazza a bor gyököt, mely az angolban is megvolt, csak ott a B>V-re módosult. Tehát az angol cave szó így "fejlődött": barlang-borít-cober-cover-cave.

Ezt a feltevést támasztja alá a lejjebb bemutatásra kerülő rab-rabol-rob-robar-rove-rover szavak közötti kapcsolat is.

A görög spiliá (barlang) szó is lehet, hogy sbiriá volt eredetileg, csak a B>P-re, az R>L-re változott. Amúgy a BOR és a LEP szógyökök között szoros a kapcsolat, mert a beborít és a belep szavak nagyon hasonló fogalmat jelölnek - ez egy külön dolgozat témája lesz majd.

A bosnyák pećina (barlang) pedig feltűnő hasonlóságot mutat az angol peach (barack) szóval.

A Czuczor szótár a barlang egyik jelentésénél felsorolja a bordélyt is. Következésképpen, ha a barlang szóban borítást jelöl a bar/bor gyök, akkor a bordélyban is.

bordély (hun) = brothel (en) = бардэль (bardel, bel) = бордей (bordej, bul) = bordel (cz, den) = bordelli (finn) = burdel (pol) = bordelis (lat) = bordello (it) = պոռնկանոց (porrnkanots, arm) 

A bordélyok lakói a ribanncok, a börtönöké pedig a rabok. Lényegében a bordély is egy börtön, ahol nem biztos, hogy minden esetben szabad akaratukból tartózkodnak a szerencsétlen sorsú nők.

börtön (hun) = prison (en) = presó (cat) = zapor (slo) 

B>P hangváltást tapasztalhatunk a fenti szavakban. Ide kívánkozik még a német burg és a dán, svéd, stb. borg szó is, amely várat jelent. A vár is, főleg ostrom idején, hasonlatos egy börtönhöz, s talán ez az oka, hogy szerepel benne a bor/bur szógyök.

rab (hu) = burgosur (al) = preso (baszk) = বন্দী (bandī, bengáli) = vang (est) = बंदी (bandee, hindi) = narapidana (szundanéz) 

rabszolga (hun) = ባሪያ (barīya, amhara) = рабыня (rabinjá, bel) = kapolo (chichewa) = alipin (fil)

rabság (hun) = robëri (al) = বন্দিদশা (bandidaśā, bengáli) = плен (plen, bul) = zarobljeništvo (bos) = ukapolo (chichewa) = vangistus (est) = ropstvo (cro) 

raboskodik (hun) = zarobljen (bos) = vangistatud (est) = түрмөгө (türmögö, kir)

A rabsággal kapcsolatos szavakból is kitűnően látszik, hogy mely népeknél maradt meg a rab (rob, bar, bur, rap, rop, pre) szógyök - lenyűgöző egyezések itt is !

A fent írtakban már érintettük, hogy van valami kapcsolat a B+R és az L+P hangok alkotta szógyökök között. Nos, ez az érdekesség megint előkerült itt, a rab és a lop gyök és a belőlük képzett szavak kapcsán.

rabol (hun) = rob (en, baszk, se, slo) = рабаваць (rabavać, bel) = грабя (grabya, bul) = opljačkati (bos) = oloupit (cz) = røve (den) = röövima (est) = roubar (gal) = beroven (ned) = obrabować (pol) = aplaupīt (lat) = apiplėšti (lit) = berauben (ger) = rapinare (it) = грабить (grabity, ru) = roubar (por) = robar (es) 

rabló (hun) = robber (en) = grabitës (al) = lapurra (baszk) = рабаўнік (rabaŭnik, bel) = pljačkaš (bos) = lupič (cz) = røver (den) = röövel (est) = rover (ned) = perampok (indonéz) = rabuś (pol) = laupītājs (lat) = plėšikas (lit) = rapinatore (it) = грабитель (grabityel, ru) = ropar (slo) 

rablás (hun) = robbery (en) = grabitje (al) = lapurreta (baszk) = рабаванне (rabavannie, bel) = грабеж (grabezh, bul) = pljačka (bos) = loupež (cz) = røveri (den) = rööv (est) = looban (fil) = roubo (gal) = perampokan (indonéz) = robáil (irl) = robatori (cat) = rozbój (pol) = laupīšana (lat) = apiplėšimas (lit) = raub (ger) = rapina (it) = грабеж (grabezs, ru) = robo (es) = rop (slo)

lop (hun) = rubare (it) 

lopás (hun) = lapurreta (baszk) = vargus (est) = κλοπή (klopí, gre) = robatori (cat) = papalingan (szundanéz) 

betörő (hun) = burglar (en) = buirgléir (irl) = kramplauzis (lat) = einbrecher (ger) 

tolvaj (hun) = ሌባ (lēba, amhara) = lopov (bos) = mbala (chichewa) = varas (est) = 泥棒 (dorobō, jap) = ladro (it) 

A magyar nyelv különbséget tesz a lopás és a rablás között. A lopás elkövetője nem alkalmaz erőszakot, hanem cselesen próbálja megszerezni más vagyontárgyát. Ha már erőszakot alkalmaz a tettes, akkor nem azt mondjuk rá, hogy tolvaj, hanem azt, hogy rabló.

Az L+P szógyök valami laposat jelent. A tolvaj, ha lopni indul, akkor settenkedik, lelapul. Tehát a magyarban a lop, lopás, lopódzik, lopakodik, lap, lapul, lapít, lappang, stb. szavak mind egy tőről fakadnak, az L+P szógyökből.

Ezzel szemben több idegen nyelv is keveri egymással az L+P és az R+B gyököt a lop-lopás és a rabol-rablás szavakban.

Az angol rob (rabol) szóban teljes épségben megőrződött az r+b gyök. A dán røve is ugyanaz a szó, csak a B>V-re változott. Ez a hasonlóság tapasztalható az angol robber (rabló) és a dán røver esetében is. Találkoztunk már ilyen hangváltozással a barlang-borít-cober-cover-cave szavak elemzésénél.

Még egy növény, amely beborítja a környezetét:

boróka (hun) = enebro (ceb, es) = enebær (den) = zimbro (gal, por) = जुनिपर (junipar, hindi) = ginebre (cat) = juniper (maláj) = brina (slo) 

A fentiekben már hivatkoztunk a katalán coberta (borít) szóra, amire a Google keresője többek között ezt a képet is megjeleníti:

Ez egy befedett, beborított medence.

borít (hun) = cover (en) = coberta (cat, por) 

A következő képen látható növény, a borsó is a jellegzetes formájú terméséről kapta a nevét. A hüvely befedi, borítja a borsószemeket.

Jól illik ebbe a sorba egy állat is, akinek a fő jellemzője, hogy hatalmas szőr borítja a testét.

birka (hun) = πρόβατα (próvata, gre) 

bárány (hun) = lamb (en) = бараніна (baranina, bel, ru) = lambaliha (est) = domba (szundanéz) = барра (barra, tadzsik) 

A boríték szóban ugyanazt a tulajdonságot jelöli a bor szógyök, amit az eddigi példákban is:

boríték (hun) = envelope (en) = sobre (es, ceb) = ümbrik (est) = પરબીડિયું (parabīḍiyuṁ, gudzsaráti) 

Azt pedig, hogy ez az alkalmatosság egy réges-régi találmány, mi sem bizonyítja jobban, mint a fenti felsorolás: a spanyol és észt nyelv boríték szavában hibátlanul megmaradt a B+R szógyök. A távoli gudzsaráti nyelvben a bor átváltozott par-ra. Az angolban újra a borít és a belep azonosságára bukkanunk, ahogy ezt már néhány korábbi példánál láthattuk (ld. barlang, rabló, rablás, lop).

A jegyzet végén találhatók azok a B+R gyökkel kezdődő szavak, amiket kigyűjtöttem a Czuczor szótárból. Van néhány köztük, amelyhez nehéz hozzákapcsolnia borítást, takarást, fedést jelentő tulajdonságot - viszont ezeknek az esetében is többnyire megvannak az egyezések a magyar és az idegen szavak között.

barangol (hun) = περιπλανιέμαι (periplaniémai, gre) = mengembara (indonéz) = bersiar (maláj) = ngumbara (szundanéz)

bárány (hun) = lamb (en) = бараніна (baranina, bel, ru) = lambaliha (est) = domba (szundanéz) = барра (barra, tadzsik) 

birka (hun) = πρόβατα (próvata, gre) 

barát (hun) = friend (en) = сябар (szjábár, bel) = приятел (prijátel) = prijatelj (bos, slo) = přítel (cz) = sõber (est) = მეგობარს (megobars, grúz) = મિત્ર (mitra, gudzsaráti) = друг (drug, ru) = sobat (szundanéz) = arkadaş (tur) 

barátság (hun) = дружба (druzba, bel) = prijateljstvo (bos) = přátelství (cz) = sõprus (est) = მეგობრობისათვის (megobrobisatvis, grúz) = મિત્રતા (mitratā, gudzsaráti) = persahabatan (indonéz) = дружба (druzbá, ru) = babaturan (szundanéz) 

barátságos (hun) = сяброўскі (siabroŭski, bel) = приятелство (prijáteltszvo, bul) = prijateljski (bos) = přátelský (cz) = sõbralik (est) = მეგობრული (megobruli, grúz) = forbrødring (nor) = բարեկամական (barekamakan, grúz) 

barátkozás (hun) = братанне (bratannie, bel) = побратимяване (pobratimjáváne, bul) = bratimljenje (bos) = bratříčkování (cz) = forbrødring (den) = fraternization (fin) = verbroedering (ned) = fraternization (irl) = broliavimasis (lit) = братание (bárátánije, ru) = եղբայրության (yeghbayrut’yan, grúz) 

bárd (hun) = брадвичка (brádvicská, bul)

bárka (hun) = bark (en) = bahtera (maláj) = arca (por) = arken (se) 

barlang (hun) = cave (en) = pećina (bos) = langub (cebuano) = σπηλιά (spiliá, gre) = grotta (it) = mağara (tur) 

barna (hun) = brown (en) = brun (den) = pruun (est) = भूरा (bhoora, hindi) = bruin (ned) = brunneis (latin) = brązowy (pol) = brūns (lat) = parauri (maori) = бор (bor, mongol) = खैरो (khairō, nepáli) = marrone (it) = දුඹුරු (dum̆buru, szinhala) = பழுப்பு (paḻuppu, tamil) 

báró (hun) = baron (en) = parun (est) = barone (it) = barão (por) 

barom (hun) = brute, beast (en) 

bársony (hun) = ベルベット (berubetto, jap) = барқыт (bárkit, kaz) = бархат (bárhát, kir) = бархат (bárkhát, ru) = buludru (szundanéz) 

ámbár (hun) = бірақ (birák, kaz) = карабастан (karabastan, kir) = embora (por) 

bér (hun) = plata (bos) = palkka (finn) 

béres (hun) = bracciante (it) 

berek (hun) = горичка (goricská, bul) = belukar (indonéz) = arbreda (cat) = birzs (pol) = պուրակ (purak, örmény) 

bíró (hun) = বিচারক (bicāraka, bengáli) 

bíróság (hun) = tribunal (fr) 

birok (hun) = хабиру (chabiru, bel) 

birkózás (hun) = барацьба (baraćba, bel) = борба (borbá, bul, ru) = πάλη (páli, gre) = bergulat (indonéz) = wrestling (irl) = brottning (se) 

birtokol (hun) = propioa (bask) = propio (gal) 

birtokos (hun) = притежател (pritezhatel, bul) 

bor (hun) = şərab (azeri)

hordó (hun) = barrel (en) = በርሜል (berimēli, amhara) = برميل (barmil, arab) = バレル (bareru, jap) 

borbély (hun) = barber (en) = bərbər (azeri) = bizargin (bask) = бръснар (brusznár, bul) = berberin (bos) = parturi (finn) = kapper (ned) = bārddzinis (lat) = kirpėjas (lit) 

borda (hun) = ribs (en) = brinjë (al) = qabırğa (azeri) = рабро (rabro, bel) = ребро (rebro, bul) = rebro (bos) = brdo (cz) = ribbe (den) = ribi (est) = リブ (ribu, jap) = кабырга (kabırga, kir) =  berda, żebro (pol) = riba (lat) = щабурца (ŝaʙurca, tad) = kaburga (tur)

bordély (hun) = brothel (en) = бардэль (bardel, bel) = бордей (bordej, bul) = bordel (cz, den) = bordelli (finn) = burdel (pol) = bordelis (lat) = bordello (it) = պոռնկանոց (porrnkanots, arm) 

bordó (hun) = бардо (bárdo bel) = бордо (bordo, bul) = bordoo (est) = darah (indonéz) = bordeus (cat) = bordo (pol, lat) 

borít (hun) = cover (en) = coberta (cat) 

boríték (hun) = envelope (en) = sobre (es, ceb) = ümbrik (est) = પરબીડિયું (parabīḍiyuṁ, gudzsaráti) 

boróka (hun) = enebro (ceb, es) = enebær (den) = zimbro (gal, por) = जुनिपर (junipar, hindi) = ginebre (cat) = juniper (maláj) = brina (slo) 

borona (hun) = harrow (en) = барана (baraná, bel) = брана (brana, bul) = brány (cz) = harve (den) = ფარცხი (partskhi, grúz) = brona (pol) = борона (ru) = brane (slo) 

borong (hun) = brooding (en) = turobne (bos)

borongós (hun) = murky (en) = sombrío (gal) 

borotva (hun) = razor (en) = брытва (britva, bel) = бръснач (brŭsnacs, bul) = brijač (bos) = břitva (cz) = barbermaskine (den) = partaveitsi (finn) = brzytwa (pol) = britev (slo) 

borostyán (hun) = bršljan (bos) = břečťan (cz)

borostyánkő (hun) = amber (en) = ćilibar (bos) = ámbar (gal) = bursztyn (pol) = amipere (maori) = bernstein (ger) = kehribar (tur) 

bors (hun) = pepper (en) = በርበሬ (beriberē, bors) = bibər (azeri) = pippuri (finn)

borsó (hun) = pea (en) = baunir (isl) = буурчак (buurçak, kir) = erbsen (ger) 

borul (hun) = bursts (en)

borz ( hun) = badger (en) = porsuq (azeri) = барсук (barszuk, bel) = broc (irl) = борсық (borszik, kaz) = borsuk (pol) = barsukas (lit) = барсук (barszuk, ru) = porsuk (tur) 

borzad (hun) = trembleth (en)

borzong (hun) = bergetar (indonéz) = brividi (it) 

bőrönd (hun) = koper (indonéz) 

bőr (hun) = بشرة (bashara, arab) = dəri (azeri) = δέρμα (dérma, gre) = pellis (latin) = pelle (it) = bursa (hellén) = deri (tur) = par (perzsa)

börtön (hun) = prison (en) = presó (cat) = zapor (slo) 

búra (hun) = ベル (beru, jap) = бүрхүүл (bürkhüül, mongol) 

burgonya (hun) = krompir (bos, slo) = bramborový (cz) = peruna (finn) 

burok (hun) = ümbris (est) = balat (fil) = kuori (finn)

 

VARGA CSABA: AZ ŐSNYELV TITKAIBÓL 2. BOG

Mottó: Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke. (Ove Berglund svéd orvos és műfordító, Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

2. BOG

Az alapgyök: bo=”ívesre hajló”. Egyik bővítménye: bo-og, ez összevontan ejtve: bog. A benne rejlő kép: „csomódad, dudoros, íves hajlású valami” (Pl. német: ’bogen’, ’bug’= görbület). Ez ősképből a bogos, bogáncs, boglya, boglár, buga, fordítva guba. A bogár és a bagoly is bog. Dudoros oldaláról neveztetett el a bögre és a bogrács is. A bog lágyan, gy-vel is ejthető: bogyó, bögyörő, bögy, bugyor, bugyelláris, bugyog, buggyos, bugyi, bugyolál. A forrásban lévő vízben pl. sok kis „buggy” keletkezik, lásd bugyogó víz, de a ruhadarab is bugyogó, mert azonos a kép. E bog gyökből az angol ’bug’=bogár, ’bag’= bugyor (zacskó), svéd ’bagg’. A gy helyett ty is ejthető: bütyök, batyú (pl. a túrós batyú is), butykos, minek alapjából a ’butelia’. Német ’Bugt’=bütyök. A b m-vé is válhat: batyú>motyó, bögyörő>mogyoró, bog>mag. A gyök végén ny is lehet: mony a tojás is és a here is, mert bogy mindkettő. Érdekes még a bodza szó is: a bogyózó szó összevontan ejtve.

A b-t p-nek ejtve adódik a bog-ból a pog, innen a pogácsa (bog-ács), német: ’pack’, mert bog, bugyor ez is, ahogy a pacal, a pocak, a pók és a poggyász is. Az angol ’baggy’= bugy, bugyor, a ’baggage’ pedig  szintén magyar, a poggyász b>p változata. Ugyanez a francia ’bagot’, ’bagage’= poggyász is.

A bog szó zöngétlenül ejtjve: bok, buk, bek, bék. Innen az egyaránt bogot jelentő bokor és bokréta. Német ’Bukett’: bokréta. A kócos gyereket, s a pulit is bogossága miatt nevezzük így: buksi. De a boka is bog, továbbá latin: ’bacca’=bogyó, ’baccátus’=„gyönggyel ékesített”, értsd: bogyós. Francia ’bacciforme’: bog, bogyó formájú. De a béklyó is bog (boglyó, bogol).

Ám mi köze lehet egymáshoz az egyazon gyökű béklyónak és békének?

Aki lát, hamar rájön. Mert nem csak a béklyó, hanem a béke is bog: amit megkötöttünk. Kötés. A frigyet, a szövetséget, a szerződést is kötjük. Ez a csomó a bog>bok, bék. Hun ’bek’=békés. E bék(e) szavunk b>pmódosulattal: olasz ’pace’, angol ’peace’, szláv ’pokoj’, latin ’pax’, franczia ’paix’. (Az x úgy kerül ide, ahogy pl. a fog=fig, illetve pl. szék (pl. székely) szavakba is: ’fix’, ’szax’.)

Bog, bag, bagh, bug, bugy, bogy, begy, bögy, bigy, bek, bék bok, buk, bacc, pog,

pok, pók, poc, pac(e), pax, paix, pogy, poggy, baty, but, buty, moty, müty, mogy, mony

egyetlenegy ősi szavunk ez – harminc féle kiejtéssel.

Látjuk itt is: a szó változik, a kép marad.

Aki meglátja ugyanazt az egyetlen közös képet, a bog-ot a boglya és a bagoly, a bokréta és a béke, a pók és a pax, a pogácsa és a boka, a bögre és a bogár stb. szavakban, s ezekben együtt is, már kezd belelátni a ma magyarnak nevezett ősnyelv, az egykori világnyelv csodálatos szellemi mélységeibe.

VARGA CSABA: AZ ŐSNYELV TITKAIBÓL 1. FÜG

Magyarként újjászületni

Roxanát mélyen elszomorítja a Romániában zajló gyűlöletkeltés az autonómia kérdése körül (Fotó: MH)

– Honnan jött ez a magyarságtudat? Vannak magyar felmenői?

– Egy szem se. Olténiában, Dél-Romániában nőttem fel. Nyolc évvel ezelőtt kerültem Bukarestbe, hogy a szakmámban dolgozhassak – most egyébként üzletfejlesztési vezető vagyok egy reklámügynökségnél. Korábban nem szimpatizáltam a magyar kultúrával, magyar szóval se nagyon találkoztam. Aztán egyszercsak rám zuhant egy könyvespolc.

– Egy könyvespolc?

– Igen, otthon. Majdnem eltörte a gerincemet. Ez 2015 májusában történt, onnantól kezdve hónapokig kórházról kórházra jártam, ágyhoz voltam láncolva, alig ettem, éjjel-nappal üvölthetnékem volt a fájdalomtól. Közben állandóan egy furcsa magyar zene visszhangzott a fülemben, amit talán egy hónappal a balesetem előtt hallottam először. Zámbó Jimmy egyik dala volt – tudom, nem a legmélyebb, legtartalmasabb zene – de számomra úgy hatott, mint valami mennybéli orvosság, amely enyhítette a fájdalmaimat, és megnyugtatott. Már lábadoztam, amikor elkezdtem kutatni a dal és az édes nyelv iránt, amelyen hozzám szólt. Próbáltam magyarul tanulni, a nulláról, főleg az internet segítségével, eléggé keservesen. Még mindig nevethetnékem támad attól, ahogyan hiába próbáltam ezredszerre is megjegyezni a számok nevét vagy azt, hogy „csütörtök”. Bár egyébként hobbim a nyelvtanulás – beszélek angolul, franciául, olaszul, valamennyit bolgárul, portugálul és héberül is, egy kicsit németül, spanyolul, törökül és fársziul, a magyar lehetetlen küldetésnek tűnt. Egyszer majdnem feladtam, de már késő volt: már a részemmé vált. Hiszem, hogy ami egyszer segített túlélni, veled marad egész életedben. Szóval vettem könyveket, magyar zenéket hallgattam – még mindig jobban éneklek, mint beszélek magyarul, nincs elég beszédrutinom, a hargitaiak szerint meg pesties a tájszólásom –, magyarokkal kezdtem barátkozni, ilyesmik.

– Mit szólt mindehhez a környezete? 

– A családom és a barátaim rossz viccnek gondolták, remélték, ha meggyógyulok, abbamarad ez az egész. Mire mész a magyar nyelvvel? Kérdezgették. Hogy mire? Éppenséggel az életemet köszönhetem neki, és már nem is tudok nélküle élni. Fájdalmas és egyszerre csodálatos útja volt ez a boldogságnak. Végül ők is elfogadták, hogy megváltoztam, s hogy a szívem már magyar. Azóta a munkahelyemen „magyar hölgy” a becenevem, a barátaim pedig már engem kérdezgetnek mint bennfentest magyar kultúráról, hagyományokról, gasztronómiáról. Engem pedig boldoggá tesz, hogy segíthetek nekik ráébredni a szó szerint mellettük élő csodára. Fénylik a tekintetem, amikor a magyarságról beszélek – szokták emlegetni. Persze vannak románok, akik átkoznak azért, mert „átléptem a másik csapatba”, árulónak és még rosszabbnak neveznek, de ez már lepereg rólam. Az ő problémájuk, ha ennyire szűk látókörűek. A magyarok viszont tárt karokkal és nyitott szívvel fogadtak, úgy bántak velem, mint családtagjukkal. Ez nagyon megindított, olyan jó volt átölelni őket, és könnyes szemmel velük énekelni az Ismerős Arcoktól a Nélküledet… S száz meg száz üzenetet kaptam, ismeretlenektől, a legtöbb így szólt: „Le a kalappal!”, vagy „A szívek nagykövete vagy!”, vagy éppen „Te egy oltyán vérű, magyar szívű csodabogár vagy!”, és még sok más. Sokszor könnyezve olvastam őket. De gyűjtöm a múlt lenyomatait is.

– Például?

– Régi magyar képeslapokat. Az öcsémtől kaptam egyet a balesetem után, amit Székelyudvarhelyről küldtek Kolozsvárra még a világháború idején, egyből beleszerettem a városba. Azóta keresem az ilyesmit, száztíz éves a legrégebbi darab. Régi dokumentumokból, személyi okmányokból is van már vagy hetvenem a mai Magyarországról és Erdélyből egyaránt, iskolai igazolványtól kezdve egy 1892-es költségvetési nyilvántartásig. Egy magyar úriember egy igazi kincset, az ükapja 1877-es katonaigazolványát ajándékozta nekem, ez nagyon megindító volt. De régi magyar könyveket is elkezdtem gyűjtögetni.

– Volt korábban Magyarországon?

– Igen, Budapest a balesetem előtt is szerelem volt első látásra, ahol rögtön otthon éreztem magam, talán azért is, mert én is a Duna mellett nőttem fel, na meg a sok műemlék, az épületek, a Parlament, a levegő, a nevetés, a vendégszeretet, ezek így egyszerre érintettek meg. Talán előjel volt? Mintha az őseim hívtak volna a szent földjükre, hogy rádöbbenjek, a szívem ide tartozik. Amikor Jókai Mórtól olvastam az És mégis mozog a földet, lenyűgözött, mennyire úgy írta le a korabeli fővárost, ahogyan én is elképzeltem. Keserédes érzés volt, nem véletlenül vigad sírva a magyar. Sajnos a munkám miatt azóta sem jártam Budapesten. De, mint egy kedves ismerősöm mondta, „ami késik, az jön”. Rengeteg kedves meghívást is kaptam már oda, és biztosan nem úszom meg könnyek nélkül a látogatást, az érzést, hogy rokonokhoz érkeztem. És természetesen virágot is viszek Zámbó Jimmy sírjára, hálából, hogy megnyitotta a fülemet az édes magyar nyelvre.

– Gondolom, azóta szélesedett a zenei palettája.

– Persze, hiszen otthon, a munkahelyemen és útközben is magyar zenéket hallgatok. Mindenevő vagyok: a székely himnusz volt a csengőhangom, de a már említett Ismerős Arcok, Edda Művek, Omega mellett Koncz Zsuzsa, Rúzsa Magdi, a Budapest Bár és még sok más is belefér.

– Mit ajánlana belőle a román barátainak, és mit a magyaroknak?

– Román ismerőseimnek Lajkó Félixtől szoktam ajánlani A madárnak című dalát, a magyaroknak pedig Ciprian Porumbescu Ballada hegedűre és kórusra című művét vagy a jól ismert Pacsirtát, Lakatos Sándor zenekara előadásában. A zene összehozza a nemzeteket. De az irodalom is fontos. Bár a legközelebb Vörösmarty Mihály Szózata áll hozzám, a románoknak egy másik kedvenc versem, József Attila Tedd a kezed című versét szoktam ajánlani, a magyaroknak pedig hasonló okokból Nichita Stănescu Egy kérdés című versét. Ez Tóth Irén fordításában így hangzik: Mondd: ha elkapnálak valamikor, / és megcsókolnám a talpadat, / ugye sántítanál kissé utána, / félve, hogy eltaposod csókomat?

– Ha a zene összeköti a nemzeteket, talán a gasztronómia is. Mi a kedvenc magyar étele?

– Természetesen a gulyás, gyakran főzök is, emellett szeretem a paprikást, a meggylevest, a pörköltet és a pacalpörköltet, a kolbászt és még sok mást. Amíg ettem cukrot, odavoltam a kürtőskalácsért, mézeskalácsért, dobostortáért. Nagy kedvencem a Csíki sör is. Ha tehetem, Bukarestben is ellátogatok a hagyományos magyar piacra, néha velem tart a Kolozsvárott élő öcsém is. De rossz ennyire távol lenni a magyar világtól! Hiányzik a nyelv, az emberek, a székelyföldi mindennapok, ezt nem pótolja sem a magyar tévé, sem az internet.

– Miért nem költözik magyar vidékre?

– Sajnos még nem tehetem meg, a munkám miatt. Így maradnak a sűrű utak Csíkszeredába, az ottani barátaim az én „magyar családom”. Megható, amikor hazahívnak, Szeredába, s az is megindító volt, amikor egyszer búcsúzkodás közben egy kiváló magyar úriember azt mondta: „Roxana, mi egy vérből valók vagyunk!” Itt írtam meg Pont című versemet is arról, mennyi minden köt a magyarsághoz. Csíkcsicsóba is hívtak a hagyományos káposztafesztiválra, még emlékplakettet is kaptam – nos, nem találtam szavakat. A népviseletek közül viszont a hargitai a kedvencem, varrattam magamnak egyet és büszkén hordom, a születésnapomon ebben mentem dolgozni is. Amire még nagyon vágyom, hogy egyszer magyar állampolgár lehessek, hogy papírom legyen arról, hogy az én népemhez tartozom, az én arany magyar nemzetemhez – erről is írtam egy verset, mint egy honvágytól szenvedő kisgyerek. Sokszor annak is érzem magam, hiszen harmincöt évet éltem le románként, és magyarként születtem újjá. Egy gyermekként, akinek minden új ebben a magyar világban, és mindenről többet akar tudni. Minden este elimádkozom a Miatyánkot magyarul, és remélem, a Jóisten is segít majd, hogy támogassam a magyar szellemiséget a világon.

Forrás: Magyar Hírlap - Veczán Zoltán – 2018.01.18. 01:11 

Hollandiai magyar kutató: a magyar nyelv ősnyelv és nem finnugor

Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben

Svetlik Ottó: 1. A SZER ősgyök a magyar nyelvben

A „szeri gyűlés” elnevezést ismerjük, Anonymus így ír a Gesta Hungarorumban:: „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért.
Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” (Anonymus. XL. „Et locum illum, ubi haec omnia fuerunt ordinata, hungari secundum suum idioma, nominaverunt scerii, eo quod ibi ordinatum fuit totum negotium regni)
SZER a CZUCZOR-FOGARAS szótár szerint:
1) Bizonyos irányú vonalban egymás után következő tárgyak sora, menete.
2,) Elvont ért. vett sor vagy sorozat, illetőleg rend, vagyis rokonnemű cselekvények, állapotok, tünemények, ismereteknek egymás után folyó, vagy egymással bizonyos viszonyban álló egyezményes sorozata.
3) Egymást felváltva követő cselekvények, állapotok, tünemények, különösen tiszti eljárások, kötelességek sora, s megfelel neki a latin vix, vicis.
4) Atv. azon mód vagy mérték, vagy szabály, vagy szokás, melyhez képest végrehajtatik, vagy történik valami. Szép szerrel, jó szerrel eszközleni valamit. Könnyű szerrel átesni a dolgon. Jobb szép szerrel elmenni, mint kénytelenségből. (Km.). Szert tenni valamire. Szerét tenni v. ejteni valaminek.

Etimológiai szótár: „szer [1372 u.] Ősi, uráli kori szó, vö. vogul sir ’mód, állapot, minőség; faj, fajta, nem; szokás, népszokás’, osztják sir ’nemzetség’, zürjén ser ’szokás, mód’, cseremisz sǝr ’természet, jellem; mód, szer, szokás; minőség; felépítés, szerkezet’, tavdi sier ’dolog’. Az uráli alapalak *ser ’sor, rend’ lehetett. Alapjelentésében a ’kapcsolódás, társulás’ képzete játszott fő szerepet, melyből a szó későbbi jelentései kifejlődhettek.” 

Az Etimológiai szótár készítői a szer szó jelentését mint ősi urál kori szót, a vogul, osztják, zürjén, cseremisz szavakból vezették le, ami nagy hiba, mert az ősi szer szó jelentésének nem sok köze van ezekhez a „finnugor” jelentésekhez, bár megemlítik, hogy a szer szó alapjelentésében a ’kapcsolódás, társulás’ képzete játszott fő szerepet, melyből a szó későbbi jelentései kifejlődhettek, ami már elfogadható. 

Mi magyarok nem éltünk együtt a finnugor népekkel, nem mi vettünk át vogul, osztják, zürjén vagy cseremisz szavakat! Csak annyi igaz, hogy egy közös ősi nyelvből származik szavaink egy része, de nem ugyanakkor és nem ugyanott vettük át őket! Nem is értjük egymás nyelvét! Az itt ismertetett finnugor szavak alakja (részben) és jelentése is megváltozott, amint azt a szer szónál is láthatjuk! A szer egy ősgyök, vagyis nem egy szó, jelentését nem is lehet egy szóval kifejezni. A magyar szer szó etimológiáját a dravida cēr jelentéséből kapjuk meg, így válik érthetővé a szeri gyűlés igazi jelentése, értelme.

SZER a tamil (dravida) szavakban:

Tamil cēr [சேர (Cēra) olvasd: széra] ’csatlakozik, egyesül, egyesít, összeilleszt, összekapcsol, érintkezik’
Tamil cēr ’lesz egységes, eggyé vált, egyesült, egyesül, keverednek, összekevert, szoros barátság vagy egyesülés’
Tamil cērkkai 'gyűjtés, összejövetel, keverés, csoportosulás, közösség'

A szer eredeti jelentése: „eggyé válik, egyesült, keveredik, összekeveredik, egységes lesz, szoros barátság vagy egyesülés, összejövetel, csoportosulás, közösség.” 

A szer ősgyök megtalálható a szeretet, szerelem, szerszám, szerkezet, szervezet, szerte, szertelen szavak mellett számos összetett szóban is, mint a gyógyszer, tápszer, tornaszer, stb. szavakban. 

SZERI GYŰLÉS: A szeri gyűlésen a törzsi vezetők összegyűltek és megállapodtak, hogy egyesítsék erejüket az egyesülésben, összekeveredtek, eggyé váltak (mint a vérszerződésnél). A szeri gyűléshez, mint ünnepi eseményhez kapcsolható a szertartás szó is!

SZERELEM: A szerelem szó két részből áll, a szer ősi gyökből és az -elem névszóképzőből. A szerelem szó etimológiája hasonló, mint a szer szóé, vagy a szeri gyűlésé. Míg a szeri gyűlésen különböző törzsek egyesültek, váltak eggyé, alkottak egy közösséget, valami hasonló mondható el két szerelmes emberről is, akik a szerelemben egyesülnek, eggyé válnak, szorosan kötődnek egymáshoz. Ehhez hasonlók mondhatók el a szeretet, szeretkezik, szerelmeskedik, vagy további származékszavakról is.

SZERETET: A szeretetben egyesülnek, eggyé válnak, szorosan kötődnek egymáshoz! A szeretet az, ami összefűz, ami összekapcsol, egy szoros kötelék két ember között.

SZERKEZET, SZERSZÁM: A szerkezetben több különböző részegység ’eggyé válik, egységes lesz, összekötődik, összekapcsolódik’ jelentésén alapulva értelmezhető a szer (vagy szerk) szóból, ahogy a szerszám szónál is. Ezek az ősi szavak abból az időkből valók, amikor még ismerték az emberek az ősi gyökök igazi jelentését. Jellemző, hogy az ősi gyökök néha nem egy szóval, hanem egy egész mondattal fejezhetők ki!

SZERTELEN: A szertelen fosztóképzős szó, aki szertelen, abból hiányzik mindaz, amit a szer jelent, a szertelen ember szétszórt, nem együttműködő, stb.

EGYSZERŰ: Nem bonyolult, kevés részből áll, felesleges dolog nincs benne, de a célnak megfelel.

SZERÉNY: Aki nem kérkedik a képességeivel és az elért eredményeivel, akiben több van, mint amit mutat. 

RENDSZER: Egy célt megvalósító rendezett egység, amely egymással ésszerűen együttműködő részekből áll. Szabályokhoz igazodó megegyezések, a tevékenységnek, munkamenetnek ad megszokott sorrendet vagy formát.

SZERÉT EJTI: megszerez, beszerez, hozzájut valamihez (valamilyen, a szokásostól eltérő módon).
Az SZ-R mássalhangzós gyököt a -szor/-szer/-ször képzőben is megtaláljuk, a SZER ősi gyökből származik, leggyakrabban szorzásnál, sokszorozásnál használjuk. Mondhatjuk, hogy két szám összeszorzásával a két szám „egységes lesz, eggyé válik, egyesül, keveredik”, vagyis hasonló, amit a szer meghatározásánál írtam.

SZERENCSE. Szerintem a szerencse egymást követő kedvező események összekapcsolódása. 

Czuczor-Fogarasi szerint a szerencse: „Széles ért. véletlen, váratlan, előre nem látott, akaratunktól független esemény, mennyiben állapotunkat akár kedvezőleg, akár kedvezőtlenül érdekli, s akár haszonnal, akár kárral jár. Jó szerencse, bal szerencse.”
Etimológiai szótár szerint: „szerencse [1372 u.] Jövevényszó egy déli szláv nyelvből, vö. bolgár cpeщa [szresa] ’találkozás’, horvát-szerb sreća ’szerencse, boldogság’, szlovén sreča ’ugyanaz; sors’; vö. még: óegyházi szláv sьręšta ’találkozás; sors’, ócseh střiece ’találkozás, összejövetel’, orosz вcmpeчa [vsztrecsa] ’ugyanaz’. A szláv szavak egy *sьręt- ’találkozik’ alakra vezethetők vissza. Az eredetibb ’találkozás’ jelentésből már a déli szlávban kifejlődött a ’véletlen, sors, szerencse’ értelmű használat. A magyarba egy *sręča vagy esetleg *sręšta alak kerülhetett át, a hangtani megfelelésre vö. lencse. A szerencse forma magánhangzó-illeszkedéssel alakult. Szavunk fosztóképzős származéka a szerencsétlen [1456 k.].” (SZERENCSÉTLEN MEGFEJTÉS!)
Dravida nyelvben:
Malayalam cīṟu (good condition, luck) ’jó állapot, szerencse, véletlen’. A dravida cīṟu angol betűs „transzliterációval” van írva, olvasata „sziru”!

A szer gyök a magyar, a dravida és a finnugor nyelveken kívül más nyelvekben is megtalálható, mint a latin, portugál, angol és a kurd nyelvben is:

latin cer (contest) ’küzdelem, verseny’
latin certamen (struggle) ’küzdelem’
portugál cer (to be) ’legyen’
kurd ser (the head) ’felett, a fej, fő’
Angol nyelvben:
cerebral ’agyi, agy’
cerebrum ’agyvelő, nagyagy’
ceremonial ’ünnepélyes’
ceremony ’ünnepség’
servant ’szolga’
serve ’kiszolgálni’
server ’felszolgáló’
service ’szolgálat

SZÉRIA: a sorozat jelentésű szó Európa számos nyelvében megtalálható, mint series (en), Serie (német), serie (spanyol, olasz, portugál), série (cseh), séria (szlovák), stb. Lásd feljebb: „az uráli alapalak *ser ’sor, rend’ lehetett.” (a széria szóban is a ser ősgyök található!)

Testünk (szervezetünk) keringési rendszerének legfontosabb szerve, a szív néhány európai nyelvben SZ-R kezdetű:
SERCE: a szív jelentésű szó a szláv nyelvekben: srce (horvát, bosnyák, szlovén), serce (lengyel), срце (szerb), сердце, szerdce (orosz), сeрце (ukrán)

Az itt bemutatott idegen nyelvű szavakból láthatjuk, hogy a szer ősgyök alakja több nyelvben is megmaradt (írástól függetlenül azonos a kiejtése), csak a jelentése változott évezredek alatt a különböző nyelvek szavaiban. Azt is láthatjuk, hogy az átvevő nyelvekben szer jelentése jelentősen beszűkült, csak egy jelentésre koncentrál, míg az eredeti jelentést egy egész mondattal lehetett csak kifejezni, csak a magyar szavak (szerelem, szerkezet, stb.) felelnek meg az eredeti jelentésnek, mert a magyar nyelv közvetlenül az ősnyelvből származik!

Mi a kapcsolat a tavasz, a rügyezés és a rugózás között ?

A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

1. kép: Vágtázó Csodaszarvas / vagtazocsodaszarvas.hu

Vértes Olivér: A magyar nép őshonos a Kárpát-medencében

A cikkben szó lesz az Ős-Duna egyik ágának feltételezett elhelyezkedéséről és nevéről, valamint néhány településsel való kapcsolatáról. A településneveket vizsgálva pedig felmerül még néhány nagyon régi magyar személynév, amelyek más népek hagyományában is rendkívül jelentős helyet foglalnak el.

Egy érdekes feltevés az Ős-Dunáról

3. kép: A Kárpát-medence vízhálózata a pliocén végén

4. kép: Vasegerszeg-Egervölgy-Egervár-Zalaegerszeg-Eszteregnye

A következő ábrán is talán egy ős-folyó rajzolódik ki:

5. kép: Egeralja-Esztergály-Egeracsa

Vértes Olivér: Egyszer F-ent, egyszer lent

A hő hatására felszálló párából alakul ki a felhő. FEL + HŐ vagy FÖL + HŐ

Ha hagyjuk állni a zsíros tejet, akkor a tetején tejföl képződik.

TEJ + FÖL vagy TEJ + FEL

FA és FŰ. Csak a véletlen műve lenne az elnevezésbeli hasonlóság ?

FÖL-felé nő mindkét növény. Igaz, hogy a többi növény is általában a Nap felé igyekszik, de hát nem kaphatta mindegyikük úgyanazt a nevet. Az angolban az erdő és mező szavak őrzik a FEL-t: F-orest és F-ield. A F-ield egyébként megegyezik a szántó-FÖL-d-del is.

Szántó-FÖL-d (F-i-EL-d) A leg-FÖL-ső talajréteg.

Koren Roland a következő megjegyzést fűzte ehhez: "A FÖLD valóban fölfelét jelent, csakhogy nem a talajrétegre utal, hanem arra, hogy az ALVILÁG fölött van."

FI-ú, F-ér-FI és FI-óka. FEL-nő, FEL-nőtt és FENT lévő. Akárcsak a FA vagy FŰ, illetve a FEJ vagy FŐ, ami FEL-ül van.

FAL és FAL-losz.

Hogyan épül egy ház ? A kőmíves egyik téglát a másikra rakja, azaz FEL-FAL-azza. Ha sok ház épül egymás mellé, abból lesz a FAL-u.

FAL (w-ALL)

A Síva-linga, azaz FAL-losz. A nemző erő jelképe. Nem le, hanem FEL-felé áll. (Az ügyetlenebb focistára szokták mondani, hogy arra rúgja a labdát, amerre a f@sz-a áll.)

FAL-losz

Ami még FEL-felé száll, az a F-üst.

F-üst (F-ume vagy smoke)

Aki már F-őzött valamit életében, az tudja, hogy F-orrásban lévő vízzel együtt a F-őznivaló is FEL-felé tart.

F-őz és F-orr

A víz nem csak a fazékból törhet FEL, hanem a F-öld alól is. A képzet és az elnevezés is hasonlít:

F-orrás

A magasra épített erődítmény a FEL-leg-vár.

A FEL, magasra épített otthon a F-észek.

A fészek legjellemzőbb tulajdonsága a biztonság. SZÉF és SZEK-urity. Hogy került az angolba ? Valószínűleg a fordító/könyvmásoló nem tudott perfekt magyarul. Esetleg a véletlen műve ?

Akik a homokba dugják a fejüket (F-ejüket !) és képzelőerő híján képtelenek, illetve anyagilag nem érdekeltek elszakadni a nagyon gyenge fingugor rémtörténettől, azok reménytelen esetek. Az egyik fajta nem tud, a másik pedig nem akar változtatni téveszméin - beszélik ugyan a nyelvünket, de nem érzik magukat magyarnak.

Ha már szóba került a F-ing: hirtelen FEL-tör majd FEL-felé száll.

F-üggőleges, F-üggöny, F-üge, F-ogas, F-ogantyú. F-entről lefelé F-ügg, F-ogódzkodik.

F-akad. Előtör, FEL-színre jut, ki-F-akad a nedv, a rügy, a könny, a genny, stb.

F-ény. Világosság, ami F-entről jön.

FEL-ülre, a F-ejre kerül a F-átyol.

F-ent a dróton csivitel a sok F-ecske. (A F-ecskénél az F lehet, hogy inkább a F-ecsegésre utal. A F-ecsegés is FEL-színes.)

F-ed, F-edél, F-edő, F-edez, F-edélzet. Ami FEL-ül van és eltakarja, F-edi az alul lévőt.

F-egy, F-egyelem, F-egyenc. Szigorú alá-FÖL-é rendeltségi viszonyt feltételez mindegyik kifejezés. F-üggő viszony.

F-estés. Valamilyen FEL-ületre kell kenni a F-estéket.

F-odor. Nem tömötten, csak könnyűdeden, mintegy lebegő módon FEL-göngyölített valami, pl. hajfodor; fodrok a ruhán; némely növények levélfodrai; fodrokból csinált gallér.

F-itogat. Valamit különösen kérkedésből, dicsekedve mutogat. Fitogatja magát, újdonúj szép ruháját. Fitogatja aranyait. FEL-tűnési viszketegségben szenved, FEL-vág.

A FOL-t is FÖL-ülre kerül, javítás vagy paca gyanánt.

F-oly. A víz, amíg F-olyékony halmazállapotú, mindig FEL-ülről LE-FEL-é F-olyik.

Koren Roland megjegyzése: "A FOLYÓ a F-ELSZÍNEN folyik, talán innen lehet az F betű."

Ami egyszer FEL-jut valahová, annak LE is kell jönnie.

F-ordul a kocka, a szerencse, a kerék. Egyszer FEN-t, egyszer LEN-t.

Folytatjuk ...

Eyg ksi oáslvasi gyralkoat - nme cska gynkerekeek

Eyg alngaii eetgyem ktuasátai szenirt nme szimát, mlyein serenbrodn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam cska a szót eszgébéen.
A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad.

A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

Enenk a msepgálnlaítáak a teürkébn viálk izgaán ékrsdeesé náéhny myaagr és (nem si arnnyia) igeden ósz ötsszeshsaonlíáa !

KÉMÉNY (hun) = KÉMNÉY = CHIMNEY (en)

KÉMÉNY SEPERŐ (hun) = KÉMNÉY S(W)EEPER(Ő) = CHIMNEY SWEEPER (en)

MOSOLY (hun) = SOMOLY = SMILE (en)

TOROK (hun) = T(H)OROK(AT) = THROAT (en)

UGRIK (hun) = (SP)RU(N)G(IK) = SPRUNG (en)

KERESZT (hun) = KÖRÖSZT = K(Ö)ROSS(T) = CROSS (en)

KORONA (hun) = K(O)RO(W)N(A) = CROWN (en)

TOR-ONY (hun) = TO(WE)R(ONY) = TOWER (en)

TORTA (hun) = T(O)ART(A) = TART (en)

NYAKLÁNC (hun) = N(YA)E(C)K(E)LA(N)C(E) = NECKELACE (en)

POR (hun) = PO(WDE)R = POWDER (en)

Eiynn paéld elgé zles, trme iak iserim a mtéát, az tjuda, yhog az oangl si a gmayar egiyk mdaraánvy gaá - kai dpgei gém nem thalotl lróa, az úyisg a vrégée rjá.

Vértes Olivér jegyzete